Esszé a Farsangról

2012. február 19. - kreativiki

A farsang hossza évről-évre változik,
Vízkereszt napján (január 6.) kezdődik és a Húsvét előtti 40 napos böjt kezdetéig, hamvazószerdáig tart, de hogy ez mikor van, azt minden évben a Hold járása határozza meg.

Húsvéti matematika
Húsvét napja a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21-ét) követő első holdtölte utáni vasárnap (legkorábban március 22., legkésőbb április 25).
Ez előtt negyven nappal van Hamvazó szerda (2012-ben február 22.).

A Farsang két komoly egyházi időszak (a karácsonyi és húsvéti ünnepkör) közti önfeledt, féktelen mulatozás, dús lakomák időszaka, amikor búcsúzunk a téltől és köszöntjük a tavaszt. Ez az évszázadok óta évente megismétlődő ünnepsorozat alapvetően néphagyományokra épül, így igen változatos szokások, hagyományok fonódtak köré. Ezeket próbáltam összegyűjteni.

Története
A farsangolás gyökereit már megint az ókori pogány népek szokásaiban kell keresnünk a tavaszünnepek közt; leginkább a római Szaturnália, a germán Hold és a szláv Perchta ünnep hagyományaiban.
Ezek a téltemető-tavaszkezdő ünnepségek a tél és tavasz, az elmúlás és születés, a jó és a gonosz küzdelmét szimbolizálták. Az ilyenkor eljátszott rítusok lényege, hogy elzavarják a telet, hogy jöhessen végre a sok hideg, sötét és nélkülöző nap után a tavasz, a termékenység, a bőség, a vidámság.
Ezek a mulatságok gyakran egy egész hétig eltartottak. Ilyenkor a szegényeket megvendégelték, a családtagok ajándékokat adtak egymásnak. Ekkor rendezték a rómaiak a kedvelt gladiátor viadalokat is.

Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, hiszen Mátyás udvarában sok Itáliából érkezett mester-műszész-udvariember fordult meg, hozva magával a római hagyományokat.
Az egyház kezdetben rossz szemmel nézte a farsangi fékevesztett mulatozást, amit az ördög művének tartott, ezért még üldözték is az ünneplőket. A zajos mulatozás, eszem-iszom, a tréfacsinálás, bolondozás, a párkeresés, udvarlás azonban nagyon tetszett az embereknek, ezért hiába próbálta tiltani az egyház, a farsang népünneppé vált.

A Farsang szó eredete
E kérdésre sokféle magyarázatot találtam.
Az utolsó farsangi nap, húshagyókedd német neve Fastnacht, azaz ’böjtelőéj’. Osztrák nyelvjárásban ez Vaschanck „fasank”-nak ejtve, amiből „magyarul” fassang, majd farsang lett.
Más magyarázat szerint a szintén német eredetű, "faseln" szóból eredően lett fasching, aminek jelentése ’locsog, fecseg, hazudik’.
Latin nyelvterületen a 'carneval' szó a farsang megfelelője, jelentése a ’hús elhagyása’. Más magyarázatok szerint azt a díszes szekeret nevezték ’carrus navalisnak’, amit régen a vidám karneváli álarcos menet tolt végig Róma utcáin.

Alakoskodás
A karneválok fontos eleme a jelmezes-álarcos „alakoskodás”. A királyi udvaroktól a kis falvakig mindenütt farsangoltak az emberek, azaz jelmezes bálokat rendeztek. Az álarc segítségével eltakarták az arcunkat, hogy senki ne tudja, ki-kicsoda valójában. Ha nem tudják, ki vagy, jobban el tudod engedni magad a buliban, oldódnak a gátak…Ez a karnevál egy fontos eleme, hiszen a farsang lényege a féktelen jó kedv, a meglepetés, a látszat. Ebben az időszakban mindenki lehet egy kicsit valami más, mint a hétköznapokban. Kibújhatunk a saját megszokott bőrünkből és másik szerepet (jelmezt) vehetünk magunkra, kinek mi tetszik.

Régen a falvakban vidám farsangi jelmezes felvonulást is tartottak. A menetben ott voltak a tipikus farsangi figurák is: a cigány, koldus, betyár, vándorkereskedő, menyasszony, vőlegény. Kedvelt volt a férfi-női szerepek és ruhák cseréje, de szívesen öltöztek az emberek olyan állatoknak is, mint a kecske, a ló, a medve. Időnként megálltak és rögtönzött tréfás jeleneteket adtak elő. Gyakran szerepelt a menetben egy álmenyasszony illetve álvőlegény is. Ha éppen nem volt valódi lakodalom a faluban, akkor tréfás esküvőt rendeztek ahol felcserélték a férfi-női szerepeket, vagy a női szerepeket is férfiak játszották.

Egy másik népszerű alakoskodó játék „Cibere vajda és Konc király párviadala” volt. Ebben az egyik szereplő a böjti ételeket (cibere), a másik a húsételt (konc) személyesítette meg; az ő viszálykodásukról szólt a játék.

Napjainkban is a leglátványosabb alakoskodó szokás a délszláv mohácsi busójárás. A busók fából faragott álarcokban vonulnak fel, rituális táncot járva űzik el a telet és a gonoszt.

Párválasztás
A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mert hamvazószerdától húsvét végéig tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is: első menyegzős vasárnap, azaz vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap a hamvazó szerda előtti utolsó vasárnap.
A báli szezon és táncmulatság lényege minden társadalmi rétegnél az eljegyzés volt. A falvakban a legények szervezték a bálokat, a lányok pedig virágot küldtek a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános válaszként a kalapjukra tűzték a bokrétát.
Azokat a lányokat, akik pártában maradtak, a farsang végén látványosan kicsúfolták.

Téltemetés
A pogány tavaszünnepekből gyökerezően ilyenkor sokféle téltemető rituálét is tartottak a bálok és alakoskodások mellett. A Telet leginkább egy szalmabáb, vagy csúf öregasszonyt ábrázoló rongybábu személyesített meg, amiket általában elégettek, kútba dobtak, vagy betemették a hóba.
Egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek, mert azt remélték, a tűz segíti a Napot abban, hogy erőre kapjon.
A palócoknál virágvasárnap tartották a kiszehajtást. A kisze egy jellegzetes böjti étel (savanyú gyümölcs- vagy korpaleves), amit egész télen át eszegetve nagyon meguntak az emberek, és meg akartak szabadulni tőle. Egy előző évben férjhez ment asszonyka ruháiba öltöztettek egy szalmabábot, ő lett a kisze, majd elvitték ezt a babát a legközelebbi patakig, és éneklés közben a ruháit a vízbe dobálták. Abból, hogy a víz hogyan és merre vitte a bábot, jósoltak a jelenlévő lányok férjhez meneteléről.

Farsangfarka
Az igazi nagy mulatságok és bálok a farsangi időszak végén, az utolsó napokban szoktak lenni, ahogy közeleg a 40 napos szigor. Farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd a záró három nap, amit a "farsang farkának" is neveznek. Ezek a felszabadult mókázás, vagy másként a „fordított világ” napjai. Ilyenkor a nők mulatnak a kocsmákban, az urak megvendégelik a szolgákat, az ifjak isznak az após kontójára.
Érthető is a "végső" fékevesztett bulizás, hiszen ez hamvazó szerdától szigorú böjt és csendesség kezdődik a testi-lelki megtisztulás jegyében.

Torkos csütörtök
A leleményes emberek azért becsempésztek egy pótnapot; a hamvazószerdát követő napon felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. "Inkább a has fakaggyon, mintsem az étel megmaraggyon." Ez a „zabáló-, torkos- vagy tobzódócsütörtök”. A következő naptól azonban tényleg nem ettek húst és zsíros ételeket egészen húsvét vasárnapjáig.

Egy kis hangulatcsinálónak hadd idézzek újra egy mesét, mégpedig a Notre Dame-i toronyőr karneváli dalát, amit sajnos nem tudok videó klipben bemutatni, de érdemes megnézni az egész mesét!

Ajánló:
Más népek híres karneváljairól szóló bejegyzést ITT olvashatsz.
Ahol eligazítanak, hogyan készíts magadnak papírálarcot
Ahol farsangi recepteket találsz igen nagy számban
Szalagos fánk receptet (amit szoktam sütni) ITT találsz.

Forrás többek közt: wikipedia, unnep.mentha.hu, sulinet.hu mngsz.com
A képek forrása a disinfo.com, pozitivnapot.hu, basicnorth.blogspot.com, tudorindaegy.blogspot.com, basicnorth.blogspot.com és a danubia-televizio.hu oldalak.

A bejegyzés trackback címe:

https://tarkafirka.blog.hu/api/trackback/id/tr914131342

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása