Ezen a napon a katolikus egyház Szent Balázs vértanú püspökre emlékezik, aki elsősorban a torok, a kikiáltók, énekesek, a fúvós muzsikusok, az orvosok védőszentje, de valamiért a takácsoknak és a szélmolnároknak is.

Ki is volt Balázs püspök?
Szent Balázs (Blasius) örmény születésű gyógyító volt. Életéről nagyon kevés konkrétumot lehet tudni, tettei leginkább legendákban és csodatételekben maradtak fenn.
Úgy tartják, olyan szelíd és szolgálatkész, példamutató életet élt, hogy a keresztények a kappadókiai Sebaste nevű városában (ma Törökországban fekszik) püspökké választották. Ő azonban a Szentlélek indítását követve (Diocletianus császár keresztényüldözése elől menekülve) egy hegyi barlangban rejtőzött el és remete életet élt. Itt a legnagyobb egyetértésben élt az állatokkal ezért az állatok oltalmazójaként is tisztelik (aki távol tartja a farkasokat a nyájaktól). A legenda szerint vadállatok őrizték, madarak hordták néki a mindennapi élelmet, ő pedig begyógyította a sebeiket, megvédte őket a vadászoktól.
Agricola római helytartó katonái végül megtalálták, és mivel nem sikerült hittagadásra kényszeríteniük, a szokásos megkorbácsolás után siralomházba zárták. Rabságában is sok-sok csodát tett, sok emberen segített, gyógyított meg.

A róla szóló legismertebb legenda szerint megmentette egy halszálkától fuldokoló kisfiú életét, ezért is tisztelik leginkább a torokbajok elleni közbenjáróként. (A legenda azonban halszálkát említ, nem betegséget, ami egyes gondolkodók szerint arra utal, hogy Balázs már a nagyböjt szentje, a hal ugyanis böjti étel és hamvazószerda (a Húsvét előtti nagyböjt kezdőnapjának) legkorábbi időpontja Balázs napja után következik.) Az asszony hálából ételt és egy szál gyertyát vitt neki, ami a későbbi Balázsolás fő motívumává és a szent attribútumává vált.
Egy másik történet szerint egyszer egy farkastól visszaszerezte egy özvegyasszony disznóját, aki hálából leölte a disznót és megvendégelte belőle Szent Balázst. (Emiatt vidéken, sok helyen ilyenkorra időzítették a disznóvágást.)
Ezt az özvegyasszonyt kérte meg halála előtt, hogy az emlékére minden évben áldozzon egy gyertyát.
Végül 316. február 3-án vértanúhalált halt; gerebennel (kenderrost-fésű) kínozták, majd vízbe dobták, de a kereszt jelére a víz visszahúzódott, Szent Balázs pedig sértetlenül partra lépett. Végül a rómaiak lefejezték.

Szent Balázst rendszerint püspöki öltözetben vagy palástban ábrázolják; pásztorbottal és keresztbe tett gyertyákkal; sertésfejjel (a disznócsodára utalva) és gerebennel (emlékezésül arra a vaskampóra, amivel a legenda szerint kínozták).

Balázsolás - Balázsáldás
A védőoltás bevezetéséig (XX. sz. eleje) rettegett és sok gyermekáldozatot követelő betegség volt a diftéria, azaz a torokgyík, így érthető, hogy Szent Balázsnak miért alakult ki évszázadokon át tartó, komoly kultusza.
Február 3-án az anyák a templomba vitték gyermekeiket, akiknek álluk alá a pap kétkeresztbetett (vagy egy „Y” formájút) gyertyát helyezett, és könyörgő imát, a balázsáldás szavait mondta el értük. Ez (volt) a Balázsolás.

Almát is szenteltek ilyenkor, mert a nép hit szerint az alma orvosság a torokfájásra.

Balázsjárás - Balázs a diákok patrónusa
Balázs napjához kötődik a balázsjárás szokása is a katolikusoknál, amikor „Balázs vitézei" (az iskoláskorú, fehérbe öltözött, fejükön korona-szerű csákót viselő kis legények) köszöntek be a házakhoz és daloltak, táncoltak, a háziak pedig megvendégelték a őket és adományokat küldtek (szalonnát, tojást, zsírt) a szegénysorban élő tanítójuknak.
Ugyan ez az adománygyűjtő szokás (Gergely-járás) kapcsolódik a március 12-i Gergely-naphoz is.

Balázs-napkor tartották a hagyományos disznótort is, ilyenkor került asztalra a Balázs-bor, amit ezen a napon szenteltek meg, de a bor mellett megszentelték a vizet, a kenyeret és a gyümölcsöt is.

Emellett 2007. óta február 3. a magyar Rejtvényfejtők napja is, mert e napon jelent meg 1957-ben a Füles első száma.
Ebből az alkalomból minden évben nagyszabású versenyt rendeznek az érdeklődőknek.
Minderről bővebb információt találhatsz a Rejtvényfejtők Országos egyesületének honlapján.

Forrás: Gert Richter-Gerhard Ulrich: Mitológiai és Bibliai jelenetek a művészetben, jelesnapok.oszk.hu, katolikus.hu.

A kép eredetijének forrása a billcherryjr.wordpress.com oldal.

Szerző: kreativiki  2012.02.03. 02:03 Szólj hozzá!

Címkék: szent Ezoterika

A bejegyzés trackback címe:

https://tarkafirka.blog.hu/api/trackback/id/tr514059956

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.