Szent Dorottya (nevének jelentése ’Isten ajándéka’) fennmaradt élettörténete nagyon hasonlít Ágotáéra. Dorottya is a keresztényüldözések idején élt (300 körül) a kis-ázsiai Cezerea egyik előkelő családjában és a másik szent szűzhöz hasonlóan ő is egy római helytartót kosarazott ki, ami miatt szörnyű kínzásokra ítélték. A szenvedésekhez az adott neki erőt, hogy az Édenkert almái és rózsái várják majd halála után. Kínzói ezért gúnyosan kérték, hogy majd küldjön nekik azokból a gyümölcsökből és virágokból. Kivégzésekor egy angyal (vagy kisgyerek) jelent meg kosárral a kezében, amiben alma és rózsa volt, majd átnyújtotta a gúnyolódóknak. A csoda láttán azok közül is néhányan felvették a kereszténységet, persze, őket is kivégezték...

Az ábrázolásokon Szent Dorottya attribútumai (mondanom sem kell) a gyümölcsökkel és virágokkal teli kosár, rózsafüzér, vagy rózsaszál, néha pávatoll, ami arra utal, hogy a korbácsütéseket a pávatollak simogatásaként élte meg.

Ő is a 14 segítőszent egyike. Halála előtt imájában azt kérte, hogy akik Jézus és az ő szenvedéseire emlékezve közbenjárását kérik, megszabaduljanak minden bajtól, leginkább a szegénységtől, a szégyentől, a hamis vádaktól és a szenvedéstől. E sokakat érintő gondok- bajok miatt nagyon népszerű szentnek számított a középkorban; a szülő anyák mindig Szent Dorottyához fohászkodtak könnyű szülésért.

Dorottya, a „Tavaszi Rózsa”, csodája révén a kertészek és a virágárusok védőszentje. Emléknapján virágot és almát szenteltek a templomokban.

A népi időjárás megfigyelések szerint „ha Dorottya szorítja, Julianna, vagy Zsuzsanna tágítja”, vagyis ha Dorottya napján fagy, akkor Julianna (február 16.) vagy Zsuzsanna napján (február 19.) megenyhül az idő.

Ajánló:
További szentekről ITT olvashatsz.

Forrás: A keresztény művészet lexikona, Gert Richter-Gerhard Ulrich: Mitológiai és Bibliai jelenetek a művészetben, jelesnapok.oszk.hu,
A kép eredetijének forrása a larsdatter.com oldal.