A hímes tojások közül nekem legjobban a régies kinézetű és kivitelezésű tojások tetszenek leginkább, azaz az írókázott tojások. Leírom, én hogy szoktam ezeket készíteni.

HOZZÁVALÓK:

Íróka
Mindenek előtt szükség lesz egy tojásíró-eszközre, népies nevein: kesicére, gicára, gicére, kandére, amit magad is könnyen elkészíthetsz, vagy pár száz forintért például ITT, esetleg hobby, vagy kézműves boltokban is vehetsz/rendelhetsz.

A lényeg, hogy egy kis, kb. 2 cm hosszú réztölcsért rögzíts egy behasított fapálcába. Ebbe a „csőrbe” kerül majd a viasz, ahogy mártogatod az írókádat, és folyik ki, ahogy húzod a vonalat.

Ez a réz tölcsér lehet

• egy réz lap, ami lehet például egy kifogyott fém tubusból (festékes) kivágott 2 cm x 2 cm-es (elmosott, kiegyengetett) lapocska. Ezt egy tű segítségével fel tudod tekerni., hogy egy kis csövecske lehessen belőle.
• egy kifogyott golyóstollbetét fém hegye, amiből a golyót egy gombostűvel ki kell pöckölni,
• esetleg egy madártoll vastagabb üreges vége.

Az íróka által húzott vonal vastagsága a fémtölcsér átmérőjének méretétől függ. Nekem van egy a vékonyabb vonalakhoz és egy vastag a nagyobb területek kitöltésére.

A fapálca lehet egy ceruza méretű faágacska, vagy vastagabb hurkapálca.
A kötöző lehet egyszerű madzag, cérna vagy vékony drót.

A botocska egyik végén ejts egy bevágást és ebbe a hasítékba helyezd a tölcsért a pálcára merőlegesen, majd vékony dróttal, vagy cérnával kötözd őket szorosan egymáshoz.
A képen láthatod, hogy is néz ki a végeredmény.

Méhviasz
Az írókázáshoz a legjobb méhviaszt használni, amit méhészektől (esetleg a piaci mézárustól), gyertyaöntőtől, esetleg az internetről be lehet szerezni.
(Ha jól tudom kb. 1.000,-Ft 1 kg.)
Ha mégsem tudnál hozzájutni méhviaszhoz, sok-sok minél sötétebb színű gyertya is megteszi.

ELŐKÉSZÜLETEK
A díszítendő tojást kifújon, megtisztítom, zsírtalanítom a már korábban leírt módon.
Egy kis rezsóra (vagy tűzhelyre) teszek egy fazéknyi vizet, amibe beleállítok egy fém tálat (ez egy nagyobb konzervdoboz is lehet). Ebben olvasztom fel a viaszt úgy, hogy a munka közben végig forrjon alatta a víz (ezt időnként pótolni is kell), hogy a viasz mindig olvadt, könnyen folyó állapotban legyen.

A MINTA
Az íróka nyelét úgy fogom meg, mint egy ceruzát, a csőrét a teljesen felolvadt, forró méhviaszba mártom és a tojás felületére merőlegesen tartva húzom vele a vonalakat. Először a függőleges, majd a vízszintes osztóköröket és a segédvonalakat rajzolom meg, ezután következnek a motívumok.
Sok szép népies motívumot találhatsz például Antalné Tankó Mária: Gyimesi írott tojások gyűjteményében, a Háromszéki írott tojások címmel nyílt kiállításon Kézdivásárhelyen a Vigadó Művelődési Házban és még sorolhatnám...

Többszínű tojás
Az írókázott tojás mintája többszínű is lehet, amit úgy tudunk elérni, hogy rétegesen takarunk ki területeket, így mindig a szabadon hagyott (viasztalan) rész festődik. Értelemszerűen azok a vonalak, amiket először írókázunk lesznek tojásszínűek, amik pedig többször kerülnek festésre, egyre sötétebbek.
Tehát amit fehéren akarunk hagyni, azt rajzolom meg először, majd pl. sárga festékbe teszem a tojást. Amit sárgán akarok hagyni, befedem viasszal, és a tojás most pl. piros festékbe kerül. Amit narancssárgán hagyok, szintén kitöltöm viasszal és jöhet pl. a kék festék. Így haladok az egyre sötétebb színek felé.

Festés
A viaszolt tojást nem szabad meleg festőlébe tenni, mert úgy a viasz leolvad és elvész a rajzolt minta.
A tojást teljesen el kell meríteni a festékben, hogy egységes legyen a szín.
Ma már nagyon sok szintetikus tojásfestéket lehet kapni, amik hidegen is befogják a tojás felületét, de kis türelemmel, a természetes színezékekkel (pl. hagymahéj) is szép árnyalatokat lehet elérni. Például egészen sötét színt ad, ha egy egész éjszakára kerül már kihűlt hagymafőzetbe egy tojás.
(Természetes főzőlevekről még külön készülök írni.)
Kivételkor alaposan csepegtesd le a festőlét, érdemes a tojás belsejéből is kifújni a folyadékot, a felületéről papírtörlővel felitatni a felesleget.

BEFEJEZÉS
Én takarékossági okokból először egy éles késsel óvatosan megpróbálom „szárazon” levágni, kaparni a viaszréteget, amit legközelebb visszaolvasztok a többivel. A maradékot egy láng (például égő gyertya) felett forgatva olvasztom fel, majd egy papírtörlővel felitatom. A viasz leolvasztásánál nem szabad túl közel tartani a tojást a lánghoz, mert bekormozza!

Ajánló:
A húsvéti tojásfestésről EZEKBEN az írásaimban olvashatsz még.