Január 6. avagy Epifánia, más néven Háromkirályok, esetleg Szentkereszt, Vízkereszt vagy amit akartok.
Az egyházi naptár szerint „Epiphania Domini” azaz ’az Úr megjelenése’ napja. A kifejezés a görög epiphaneia, szóból ered, aminek jelentése ’megjelenés’.
Ezen az ünnepen (is) kicsit nagy a kavarodás, hogy ki, mikor mit is ünnepelt…
- A régi görögnél a január 6-i Epiphania ünnepen a téli ünnepkör részeként a visszatérő napfényt, azaz a megjelenő istenséget köszöntötték.
- A keleti egyházban sokáig Jézus születésnapja, azaz Karácsony volt ekkor.
- A Római Birodalomban úgy látták jónak, hogy Krisztus születését a „Legyőzhetetlen Nap” (Sol Invictus) pogány ünnepével azonosítják, ezért a Karácsonyt inkább áttették Mithras napisten születésnapjára, december 25-re.
Emiatt a január 6-i Epiphania ünnep új jelentést kapott.
- A nyugati keresztény egyházban (a karácsony ezen a napon való ünneplésének emlékére) a napkeleti bölcsek vagy a hagyomány szerinti háromkirályok (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) látogatásának napja lett.
- A keleti egyházban Jézus megkeresztelkedését ünneplik ekkor.
- Valahogy aztán még Jézus első csodatétele is helyet kapott január 6-án (amikor a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta). Feltételezem, ebben is a víznek volt fontos szerepe.
Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban ezen a napon, vagy a következő vasárnap vizet szentelnek, amiből a hívek is hazavihetnek.
Sokfelé még ma is szokás ezzel a szentel vízzel meghinteni a ház ajtaja előtt a földet, hogy a gonosz elkerülje a házat. Régen gyógyítottak is vele, a kútba is öntöttek belőle a betegségek ellen, sőt megitatták az állatokat is, hogy azok se legyenek betegek.
A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is. Az emberek régen e napon papot hívtak, aki felírta a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét G + M + B + az évszámot a ház ajtajára, gerendájára és meghintette szentelt vízzel.
Vidéken sokáig szokás volt a „csillagozás”, vagy „háromkirályok járása” is, amikor fiatal fiúk a három betlehemi királynak öltözve; papírsüveggel a fejükön, bundában hullócsillagot vittek, így köszöntek be a házakhoz, és a kis Jézusról szóló énekeket énekeltek.
Vízkereszt a „KarácsonyiTizenketted”, azaz a 12 napos karácsonyi ünnepi időszak zárónapja is (angolul „Twelfthday”, azaz ’Tizenkettedik nap’). Szimbolikusan ekkor bontjuk le az első napon, Szenteste állított karácsonyfát is.
És ekkor kezdetét veszi a farsangi időszak, ami egészen a nagyböjt kezdetéig, hamvazószerdáig tart, ezzel az időszakkal kapcsolatos bejegyzéseket ITT olvashatsz.
Megjegyzés:
Az emberek többsége - szerintem -, ha meghallja a szót "Vízkereszt", azonnal Shakespeare híressé vált vígjátékának címe (Twelfth night. What you will.) jut eszébe és rögtön hozzágondolja az alcímet is; "vagy amit akartok".
De, miért is?
Ezzel a 'megjegyzéssel' az író (állítólag) felhívja a figyelmet a darab cselekményének kettősségére;
- a „twelfth night” a karácsonyi ünnepségek utolsó napjaként az önfeledt bolondozás ideje,
- a „will” jelentése pedig lehet a 'vágy, szenvedély' is.
A darabban a bolondozás és a szerelem áll egymással szemben, erre utal a cím is.
Vagy egyszerűen csak azt akarta jelezni, hogy a "Vízkereszt" cím nem tartozik szervesen a darabhoz, csak épp ez jutott eszébe, ezért adhattok neki más címet is, amit akartok...
Forrás: jelesnapok.oszk.hu, wikipedia, unnep.eu.
A képek eredetijének forrása a keepingthefeast.wordpress.com és acwmyers.wordpress.com oldalak.