A régi rómaiak Janus istenről nevezték el a Januárt, aki átjárók, kapuk, a be- és kijárás, a kezdet és vég ura volt. 365 ujja és két ellentétes irányba néző arca volt; egy előre a jövőbe, egy hátra, a múltba tekintett.
Így az ó és újév fordulóján mi is visszagondolunk az eltelt esztendő eseményeire, és nagy elhatározásokkal tervezgetjük az előttünk álló újabb évkört.

E különleges, összefonódó két naphoz; a Szilveszterhez és Újév napjához is számos hiedelem kötődik mind azzal a céllal, hogy a következő évre egészséget, bőséget, szerencsét és boldogságot varázsoljanak.

December 31-én hangos dudálással, zenével, tánccal búcsúztatjuk az ó évet és űzzük el az ártó szellemeket.
Nevét I. Szent Szilveszter pápáról kapta, aki e napon hunyt el 335-ben.

Január elsején az egész év sikerét igyekszünk biztosítani vidámsággal, evés-ivással, jókívánságokkal, bőségvarázslatokkal. A szokások alapja az az elgondolás, hogy az év első napján történt események az év folyamán többször megismétlődnek. Ezért az embernek csak olyan kellemes, jó dolgokat szabad csinálnia, amiket az elkövetkezendő egész évben szívesen tenne.

Sok hüvelyest, szemes terményt; lencsét, rizst, babot, kölest kell enni, hogy a sok apró mag gazdagságot hozzon, sose ürüljön ki a pénztárcánk.
A disznó előtúrja a szerencsét, így a ropogósra sült malachús, szájában szép piros almával boldog, eredmény teljes újesztendőt és jó egészséget jelent.

Bizonyos ténykedéseket éppen ezért tiltottak is ezeken a napokon; nem volt szabad:

  • a házból semmit kidobni, kisöpörni (takarítani), kimosni,
  • dolgozni,
  • veszekedi,
  • kölcsönkérni / kölcsönadni,
  • orvoshoz menni, vagy ágyban feküdni, mert az egész évre bevonzza a betegséget
  • baromfihúst enni, mert a csirke vagy pulyka elkaparná a szerencsét
  • nyulat enni, mert elfut a szerencse
  • halat enni, mert elúszik a szerencse, bár folyó menti településeken a sok halpikkely éppen a sok pénzt jelentette.

A földeken dolgozó emberek életét nagyban befolyásolta az időjárás, ezért az ünnepekhez, jeles napokhoz mindig kapcsolódik valamilyen népi megfigyelés, jóslás:

  • Ha szilveszter éjszakáján esik az eső, reggel pedig fénylik a nap, akkor nem lesz jó termés, de ha egyforma éjszaka és reggel az időjárás, akkor bő termés várható.
  • Ha piros az első hajnal, akkor szeles évre számíthatunk.
  • Az északi szél hideg, a déli enyhe telet hoz.
  • Ha január elsején csillagos az ég, rövid lesz a tél.
  • Ha napos az idő újév napján, akkor jó lesz a termés.
  • Ha január elsején olvadni kezd, akkor jó lesz a bor.
  • Az erdélyi néphit szerint, amelyik gyümölcsfát újév napján kora reggel a gazda felköszönti, annak bő termése lesz.

A leányok férjjóslásra is használták ezt a napot, különböző praktikákkal próbáltak rájönni, ki lesz leendő férjük.

Ma már a pezsgőzés, a mulatozás, az SMS jókívánságok, újévi fogadalmak, tűzijáték, petárda jellemzik az év utolsó éjszakáját és szinte csak régi hóbortként gondolunk a bőségvarázsló és gondűző mágikus praktikákra, szokásokra. Pedig talán tényleg nem mindegy, mit eszünk és mit teszünk az év utolsó és első napján, no és egész évben.

Legyen olyan éved, amilyet szeretnél!

Forrás:
Dömötör Tekla: Magyar népszokások
Újév, január 1.

A képek eredetijének forrása az urantiansojourn.com és a bridgeoverbottledwater.blogspot.com oldal.

Szerző: kreativiki  2011.12.31. 12:31 Szólj hozzá!

Címkék: mitológia Ezoterika

A bejegyzés trackback címe:

https://tarkafirka.blog.hu/api/trackback/id/tr973505607

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.