Nagyobbik Leánykám az ovikezdéskor - Tőle szokatlan módon - sokat sírt, gyakran volt kezelhetetlen, ami leginkább abból adódott hogy nagyon nehezen tudott elaludni, a saját ágyáról pedig hallani sem akart. Persze, mondhatnánk, hogy mindez "korral járó tünet, majd elmúlik", de én nem értem be…

Kihasználva az alkalmat szeretném (végre) megosztani Veled egyik kedvenc költőnk Tóthárpád Ferenc témába vágó verses meséjét, ami az általam sokat emlegetett Trixi-könyvek 37. számú füzetecskéjében jelent meg Őszi Zoltán zseniális rajzaival illusztrálva. Tücsök Prücsök tüzet ugrik Erdő…