A farsang hossza évről-évre változik,
Vízkereszt napján (január 6.) kezdődik és a Húsvét előtti 40 napos böjt kezdetéig, hamvazószerdáig tart, de hogy ez mikor van, azt minden évben a Hold járása határozza meg.

Húsvéti matematika
Húsvét napja a tavaszi NapÉjEgyenlőséget (március 21-ét) követő első holdtölte utáni vasárnap (legkorábban március 22., legkésőbb április 25).
Ez előtt negyven nappal van Hamvazó szerda (2025-ben március 5-én).

A Farsang két komoly egyházi időszak (a karácsonyi és húsvéti ünnepkör) közti önfeledt, féktelen mulatozás, dús lakomák időszaka, amikor búcsúzunk a téltől és köszöntjük a tavaszt. Ez az évszázadok óta évente megismétlődő ünnepsorozat alapvetően néphagyományokra épül, így igen változatos szokások, hagyományok fonódtak köré. Ezeket próbáltam összegyűjteni.

Története
A farsangolás gyökereit már megint az ókori pogány népek szokásaiban kell keresnünk a tavaszünnepek közt; leginkább a római Szaturnália, a germán Hold és a szláv Perchta ünnep hagyományaiban.
Ezek a téltemető-tavaszkezdő ünnepségek a tél és tavasz, az elmúlás és születés, a jó és a gonosz küzdelmét szimbolizálták. Az ilyenkor eljátszott rítusok lényege, hogy elzavarják a telet, hogy jöhessen végre a sok hideg, sötét és nélkülöző nap után a tavasz, a termékenység, a bőség, a vidámság.
Ezek a mulatságok gyakran egy egész hétig eltartottak. Ilyenkor a szegényeket megvendégelték, a családtagok ajándékokat adtak egymásnak. Ekkor rendezték a rómaiak a kedvelt gladiátor viadalokat is.

Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, hiszen Mátyás udvarában sok Itáliából érkezett mester-műszész-udvariember fordult meg, hozva magával a római hagyományokat.
Az egyház kezdetben rossz szemmel nézte a farsangi fékevesztett mulatozást, amit az ördög művének tartott, ezért még üldözték is az ünneplőket. A zajos mulatozás, eszem-iszom, a tréfacsinálás, bolondozás, a párkeresés, udvarlás azonban nagyon tetszett az embereknek, ezért hiába próbálta tiltani az egyház, a farsang népünneppé vált.

A Farsang szó eredete
E kérdésre sokféle magyarázatot találtam.
Az utolsó farsangi nap, húshagyókedd német neve Fastnacht, azaz ’böjtelőéj’. Osztrák nyelvjárásban ez Vaschanck „fasank”-nak ejtve, amiből „magyarul” fassang, majd farsang lett.
Más magyarázat szerint a szintén német eredetű, "faseln" szóból eredően lett fasching, aminek jelentése ’locsog, fecseg, hazudik’.
Latin nyelvterületen a 'carneval' szó a farsang megfelelője, jelentése a ’hús elhagyása’. Más magyarázatok szerint azt a díszes szekeret nevezték ’carrus navalisnak’, amit régen a vidám karneváli álarcos menet tolt végig Róma utcáin.

Alakoskodás
A karneválok fontos eleme a jelmezes-álarcos „alakoskodás”. A királyi udvaroktól a kis falvakig mindenütt farsangoltak az emberek, azaz jelmezes bálokat rendeztek. Az álarc segítségével eltakarták az arcunkat, hogy senki ne tudja, ki-kicsoda valójában. Ha nem tudják, ki vagy, jobban el tudod engedni magad a buliban, oldódnak a gátak…Ez a karnevál egy fontos eleme, hiszen a farsang lényege a féktelen jó kedv, a meglepetés, a látszat. Ebben az időszakban mindenki lehet egy kicsit valami más, mint a hétköznapokban. Kibújhatunk a saját megszokott bőrünkből és másik szerepet (jelmezt) vehetünk magunkra, kinek mi tetszik.

Régen a falvakban vidám farsangi jelmezes felvonulást is tartottak. A menetben ott voltak a tipikus farsangi figurák is: a cigány, koldus, betyár, vándorkereskedő, menyasszony, vőlegény. Kedvelt volt a férfi-női szerepek és ruhák cseréje, de szívesen öltöztek az emberek olyan állatoknak is, mint a kecske, a ló, a medve. Időnként megálltak és rögtönzött tréfás jeleneteket adtak elő. Gyakran szerepelt a menetben egy álmenyasszony illetve álvőlegény is. Ha éppen nem volt valódi lakodalom a faluban, akkor tréfás esküvőt rendeztek ahol felcserélték a férfi-női szerepeket, vagy a női szerepeket is férfiak játszották.

Egy másik népszerű alakoskodó játék „Cibere vajda és Konc király párviadala” volt. Ebben az egyik szereplő a böjti ételeket (cibere), a másik a húsételt (konc) személyesítette meg; az ő viszálykodásukról szólt a játék.

Napjainkban is a leglátványosabb alakoskodó szokás a délszláv mohácsi busójárás. A busók fából faragott álarcokban vonulnak fel, rituális táncot járva űzik el a telet és a gonoszt.

Párválasztás
A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mert hamvazószerdától húsvét végéig tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is: első menyegzős vasárnap, azaz vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap a hamvazó szerda előtti utolsó vasárnap.
A báli szezon és táncmulatság lényege minden társadalmi rétegnél az eljegyzés volt. A falvakban a legények szervezték a bálokat, a lányok pedig virágot küldtek a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános válaszként a kalapjukra tűzték a bokrétát.
Azokat a lányokat, akik pártában maradtak, a farsang végén látványosan kicsúfolták.

Téltemetés
A pogány tavaszünnepekből gyökerezően ilyenkor sokféle téltemető rituálét is tartottak a bálok és alakoskodások mellett. A Telet leginkább egy szalmabáb, vagy csúf öregasszonyt ábrázoló rongybábu személyesített meg, amiket általában elégettek, kútba dobtak, vagy betemették a hóba.
Egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek, mert azt remélték, a tűz segíti a Napot abban, hogy erőre kapjon.
A palócoknál virágvasárnap tartották a kiszehajtást. A kisze egy jellegzetes böjti étel (savanyú gyümölcs- vagy korpaleves), amit egész télen át eszegetve nagyon meguntak az emberek, és meg akartak szabadulni tőle. Egy előző évben férjhez ment asszonyka ruháiba öltöztettek egy szalmabábot, ő lett a kisze, majd elvitték ezt a babát a legközelebbi patakig, és éneklés közben a ruháit a vízbe dobálták. Abból, hogy a víz hogyan és merre vitte a bábot, jósoltak a jelenlévő lányok férjhez meneteléről.

Farsangfarka
Az igazi nagy mulatságok és bálok a farsangi időszak végén, az utolsó napokban szoktak lenni, ahogy közeleg a 40 napos szigor. Farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd a záró három nap, amit a "farsang farkának" is neveznek. Ezek a felszabadult mókázás, vagy másként a „fordított világ” napjai. Ilyenkor a nők mulatnak a kocsmákban, az urak megvendégelik a szolgákat, az ifjak isznak az após kontójára.
Érthető is a "végső" fékevesztett bulizás, hiszen ez hamvazó szerdától szigorú böjt és csendesség kezdődik a testi-lelki megtisztulás jegyében.

Torkos csütörtök
A leleményes emberek azért becsempésztek egy pótnapot; a hamvazószerdát követő napon felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. "Inkább a has fakaggyon, mintsem az étel megmaraggyon." Ez a „zabáló-, torkos- vagy tobzódócsütörtök”. A következő naptól azonban tényleg nem ettek húst és zsíros ételeket egészen húsvét vasárnapjáig.

Egy kis hangulatcsinálónak hadd idézzek újra egy mesét, mégpedig a Notre Dame-i toronyőr karneváli dalát; érdemes megnézni az egész mesét! :) 

 Ajánló:
Más népek híres karneváljairól szóló bejegyzést ITT olvashatsz.
Ahol farsangi recepteket találsz igen nagy számban
Szalagos fánk receptet (amit szoktam sütni) ITT találsz.

Forrás többek közt: wikipedia, unnep.mentha.hu, sulinet.hu mngsz.com
A képek forrása a disinfo.com, pozitivnapot.hu, basicnorth.blogspot.com, tudorindaegy.blogspot.com, basicnorth.blogspot.com és a danubia-televizio.hu oldalak.