Ma van Advent első vasárnapja; a karácsonyi készülődés és az egyházi év kezdete.
Fontos kihasználni ténylegesen a Karácsonyra való ráhangolódással, rákészüléssel ezt a néhány hetet, hogy az év legnagyobb ünnepe valóban szép, békés és meghitt lehessen.

• Készítsünk, vagy vegyünk adventi koszorút az asztalra, hogy mindig eszünkbe juthasson; közeleg a Karácsony.
• Díszítsük fel, illatosítsuk a lakást, hogy kis melegséget varázsoljunk a hideg mindennapokba.
• Kezdjük el apránként (minden nap valamit elvégezve) a nagytakarítást, hogy ne az utolsó napok egyre ünnepibb hangulatát áldozzuk erre. Ha az ember körül rend és tisztaság van, a lelkivilágát is könnyebb rendbe szedni.
• Gondolkozzunk azon, hogy Szeretteinket (rokonainkat, barátainkat, üzletfeleinket) mivel lephetnénk meg, hogy kifejezzük, fontosak számunkra. Ne az utolsó napokban rohangáljunk idegesen plázáról-plázára, és költsünk rengeteg pénzt „valami semmire”.
• Kezdjünk neki a mézeskalács készítésnek, hogy az illata körbelenghesse az otthonunkat (és, hogy szépen felpuhulhasson a tészta, mire ajándék lesz belőlük).
  Mézeskalács készítésről ITT találod a bejegyzéseimet (tésztarecept, sütés, díszítés, mintaötletek).
  

Én igyekszem így tenni és a következő bejegyzéseimben próbálok majd ötleteket adni Neked is a megvalósításhoz.

No, de jöjjön egy kis háttér-információ is az ünnep eredetéről és főbb kellékeiről:

Advent azaz Adventus Domini ’Az Úr eljövetele’; Jézus Krisztus születése, ami a Karácsony lényege. Az év legfontosabb ünnepe szinte az egész világon, így minden ember készül rá, hite és családi szokásai szerint.
Az Adventi időszak Szent András apostol napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnaptól Karácsonyig (december 25-ig) tat.
A Karácsonyi ünnepkör pedig egészen vízkeresztig (január 6-ig) tart.

Az Advent ünneplése valamikor a IV-V. században kezdődött, de az egyre rövidebbé váló nappalok és hosszabbodó, sötét és hideg éjszakák hangulata már korábban is titokzatosságot, rejtelmes gondolatokat ébresztettek az emberekben. A téli napforduló, a Fény születése pedig a reményt adta, hogy hamarosan visszatérnek a világos, meleg napok, ami majd újraéleszti a természetet. A sötétséget, a bűnt, a rosszat legyőzi a világosság, a jóság, az igazság. A keresztény hagyományok szerint az emberiség 4000 évig várta a Fényhozó Megváltó eljövetelét; ezt szimbolizálja az adventi koszorú 4 gyertyája. VII. Gergely pápa határozta meg ennyiben az adventi vasárnapok a számát, amik reggelén, egészen karácsonyig mindig eggyel több gyertyát gyújtunk meg.
Ma az elsőt.

Az adventi koszorú hagyománya is a pogány időkre, a téli napforduló megünneplésének szokásaihoz nyúlik vissza. Növényi szálakból (szalmából, fűzfavesszőből vagy zöld fenyőágakból) fontak koszorút, zöld, vörös és aranyszínű szalagokkal díszítették. Ez volt hivatott védelmezni az otthonokat gonosz szellemektől.
A szimbolikája egyszerű; a kör az örökkévalóság, a zöld szín a termés, a piros az élet, az arany pedig a fény szimbóluma.
A katolikus egyházban az Advent liturgikus színe a lila, ami a bűnbánatot, a keresztényi fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. A koszorú három gyertyája is hagyományosan ilyen színű. Advent harmadik vasárnapja, Örömvasárnap, mert már közeleg az Úr eljövetele. E nap liturgikus színe a rózsaszín, akárcsak a 3. vasárnapi gyertyáé.
Ma már azonban mindennek a szimbolikája elvesztette jelentőségét és bármilyen kialakítású és színvilágú koszorút lehet kapni.

Az adventi naptár a gyerekek számára fontos kelléke a karácsonyi várakozásnak. Ezt a szokást egy anyuka találta ki kisfia számára, aki minden este azt kérdezgette, mennyit kell még aludnia, hogy jöjjön a Jézuska. Az Anyukája egy karton lapra huszonnégy ablakot vágott és az ablakok mindegyikére egy bonbont akasztott, amiből minden nap egyet-egyet ehetett meg. Később a felnőtt fiú adventi kalendáriumok árusításával ő maga is több millió gyermeknek szerzett örömet.
Az internet is tele van adventi naptár ötletekkel.

Az itthon készített adventi naptárainkat ITT találod meg :)

Régebben az adventi időszakot „Kisböjtnek” is nevezték és az ünnep előtti heteket (akárcsak húsvétkor) szigorú böjttel töltötték. Nem csak testileg, lelkileg is meg akartak tisztulni; hajnali misére és gyónni jártak. Így a Karácsonyi ünnepi vacsora és az Éjjeli mise valóban az Advent kiteljesedése lehetett.
Nem véletlenül szerepel minden vallás előírásaiban a böjt. Az ember szervezetének (testileg ÉS lelkileg is) szüksége van időközönként a méregtelenítésre, az elengedésre, tisztulásra. Talán a mai „elmérgesedett” korban leginkább…csak épp már azt sem tudjuk, hogy kell csinálni.
No, de erről majd később bővebben...

Forrás: kulturpont.hu, wikipédia, egyszeruenno.blogspot.com.