A keresztény hagyomány szerint a betlehemi történetében a három Napkeleti király jelet kapott Jézus születéséről, egy csillagot, ami elvezette őket a Kisded Jézushoz.
Ajándékokat vittek neki; aranyat, tömjént és mirhát.

A három Dél-Arábiából érkező bölcs (papok, vagy csillagászok) ajándékai az akkori idők legdrágább anyagai; kereskedelmi értékükön túl pedig egyféle házipatikai szerek is voltak, amik a gyermekhalandóságban szerepet játszó fertőző betegségek kezelésére is alkalmasak lehettek.

Az első király, akit Gáspárnak nevez a Biblia, királyi ajándékot; aranyat vitt, ami az egyházi magyarázatokban Jézus király voltának szimbóluma.
Az aranyat az ókorban a Nappal és egyben a főistennel azonosítottak, így általános erősítő tulajdonságában hittek. Az egyiptomiak 5000 évvel ezelőtt belsőleg is fogyasztottak aranyat mentális, testi és spirituális tisztulásuk céljából, de a kínaiak életelixírjének is egyik fő összetevője volt.
Ma a természetgyógyászatban alkalmazzák leginkább az aranyat, kolloid oldat formájában, mert a tévesen aktiválódott immunrendszert, a gyulladást gátolja és megakadályozza bizonyos daganatok növekedését.

Menyhért tömjént vitt. A tömjénezést csak a pontifex azaz a ’hídverő’ főpap végezhette, így Jézusnak az ember és az Isten közötti összekötő szerepére utal.

Boldizsár, a harmadik napkeleti király ajándéka a mirha volt, a halottak balzsamozó szerének fő alkotója, ami azt szimbolizálja, hogy a földi halál és a pusztulás nem uralkodhat el Jézuson.

A mirha és a tömjén együttesen olyan párt alkot, amit „isteni illatosítónak“ neveznek. Mindkét növény mézgája annyira ritka, különleges és kedvelt volt, hogy egyenértékűnek tartották az arannyal. A tömjént világos színe és könnyű súlya miatt a szellemmel és a mennyel hozták összefüggésbe, míg a mirhát, mivel sötétbarna és nehéz, a földdel. Égetésükkor a felszálló illatos füst a halandót a halhatatlanhoz kapcsolja, így az ember és az istenek kommunikációjának eszköze.

Már az i. e. X. század közepén az izraeliek ezekkel kereskedtek; Egyiptomba, Föníciába és Szíriába szállították őket eladásra, mert balzsamfák csak a sábaiak vidékén és a szemben fekvő afrikai partokon termettek. A tömjént füstölőként, és gyógyításra, míg a mirhát a holtak bebalzsamozásához és a szépségápoláshoz használták.

Tömjén az Észak-Afrikában élő tömjénbalzsamfa (Boswellia sacra) gyantája. A termelők úgy jutnak hozzá, hogy fák törzsén több helyen bevágást ejtenek, s amikor az előszivárgó sárgáspiros, tejszerű gyanta a napsütés hatására megkeményedik, lekaparják és begyűjtik.
Ez a gyanta kb. 3-8% illóolajat tartalmaz, amit megfelelő eljárással lehet kivonni belőle.

Az égő gyanta neve:
A parfüm szó eredete, a latin „per fumum” kifejezésre vezethető vissza, – ahogy azt már egyszer írtam - jelentése ’füst által’. Ez az elnevezés nem csak általában az illóolajokra, hanem konkrétan a tömjénre utal.
A tömjén angol neve "frankincense" pedig az ófrank "franc" szóból származik, ami 'szabadot', 'szegényt' vagy 'bőségest' jelent, vagy a latin "incensum" kifejezésből is eredeztethető, aminek jelentése ’meggyullad, lángra lobban’.

Történelmi háttér: Az egyiptomiak már i.e. 1700-ban vallási szertartásaikon füstölőszernek használták. A finom, balzsamos tömjénillat volt a legszentebb illat számukra; általa kerültek kapcsolatba az istenek szférájával, így számos rítusnál használták. Nagy mennyiségben beszívott füstje olyan bódító hatású, mint az alkohol.
Később a tömjénezés szokását a katolikus egyházak is átvették nem csak az ünnepi hangulat kedvéért, de a templomok tömjénnel való füstölése felbecsülhetetlen értékű volt a járványok idején.

Illóolaja (Boswellia Thurifera, Frankincense essential oil)
Milyen? sűrűn folyós, halványsárga vagy zöldes színű, meleg, édeskés és friss érzetet keltő illattal.
Hatása: nyugtató, antimikrobiális, gyulladáscsökkentő, sebgyógyító, összehúzó és bőrregeneráló hatású.
Emellett kiváló nyákoldó, köptető; megtisztítja a tüdőt a felesleges váladéktól és csillapítja a légúti megbetegedések hevességét. Megfázás, hörghurut, gégegyulladás egyik bevált ellenszere.
Mire?Hogyan? legismertebb felhasználása füstölve, párologtatva illata lassítja légzést, megnyugtat, ellazít, elősegíti az elmélyült gondolkodást, a meditációt. Erőt ad, csökkenti a lelki és szellemi kimerültséget, segít az érzelmi sebek elviselésében, a régmúlt nehézségeinek elengedésében. Koncentrálja és állandósítja a figyelmet.
Bőrápoló kozmetikumok összetevőjeként enyhíti a bőr zsírosságát, kisimítja a ráncokat, gyorsítja a bőrfoltok, gyulladások, sebek, sebhelyek gyógyulását.
Fontos felhasználási területe a légúti panaszok kezelése is, ahol inhalálásra, szaunához és fürdéshez használt olajkeverékek alkotórészeként használható.
Egyéb tulajdonságai: a bőrt nem irritálja és érzékenyítő hatása sincs.
Honnan?Mennyi? nehéz beszerezni; patikából vagy webáruházakból rendelhető; 2ml kb. 1.300,-Ft.

Mirha a tömjénhez hasonlóan a balzsamfafélék családjába tartozó szomáliai- (Commiphora molmol) és az Arábiában és Etiópiában honos arab mirha (Commiphora abyssinica) kérgének gyantájából nyerik. Mivel ez a gyanta híg, ezért a balzsamok közé sorolják.

Neve az arab „murr”, azaz ’keserű’ szóból ered, keser ízű, balzsamos illatára utalva.

Történelmi háttér: használata legalább 3500 éves múltra tekint vissza. Az ókori egyiptomiak halottaikat mirhával balzsamozták be, hogy megszépítsék azok utazását az örökkévalóságba, és hogy az evilági életet tudatosabban élvezhessék, mirhaillattal füstöltek a szerelem és az érzékiség szimbolizálására. A mirha a híres egyiptomi illatkeveréknek, a kifinek is alkotórésze.
Az ókori görögök elsősorban fertőtlenítő és gyulladásellenes szernek ismerték.
A mirha elkísérte Jézust születésétől a haláláig, mert keresztre feszítése előtt ismét mirhát kapott, ezúttal borban. A bor, ha mirhagyantával keverik, fájdalomcsillapítóként fogyasztható. Kivégzések alkalmával jószívű asszonyok az elítéltnek mirhát adtak szenvedései enyhítésére.

Illóolaja (Commiphora myrrha, Myrrh)
Milyen? világosbarna vagy zöldes árnyalatú, friss, fűszeres, balzsamos, gyantás illatú olaj, ami a tárolás során sűrűbbé és sötétebbé válik.
Hatása: baktérium és gombaölő, gyulladáscsökkentő és sebgyógyító.
Mire?Hogyan? párologtatva jó légfertőtlenítő, emellett a tömjénhez hasonlóan segíti az elmélkedést, a meditációt, megerősíti az idegeket, kimozdít az egykedvűségből, erőt ad a gyengeség felszámolására, meghozza a kezdeményezőkészséget. Segít megfékezni az indulatokat, a haragot és a túl szenvedélyes érzelmeket.
Megfázás, hörghurut esetén kitisztítja a sok nyálkát.
Bőrápolók összetevőjeként megelőzi a bőr idő előtti öregedését. Kisimítja és puhítja a durva, kicserepesedett bőrt, elősegíti a bőrsejtek megújhodását, csökkenti a gyulladásokat, valamint segíti a sebgyógyulást.
Kezeli az ízületi és egyéb gyulladásokat.
Szájvizek alkotórészeként különösen jó fogínygyulladás esetén.
Egyéb tulajdonságai: nem irritálja a bőrt, nem érzékenyítő és nem fototoxikus.
Honnan?Mennyi? Nehéz beszerezni; patikából vagy webáruházakból rendelhető; 2ml kb. 1.300,-Ft.

Megjegyzés:
Egyes feltevések szerint, az arany csak rossz fordítás miatt került az ajándékok közé, mert az „arany” és a „balzsam” szót is egyformán ’dhb’-nek írják. Így lehet, hogy az „arany” szót a füstölőszerek jelzőjeként kell értelmezni azok különleges értékére utalva...

Forrás: lexikon.katolikus.hu, terebess.hu, vitalitas.hu, aromax.hu, goloka.hu

A képek eredetijének forrása a catholicsupply.com oldal.

Szerző: kreativiki  2011.12.27. 21:22 Szólj hozzá!

Címkék: nap illóolaj Egészség Szépség Ezoterika

A bejegyzés trackback címe:

https://tarkafirka.blog.hu/api/trackback/id/tr623502931

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.