Túljutottunk az év felén - valahogy most is szörnyen gyorsan -, elérkezett 2012. leghosszabb nappala, a Nap elért égi csúcspontjára, belépett a rák jegyébe és beköszöntött a csillagászati nyár is.

De

  • Ez a neves esemény persze, egyes években a szökőévek miatt esetenként június 20-ra vagy 22-re csúszik...
  • Meteorológiailag már június elseje óta élvezzük a nyarat...
  • A magyar népi hagyományok Szent Iván napjához, azaz inkább éjjeléhez kötötték a nyári napfordulót, bár az emléknap június 24-én van és nem is Iván a szent, akit ilyenkor ünnepel a katolikus egyház, hanem Keresztelő János...

Szóval megint egy ünnep, ami néminemű kibogozásra szorul.

Egy kis csillagászat
napkep.jpgA Nap egy közel tökéletes gömb alakú égitest, ami a saját tengelye körül forog
és Naprendszerünk központi csillagaként körülötte forog a Földünk és a többi hozzá tartozó bolygó. Bár ezen tények kimondásáért sokan áldozták az életüket...

  • milétoszi Thalész görög tudós-matematikus vetette fel először az i.e. 7.században, hogy a Nap világítja meg a Holdat.
  • Kicsit később (fél évszázaddal) szamoszi Püthagorasz ion gondolkodó következtette ki a Hold fázisváltozásainak megfigyelése alapján, hogy a Föld, a Hold és a Nap gömbölyű.
  • Ezt a tételt igazolta és egészítette ki az i.e. 3.században a szintén görög filozófus Arisztotelész azzal a felismeréssel, hogy a Nap messzebb van a Földtől, mint a Hold (azaz a Föld és a Nap között helyezkedik el a Hold) és ezek eltérő mozgása adja a Holdciklusok változását.
    (Ez az a téma, amiről már régóta szeretnék írni; hamarosan fogok is...)

A téli és nyári napforduló a Föld két felén éppen ellentétesen következik; a déli félgömbről nézve ekkor jár a Nap a legalacsonyabban, ott ez a nap a téli napforduló ideje.
Mint megtudtam, a Ráktérítő is éppen ennek kapcsán kapta nevét, ugyanis a Nap ilyenkor az északi félgömbön a Rák asztrológiai jegybe lépve ér a legmagasabbra, a ráktérítő vonalában, délben tűz merőlegesen a földre. Itt megfordul, és indul vissza az Egyenlítő felé, amit az őszi (szeptember 22.), majd a tavaszi (március 20.) napéjegyenlőségkor ér el 12 órát töltve ekkor a horizont felett és 12 órát alatta. A logikát követve, a téli napfordulókor (december 21.) a baktérítő magasságában delel, a bak asztrológiai jegyébe lépve.

Egy kis matematika
asz.jpgNem véletlen, az sem, hogy a NAPtár készítők is a Nap (és persze a Hold) látszólagos mozgása alapján dolgozták ki az időszámítást.
Év az az idő, míg a Föld egy teljes fordulatot tesz a Nap körül, másként fogalmazva a Nap két azonos helyzete között eltelt idő. Ez körülbelül 365 nap, pontosan 365 nap, 5 óra, 48 perc és 46 másodperc.
Hónap a mi mai időszámításunk szerint a Nap-év napjait osztották fel 12 holdhónapra és a "maradék" napokat is ide-oda téve elosztották.
(Ebből adódnak a szökőévek is.)
Az időmérés jelenlegi rendszere a sumérok érdeme, akik a 60-as számrendszerben gondolkodva határozták meg, hogy 60 másodperc 1 perc, 60 perc 1 óra, 360 (60 x 6 és még néhány, amivel nehéz mit kezdeni) nap van 1 évben.
Náluk a 12 is jelentős szám volt, így lett 2 x 12 óra 1 nap, 12 hónap egy évben.
A 7 nap a 7 bolygó (amiket a babiloni csillagászok akkor régen ismertek). Mindegyik égitest egy-egy isten is volt egyben, aki az adott napot uralta.
Vasárnap (latinul Solis, angolul Sun-day) a Nap napja.
Hétfő (latinul Lunae, angolul Monday (moon-day), franciául lundi) a Hold napja.
Kedd (latinul Martis, franciául Mardi) Mars napja.
Szerda (latinul Mercuri, franciául mercerdi) Merkúr napja.
Csütörtök (latinul Iovis, franciául jeudi) Ió, azaz Jupiter napja.
Péntek (latinul Veneris, franciául vendredi) Vénusz napja.
Szombat (latinul Saturni, angolul Saturday) Szaturnusz napja.

Ma a Nap 04:47-kor kelt és majd 20:34-kor nyugszik.
A nyári napforduló után a hónap végére 3 perccel csökken a nappalok hossza.

Egy kis szimbolika
Már az ősember is rájött, hogy a Nap az élet egyik meghatározó forrása, ami azonban pusztítani is képes, így szimbolikája is nagyon gazdag és ellentmondásos. A tüzet égi eredetűnek gondolták, hiszen sokáig nem volt befolyásunk rá. A pusztító tüzek (villám, vulkánkitörés, aszály) "megszelídítésével" az ember a saját javára fordíthatta az égi adományt.

kiraly.jpgA Naphoz csupa uralkodói szimbólum kapcsolódik (például az arany, az oroszlán), így nem meglepő, hogy az antik főisteneket általában a Nap fiának tekintették, vele személyesítették meg (Egyiptomban Ámon és Ré, a suméroknál Utu, germánoknál Baldr), vagy hozták összefüggésbe (Zeusz a villámdobáló), de legalábbis egy főbb isten kapta szerepül (a görögöknél Héliosz, Apolló), aki tüzes szekéren hordozza végig a Napot az égbolton, nap, mint nap. Szárnyas lovai ráadásul rakoncátlanok, ha nem fogják erős kézzel a gyeplőt könnyen felégethetik a földet, elvész a termés, a város...

A napistenek általában a férfias aspektust képviselik, az aktív, eleven, tüzes, jang őselemet, a kozmikus bölcsességet, tisztaságot, igazságot és a szerelemet jelképezik. A Nap látszólagos Föld körüli útja az élet, az állandó újrakezdés, a halál és az újjászületés kifejezője, ami szintén az Uralkodó kezében van.
Ahol a Nap van, ott a Hold is, hiszen (ellentét)párja a vele kéz a kézben megjelenő nőies, befogadó, jin Uralkodónő.

A nyári napfordulón az ókori államokban évkezdő, vagy félévünnepet tartottak, a keltáknál ekkor volt az "év teteje". Általánosságban mindenütt úgy gondolták, hogy a fény ezen a napon győzedelmeskedik a sötétség felett, hiszen a Rendet a Világosság szüli, a Világosságot pedig a Nap.
A napistenek és a keresztény Megváltó születésnapja is a téli napfordulóval, a fény születésével esik egybe, ahogy arról már korábban is írtam.

Tűzugrás és egyéb tüzeskedések
A nyári napforduló idejét (is) régóta misztikus hangulat övezi, nem meglepő, hogy sokfelé hiedelem és szokás alakult ki a Nap, a tűz életmegújító, tisztító, gonosz űző szimbolikus erejéhez kapcsolódóan

  • mezei virágokból, füvekből koszorút kötöttek, amit a házak homlokzatán akasztottak fel, hogy védelmet nyújtson az ártó szellemek és a nyári tűzvészek ellen
  • Európa-szerte ekkortájt került sor a híres tűzugrásra is; amikor a faluvégen rakott tüzet háromszor kellett átugrani, hogy Szent Iván - vagyis Keresztelő Szent János - közbenjárásával a tűz tisztító, gyógyító, termékenyítő, szerelemvarázsló ereje hatásos legyen
  • a tűzugrás párválasztó, házasságjósló rituálé is volt
  • a Szent Iván-napi tűz megvédte az embereket minden rossztól és gonosztól; a jégesőtől, a dögvésztől és jó termést biztosított
  • az ilyenkor szedett gyógyfüveknek és a tűzbe dobott gyümölcsöknek különleges gyógyító erőt tulajdonítottak

Megjegyzés:

  • Muszáj megjegyeznem, hogy Szent János volt a Biblia szerint, aki Jézus közvetlen előde volt; ő vízzel keresztelve "mosta le" a bűnt a hozzá járuló bűnbánókról. Róla majd a konkrét emléknapján (június 24-én) fogok írni.
  • Tűzugrással kapcsolatos kedvenc verses mesénket a következő bejegyzésben olvashatod.
  • A jeles dátumhoz párosul a már évek óta megrendezésre kerülő Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat is, ahol a résztvevő kiállító helyek izgalmas programokkal várják az érdeklődőket. Ez 2012-ben június 16-án volt.

Forrás: wikipedia, Gialuca Ranzini: Az Univerzum Atlasza, Hoppál-Jankivics-Nagy-Szemadám: Jelképtár, Jelesnapok.oszk.hu.
A (Tarot kártya) képek eredetijének forrása a pyreaus.com oldal.

Szerző: kreativiki  2012.06.21. 06:21 Szólj hozzá!

Címkék: nap Ezoterika

A bejegyzés trackback címe:

https://tarkafirka.blog.hu/api/trackback/id/tr884598449

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.