A tomboló hőségben igyekszem olyan ételeket alkotni, amihez nem kell túl sok hő, emellett könnyűek, táplálóak és persze, a Lányok is szeretik. Az egyik ilyen tuti fogás a Túrógombóc, ami egy könnyű dinnyecsipegetés, vagy egy nehéz lencseleves után is kiváló befejezés, és, ha marad belőle, az uzsonnakérdés is megoldódik.
Hozzávalók (kb 30 darabhoz):
- 500 g (házi) tehéntúró
- 2 tojás
- 2 ek tejföl
- 1 ek (barna nád)cukor
- csipet só
- 180 g (kb. 12 ek) búza- vagy kukoricadara
- 1-2 tk citromlé
Kell még:
- 10-20 g vaj
- 7-8 ek zsemlemorzsa
- tejföl és méz öntetnek
Elkészítés:
A túrót egy tálba teszem, ha nagyon darabos, akkor krumplinyomóval, vagy villával pépesítem.
Ráütöm és jól elkeverem benne a tojások sárgáját.
Hozzáadom a cukrot, a sót és két kanál tejfölt is, majd az egészet villával jól eldolgozom.
Apránként (kb. 2 kanalanként) adagolom bele a darát, és a masszát mindig jól elkeverem.
1 teáskanálnyi citromlével egy üvegtálban kemény habbá verem a tojások fehérjét, majd óvatosan a túrós masszához keverem.
Letakarva a hűtőben 1-2 órát pihentetem, hogy a dara megdagadhasson, így lesz finom puha a gombóc.
Az idő leteltével (evés előtt kb. fél órával) egy nagy fazékban enyhén sós vizet teszek fel forrni.
Míg az melegszik, egy serpenyőben kevés vajat olvasztok és kb. 7-8 evőkanál zsemlemorzsát, folyamatosan kevergetve, pirítok benne. Ha már szép barnás színű, elzárom alatta a tüzet, mert a forró serpenyőben tovább pirul még. (Erre vigyázni is kell, nehogy megégjen!)
Enyhén vizes kézzel kb. pingpong labdányi (inkább kicsit kisebb) gombócokat formázok a masszából, majd óvatosan a lobogó vízbe engedem őket.
Pár perc után feljönnek a gombócok a víz felszínére és még 1-2 percet hagyom őket lebegni, majd egy rácsos kanállal kihalászom a gömböket egyenként és megforgatom a pirított zsemlemorzsában.
Egy kevés mézzel édesített tejföllel meglocsolva tálalom.
Tápanyag tartalom:
Kb. 30 db gombóc esetén darabonként kb. 60 kcal energiát és 7g szénhidrátot tartalmaznak.
