Szent Ágota egy szép, előkelő görög családból, a szicíliai Catania városából származó lány volt, aki fiatalon szüzességi fogadalmat tett és a keresztényüldözések idején vértanúhalált halt. Az írások szerint 250 (valamely évében) február 5-én temették el, ezért emlékezik meg róla e napon a katolikus egyház.

Ágota (nevének jelentése: ’jó’) az ókori kereszténység leghíresebb szentjei közé tartozik, de Balázshoz hasonlóan az ő életéről és haláláról is csak a legendák maradtak fönn.

Története röviden úgy hangzik, hogy Quintianus római helytartó beleszeretett, de a lány visszautasította az udvarlását, aki bosszúból egy bordélyba csukatta, hogy a kerítőnő „átnevelje”, azaz fajtalankodásra tanítsa. Ágota azonban rendíthetetlen maradt, megtartotta szüzességét, ezért kegyetlenül megkínozták, majd levágták a melleit. Éjjel megjelent Szent Péter a börtöncellájában és begyógyította a sebeit. A nyilvánvaló csodát semmibe véve a helytartó tovább folytatta a kínzást, amibe Ágota végül belehalt.

Halálát földrengés kísérte, majd Szent Ágota vértanúságának első évfordulóján kitört az Etna, de Catania városa csodásan megmenekült, amit a szent tettének tulajdonítottak. Szent Ágotát azóta is földrengések, vulkánkitörések, tüzek ellen hívják segítségül, és ezen okból az ércöntők, bányászok egyik védőszentjeként tisztelik, nálunk a szerepét fokozatosan Szent Flórián vette át.

Ágota levágott és Szent Pétertől visszakapott keble kultuszának másik alapeleme, ami miatt a tizennégy segítőszent egyike; a mellbetegségekben szenvedők fordultak hozzá, de ő volt a szoptatódajkák és az anyatej védőszentje is.

Ábrázolásokon leginkább kezében tállal, azon két levágott mellével jelenítették meg, de attribútumai közé tartozik a harapófogó, írótábla, fáklya v. gyertya, kenyér, égő ház és egy zöld ág, aminek nem akadtam nyomára.

Magyarország több vidékén is kenyeret szenteltek e napon, ami feltételezem a sütéssel és tűzzel állhat összefüggésben, de ezt magyarázó konkrétumot nem találtam.

Ajánló
További szentekről ITT olvashatsz.

Forrás: Gert Richter-Gerhard Ulrich: Mitológiai és Bibliai jelenetek a művészetben, jelesnapok.oszk.hu, katolikus.hu.
A kép eredetijének forrása a wordpress.chatolicapedia.net oldal.