Március 21. Napéjegyenlőség Benedek napján a kos jegyében

2012. március 21. - kreativiki

Ez a mai is egy érdekes nap lesz…Csillagászatilag is beköszöntött a tavasz, míg a nap a tavaszponton egyensúlyba kerülve a Holddal átvándorol a halakból a kos jegyébe megkezdve egy új kört a Zodiákusban. Ezalatt megérkezik Sándor-József után Benedek is, zsákjában hozva a meleget.
No, de menjünk sorjában…

Napéjegyenlőség a Tavaszponton
A fránya 2012-es szökőnap miatt idén március 20-án, de általában azért 21-én, ritkábban 19-én jőve el a Tavaszpont, ahol a Nap éves mozgása során a déli félgömbről az északira lép. Ekkor van a Földön a napéjegyenlőség, mikoris a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, úgy, hogy sugarai merőlegesek a Föld forgástengelyére, ezért ilyenkor a nappal és az éjszaka hossza ugyan annyi ideig tart (azaz 12-12 órán keresztül van világos és sötét). A Föld mindkét féltekéjén így van ez, azzal a különbséggel, hogy amíg az északi féltekén tavaszi-, addig a déli féltekén ilyenkor van az őszi napéjegyenlőség (ez utóbbi nálunk szeptember 22-én lesz). Ettől a naptól kezdve egészen a nyári napfordulóig, június 22-ig napról napra egyre többet élvezhetjük a napsütést, azaz növekszik a világos órák száma.
Ebből a fény-nyerésből adódóan van az a szokás Európában, hogy a nyári időszámítás szerint március utolsó vasárnapján (idén ez 25-re esik) helyi idő szerint 2 órakor 1 órával előre kell állítani az órákat, hogy október utolsó vasárnapján majd 1 órával visszaállíthassuk...

A csillagászati tavasz kezdete
A napéjegyenlőség egyben a csillagászati tavasz kezdete is az északi félteke évszakai szerint. Az ókori római naptárakban ilyenkor volt a "természetadta" újév kezdete , ami helytálló is, mert ilyenkor tényleg minden megújul; kizöldül a fű, a fák, virágot bontanak a legelső virágok, kék az ég, melegen süt a nap, megkezdődnek a munkák a földeken és a böjti szelek kifújják a tél minden maradványát még az emberek lelkéből is. De minderről majd április elsején írok bővebben.

A Kos
A napéjegyenlőség egyezményes jele a kosszarv, mivel a nyugati asztrológia szerint a Nap ekkor lép be a Mars által uralt, tüzes Kos jegyébe, ami az első jegy a zodiákusban, így ezzel egy új asztronómiai év is kezdődik.

Mint, ahogy a természetben a nap ereje, fénye és melege ilyenkor hirtelen megerősödik, ami által a növények-állatok is új erőre kapnak, a kos jegyű emberekre is ez az aktvitás, hirtelenség, vitalitás, tűz jellemző. Nem kerülik ki a konfliktusokat, szeretik a harcot (akárcsak a jegyet uraló Mars), de nem viselkednek sportszerűtlenül. A kos szarvai rég óta az erő, a bátorság, a hatalom szimbólumai.

Nursiai Szent Benedek
Március 21. a bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe is.

A Benedek név a latin Benedictusból ered, aminek jelentése ’áldott’.

Szent Benedek életéről, szellemi tanításairól az őt példaképként tisztelő I. (Nagy Szent) Gergely pápa írt Dialógus című művében.
Benedek 480 táján született az itáliai Nursiában (ma Norcia) jómódú, nemesi családban. Ikertestvére Szent Skolasztika volt, aki testvérénél is istenfélőbb volt, egész’ fiatalon apáca lett. Benedeket szülei Rómába küldjék tanulni, de a városban dúló züllöttség és léhaság nagyon elkeserítette, ezért három év múlva otthagyta az egyetemet és az Örök várost is.

Magányra vágyott és a tökéletes lemondást kereste, így Subiaco mellett egy barlangban húzta meg magát és remeteként élt. Három évig élt itt egyedül, böjtölve, sanyargatva önmagát, amikor először egy pap, majd egy pásztor bukkant rá, végül elterjedt a híre, hogy egy remete él a hegyen. Az emberek felkeresték, tanácsokat kértek tőle, élelmet hoztak neki, majd kérték, hogy jöjjön vissza a városba és legyen a kolostoruk apátja. Benedek olyan szigorú rendi életet diktált, hogy a szerzetesek meggyűlölték és meg akarták mérgezni. Az apát azonban egyes történetek szerint megáldotta a halálos italt, és a méreg kígyó formájában kúszott ki a serlegből, mások úgy tartják, egy holló mentette meg, aki a mérgezett kenyeret mindig kivette Benedek kezéből.

Benedek végül visszatért Subiacóba, ahol tanítványok gyűltek köré egyre nagyobb számban. Egy idő után minden rendű és rangú szülők küldték a keze alá fiaikat, hogy Benedeknél nevelkedve készüljenek a szerzetesi éltre.

525 táján Benedek Monte Cassinoba költözött; 40 napig böjtölt, igét hirdetett és számos embert térített keresztény hitre. Kolostort épített, itt dolgozta ki és írta le a szerzetesi élet szabályait a „Szent Regulát”. Ennek lényege, hogy akik hozzá igazodnak, mondjanak le minden vágyukról, életüket az imádságnak, a tanulásnak és a munkának szenteljék, miközben közösségi életet élnek közös elöljárójuk irányítása alatt. Ez a szabályzat annyira átfogó és meggyőző volt, hogy Nagy Szent Gergely pápa kötelezővé is tette minden kolostorban, sőt az egész római egyházban is.
A Szent Benedek által alapított Bencés-rend az első katolikus szerzetesrend, a kereszténység egyik legősibb szerzetesközössége.
Magyarországon öt helyen (Bakonybélben, Budapesten, Győrben, Pannonhalmán és Tihanyban) vannak működő bencés rendházak.

Benedek a tanítás mellett betegeket és szegényeket ápolt és gyámolított, alamizsnát és ételt osztott, a lelki szenvedőket vigasztalta, sőt, úgy tartották, hogy képes volt olvasni az emberek gondolataiban és a halottakat is fel tudta támasztani.
Nevéhez sok-sok csodatétel is fűződik.

Védőszent
1964-ben VI. Pál pápa a nyugati szerzetesség alapítójaként és az európai szellemiség alakítójaként Európa védőszentjévé nyilvánította. Ő a patrónusa a szerzeteseknek, a mezőgazdasági munkásoknak, az olasz barlangkutatóknak, a mérnököknek, az építészeknek.
Betegségben, különösen mérgezéskor és a haldoklók is hozzá fohászkodtak.

Művészeti ábrázolásokon könyvet, kettétört kelyhet és szitát tart a kezében (állítólag gyerekkorában imádsággal javította meg az általa eltört rostát), általában megjelenik reguláinak első szava: ”Ascolta”, azaz ’halljad’. Jelképe egy csőrében cipót tartó holló.

Időjárásjóslások, szokások, mondások

  • Gergely napja, ha jó, hideg, szeles, sokszor van hó,
    Sándor József, Benedek, jönnek a jó melegek.
  • Ha Benedekkor fényes az idő (vagyis felhőtlen, kék az ég), akkor bő termésre, hosszú, meleg nyárra és jó esztendőre számíthatunk.
  • Ha ezen a napon dörög az ég, száraz lesz a nyár.
  • Benedek ereszti ki a zsákból a szárnyas rovarokat.

Zsírt és fokhagymát szenteltek ezen a napon, aminek gyógyító erőt tulajdonítottak. Ezzel a fokhagymával kenték meg a gyermekágyas asszonyokat és a kereszteletlen csecsemőket, hogy ne érje őket rontás és a lidércet is ezzel lehet legjobban elűzni a háztól.
Az ekkor vetett fokhagyma szép és nagy gerezdű lesz. A hagymát mindenféle gyógyszerként alkalmazták (nem csak) ezen a napon, de erről esszét majd később.

Világnap
1999. november 18. óta az UNESCO közgyűlésének döntése szerint március 21. a költészet világnapja.
2006. óta pedig a Down-szindrómával élőké is.

Forrás: Kristin. E. White: Szentek kislexikona, katolikus.hu, wikipedia, Ezoterikus kalendárium
A kép eredetijének forrása az eu.art.com oldal.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://tarkafirka.blog.hu/api/trackback/id/tr734331390

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása