Nincsen farsang fánk nélkül…de farsang nélkül lehet fánkot sütni! Én kifejezetten szeretem egy kiadósabb (lencse, bab, gulyás)leves után, levezetésnek, vagy egyszerűen csak uzsonnára.
Mielőtt megsütöttem volna életem első fánkját, azt hittem, ez csak a beavatottaknak (nagymamáknak) sikerülhet és ne is várjam magamtól, hogy még szalagja is lesz…Ejnye-bejnye negatív gondolkodás; rácáfoltam magamra, az első adag több, mint a felén ott díszelgett körben a szép sárga 1-1 centis csíkocska, de az íze mindnek tuti volt!

Hozzávalók (kb. 36 darabhoz):

• 100 ml tej + 30 g friss élesztő + 1-2 tk méz
• 50 g vaj
• 500 g fehér (tönkölybúza) liszt
• csipet só
• 2-3 ek por (nyers nád) cukor
• 200 ml tej
• 2 tojás (én egészben teszem bele a tojásokat, de sok recept csak a 2 sárgáját használja)
• 1(-2) ek rum (igen, jól olvastad…azért kell, hogy a tészta ne szívjon magába sok olajat sütéskor)
• 2 tk vanília esszencia (elhagyható)

És még:

• olaj a sütéshez
• jókis (házi barack) lekvár az evéshez

Elkészítés:
1 dl langyos mézes tejben felfuttatom élesztőt (akkor jó, ha szép habréteg fejlődött a tej tetején).
A vajat felolvasztom, és kicsit hagyom hűlni.
A lisztet egy nagy tálba mérem és elkeverem benne a sót és a cukrot.
Egy kis tálban elkeverem a tojásokat a 2 dl tejben és hozzáadom a rumot és a vaníliát is.

A liszt közepére mélyedést csinálok, beleöntöm a tojásos és az élesztős tejet is. Fakanállal elkezdem keverni a tésztát és több részletben az olvasztott vajat is hozzáadom. Nem dagasztom, csak fakanállal keverem, de azt alaposan. Hamarosan a tészta el is válik az edény falától és lágy, homogén lesz. Letakarom egy konyharuhával és meleg helyen kelesztem.

Mikor először csináltam, „túl gyorsan” dagadt fel a tészta, nem volt időm még kisütni, ezért a fakanállal „visszavertem” a tálba és újra hagytam kelni. Ezt még néhányszor eljátszottam vele, de láthatóan nem rázta meg a dolog. Később hallottam, hogy régen az asszonyok azt mondogatták: „a fánktészta háromszor leverve jó”. Mint kiderült, így lesz pihe könnyű, ha kisül.

Ha sokadszor is megkelt a tészta, kicsit átgyúrom, majd lisztezett deszkán ujjnyi vastagra nyújtom. A legnagyobb kör alakú tésztaszaggatóval (az enyém 6 cm átmérőjű) kiszaggatom, és letakarás nélkül legalább 30 percig újra hagyom őket, hogy a tetejük kis kérget kapjon, így (azt mondják az öregek) szebb lesz a szalagja;

Egy lábasban kb. 2-3 ujjnyi (hidegen sajtolt, hőtűrő, pl. repce) olajat öntök és közepes lángon kezdem melegíteni, hogy ne legyen túl forró.
Míg melegítem az olajat, a fánkok közepébe a hüvelyujjammal mélyedést nyomok.
Ha már elég forró az olaj a fánkokat a mélyedéses oldalukkal lefelé teszem először az olajba (annyit, hogy kényelmesen tudjanak benne úszkálni) és kb. 2 percre fedővel letakarva sütöm őket. Ha már szépen megpirult az aljuk, megfordítom őket és most fedő nélkül sütöm újabb 1 percig.

Az olajból kivéve ismét mélyedéssel lefelé teszem papírtörlőre a fánkokat, hogy a felesleges olaj lecsöpöghessen róluk.

Házi baracklekvárral tálalom és jóleső érzéssel nézem, ahogy folyamatos majszolással sorra eltűnnek a fánkok a tálból...

Fánksütési titkos Trükkök:

• Minden hozzávalót már jóval sütés előtt elő kell készíteni (kivenni a hidegről), hogy langyosan kerülhessenek a tésztába.
• A rumot nem érdemes kihagyni, mert így sütéskor a tészta kevesebb olajat szív magába.
• A tésztát nem szabad kézzel dagasztani, csak fakanállal keverni.
• A tészta inkább híg legyen, mint kemény.
• Fontos, hogy a tészta valóban meleg helyen kelhessen.
• Többször vissza kell verni és újra hagyni kelni (kb. 30-40 percenként), hogy pihe-puha legyen a kisült tészta.
• Szaggatás helyett kis gombócokat is lehet formálni a tésztából (kb. 50 g-nyi, sárgabarack méretűeket). Ennek előnye a nyújtással-szaggatással szemben, hogy nem kerül felesleges liszt a tésztába, kisülve szabályosabb lesz a fánk formája, de így nehezebb egyforma fánkokat készíteni.
• Szebb lesz a szalag a fánkon, ha a mélyedéses, először olajba kerülő oldaluk felszíne sütés előtt "kérget" kap, kicsit szárad.
• Az olaj ne legyen nagyon forró, mert nagyon megbarnul, vagy megég a fánk
• Az olaj legyen kb. 160 fokos, azaz elég meleg, hogy a fánk át is süljön, ne csak barnuljon. (Ha egy fakanál nyelét belemártod az olajba és buborék képződik körülötte, na az az „elég meleg”.)
• Annyi olaj legyen az edényben, hogy a fánk tudjon lebegni benne, de a magassága feléig érjen (ez kb. 2-3 ujjnyi) (ott lesz a szép aranysárga szalag, ahol a tészta nem ér sose az olajba).
• Először mindig a benyomott oldalával lefelé és fedő alatt kell sütni a fánkokat, majd megfordítva a másik oldalt fedő nélkül.

Ne aggódj, ha a szalag, lemarad róla! Ez az ízét cseppet sem befolyásolja és elárulom, még a mestereknek (Dédiknek) sem mindig sikerül azt a bizonyos szalagot odavarázsolni…

A nagyobbik Lányom az oviban tanult egy versikét, ami ilyenkor (is) kikívánkozik belőle…

Lévay Erzsébet: Farsangi fánk

Fánkom, fánkom,
szalagos fánkom,
de jólesik
tégedet látnom!
Hát még, hogyha
illatod érzem,
bolondulok
érted egészen!
Szép vagy, jó vagy,
ó, de szeretlek-
éppen ezért
menten megeszlek!

Forrás:
Sütés előtt átolvastam jópár szakácskönyvet és receptet, mindből jött 1-1 trükk. A hozzávalók listája nagyjából talán a legklasszikusabb szalagos fánk tészta (na, jó a vanília az nálam kimaradhatatlan sütitartozék).

Tipp:
Egy kicsit talán egyszerűbb fánk receptjét ITT találod.