Már írtam a Herbáció magazinról, aminek az összes eddig megjelent számát megkaptam karácsonyra, épp ezért most lelkesen olvasgatom őket és próbálgatom a megjelent házikozmetikum recepteket.
Régóta keresem azt a kézkrémet, ami
- könnyen beszerezhető összetevőkből áll,
- nem kell sok időt fordítani a kutyulására,
- napközben is (százezer mosogatás után) is használható,
- jól és gyorsan beszívódik a bőrömbe, nem kell sokat várnom rá és addig semmihez sem nyúlni, mert ragad
- és nem mellesleg jól ápolja is a szegény, folyton kiszárított bőrömet…
Nos, a 4. (2007/2. II.évfolyam 2.) számában találtam egy egyszerű kézápoló leírást, amit rögtön ki is próbáltam, hátha be váltja a hozzá fűzött reményeket. Csak pár napja használom, naponta többször is, és nagyon elégedett vagyok vele.
Hozzávalók:
- ¾ csésze (75 ml) rózsavíz
- ¼ csésze (25 ml) glicerin
- ½ teáskanál almaecet,
esetleg frissen facsart citromlé - ½ teáskanál méz
Elkészítés:
Egy lezárható edénykébe töltöttem a hozzávalókat és jól összeráztam.
Használat:
Praktikusan a mosogató mellett helyeztem el, hogy a mosogatásos kézszárítás után azonnal, mindig kéznél legyen…Összerázom és alaposan bemasszírozom a bőrömbe.
Megjegyzés:
- Rózsavizet én egy arab fűszerboltban szoktam megvenni; 300 ml kb. 1.200,-Ft, de internetes áruházakban könnyen megrendelhető, vagy kedves bioboltost is rá lehet venni a beszerzésre.
- Glicerint bármelyik patikában lehet kimérve kapni; 2 dl kb. 450-500,-Ft.
- A glicerin és a méz kis mennyiségben hidratál, de nagyobb mennyiségben szárító hatású, így ha nem vagy elégedett az oldat hatásával próbáld ki, hogy öntesz még hozzá rózsavizet.
- A kézápolót tovább lehet turbózni pár csepp száraz, érzékeny bőrre való illóolajjal: citrom, citromfű, geránium, jázmin, kamilla, levendula, narancsvirág, rózsa, szantálfa, tömjén, mirha, ylang-ylang.
- Mert sűrűn használom, elfogy aránylag gyorsan, ezért nem teszem hűtőszekrénybe, de, ha jobbnak látod, tartsd nyugodtan hűvös helyen.