A Karácsony a Húsvét mellet a kereszténység legjelentősebb ünnepe; amikor Jézus születésére emlékeznünk. Vallási hovatartozástól függetlenül világszerte a szeretet, az összetartozás, a család, az ajándékozás ünnepeként, minden év december 25-én tartják, de tudva levő, hogy nem ekkor történt.

Előzmények
Már a Mindenszentek-halottaknapja esszémben is írtam róla, milyen fontos szerepe van „ősidők óta” a napfénynek, a meleg tavaszi és nyári hónapoknak az emberi társadalmak életében. Az emberek az élelmet a meleg időszakokban tudták megtermelni, ami a bőséget, jólétet, vidámságot és életet jelentette. A hideg téli napokkal együtt jár az éhezés, a befelé fordulás, a sötét és az elmúlás érzése.
Már az ókori népek is hálaadó, köszöntő rítusokkal ünnepelték a téli napfordulót a december 17 - 24. közötti időszakban (pl. a római Szaturnusz ünnep), amikortól kezdve a nappalok egyre hosszabbodnak; azaz a fény, a jó, az élet győzedelmeskedik a sötét éjszaka, a gonosz, az elmúlás felett.
Az emberek nagy lakomákkal, ivászatokkal, tánccal, zenével ünnepeltek, a házakat örökzöld borostyánágakkal díszítették, a szolgákat ekkor megajándékozták.

A Karácsony ünneplésének alapjai alig változtak; a kereszténység terjedésével pedig szinte az egész világon elterjedt, természetesen vannak különbségek az egyes országok szokásai között.

December 24. Karácsony vigíliája
Magyarországon hagyományosan ezen a napon állítjuk fel a karácsonyfát és ezen az estén ajándékozzák meg egymást a családtagok.
Az ajándékozás szokása egyes elméletek szerint a Napkeleti Bölcsek történetére vezethető vissza, akik a KisJézusnak ajándékokkal hódoltak Betlehemben; aranyat, tömjént, mirhát vittek.
E napon a régi családok még böjtöltek – ahogy végig az adventi időszakban - és csak este került az asztalra a szerény böjti vacsora; alma, dió, méz és fokhagyma, a hús nélküli bableves, végül pedig mákos guba.
A „lélek adventi böjtjének” fénypontja pedig az éjféli misén való részvétel volt.

Karácsonyeste még a modern időkben is minden elcsendesedik, a közlekedés is leáll, a családok együtt vannak, az otthonok, az emberek, az ételek, az ajándékok is ünnepi külsőt kapnak, és ha olyan szerencsénk van, hogy hó is esett, a hangulat még teljesebb.

December 25-én van vége a „kisböjtnek” a karácsonyi ebéddel (vagy vacsorával), ahol általában összegyűlik a nagyobb rokonság.
Bár nálunk a bensőséges családi együttlét általában 24-e estéje (szenteste), de a nyugat-európai országokban többnyire 25-e, ahol ekkor hozza az ajándékokat a kandallóra akasztott zoknikba a kéményen át leereszkedő Mikulás…

Karácsonyfa állítás
Régen pogány hagyományként szokás volt Borbála napján (december 4.) faágakat vízbe tenni a szobában, amik általában karácsonyra zöldültek ki. Ezek a rügyező termőágak (rozmaring, nyárfa, kökénybokor ága, vagy fagyöngy, a magyal és egyéb örökzöldek) a hosszú sötét napok komor hangulatában az életerő jelképévé váltak, elődei a karácsonyfának.
A gerendára függesztették fel őket és feldíszítették
aranyozott dióval (rontást űző erőt tulajdonítottak neki),
piros almával (az egészség szimbóluma),
mézeskaláccsal (a bőség, jólét jelképe), szalmafigurákkal (a betlehemi jászolra emlékeztet).
A karácsonyi ág később fejlődött kis fácskává, amit szintén a házba vittek, és különféle módon díszítettek.

A hagyományosan pirossal ékesített örökzöld fenyő  az életfa, a természet évről-évre megújulása, körforgása, az örök élet szimbóluma.
A fán látható girland a paradicsomi rosszra csábító kígyót jelképezi, az alma a tudás fájáról szakasztott gyümölcsre emlékeztet (ennek mintájára alakultak ki később a piros, arannyal díszített üveggömbök), a gyertyák pedig a fény, a nap, keresztény felfogás szerint Jézus szimbólumai.

A manapság megszokott díszes, üveggömbökkel, szaloncukorral felállított fa az 1700-1800as években német hatásra kezdett elterjedni Magyarországon, kezdetben az arisztokrácia és a városi polgárság körében.

A karácsonyfát hagyományosan Vízkeresztkor (január 6.) bontjuk le.

Megint muszáj ideillesztenem Tim Burton egyik zseniális animációjának, a Nightmare Before Christmas (Karácsonyi Lidércnyomás) karácsonyi dalát...:)