Szent Mátyás, akinek február 24-én (szökőévben 25-én) van az emléknapja, a 12-1+1. apostol volt. A többiek Jézus feltámadása és az áruló iskarióti Júdás öngyilkossága után választották maguk közé sorshúzás útján (mondhatni Isten választására), hogy a tökéletes tizenkettes szám ismét teljessé váljék.

Görögül Dorottya, héberül Mátyás jelenti, hogy ’Isten ajándéka’, hiszen az Úr ajándéka volt, hogy kiérdemelte, hogy a sorsoláskor ő juthasson az apostolok közé Barnabással szemben.
Más magyarázatok szerint Mátyás neve a "manu”, azaz ‚jó’, és a „thesis”, vagyis ’elhelyezés’ szavakból származik, minthogy Mátyás a rossz (Júdás) helyére elhelyezett jó.

Szent Mátyás apostol életéről és működéséről nincsenek feljegyzések, ezért az idők során más apostolok legendáiból kötöttek hozzá történeteket.
Annyit lehet tudni róla, hogy a betlehemi Lévi nemzetségéből származó nagy tudós volt.
A legendák szerint apostollá választása után Macedóniába ment prédikálni, ahol börtönbe zárták és megvakították, de Isten visszaadta a látását és Szent András apostol csodálatos módon kiszabadította.
Vértanúhalálának módjáról is eltérő variációkat lehet olvasni; egyes változatokban megkövezték, majd karddal vagy bárddal lefejezték, mások szerint megfeszítették. Attribútumai a halálához köthetően kövek, kard, bárd, kereszt és lándzsa. Éppen e miatt a keresztény mészárosok és ácsok őt választották védőszentjükké.
Rajtuk kívül a halászok védőszentje is, mert névnapja idején lép a nap a halak jegyébe (és ekkor kezdenek ívni a csukák). A február 24-én fogott csukát népnyelven "Mátyás csukájá"-nak nevezték, ami egész évre szerencsés halászatot ígér.

Jégtörő Mátyás a tavaszhozó
Magyarországon való tiszteletét és népszerűségét a jóságos és bölcs Mátyás király személye is nagyban növelte, valamint az a tény, hogy emléknapja február végéra, a tél végre esik, mikor már mindenki hőn áhítja a tavaszt. Így kapcsolódott össze a két dolog és lett a szentből Jégtörő Mátyás, aki szekercéjével megtöri a jeget, a tél hatalmát, és akkor már semmi sem állhatja útját a tavasznak.
Egyes magyar falvakban úgy tartották, ő osztja ki a madarak sípjait is, hogy azok újra énekelhessenek.

Időjárásjóslás
Több mondás is él vele kapcsolatban:

• „Ha Mátyás jeget talál, töri, ha nem talál, csinál"
• „Ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, ott Mátyás töri meg a telet.”
• „Ha Mátyáskor még fagy, akkor a jégtörő éleztetni adta a csákányát.”

A Mátyás-napi időjárásból pedig jósoltak az éves termésre, tojásszaporulatra.

• A hideg idő jó termést jelent
• A szeles kevés tojást
• Ha esik, akkor a jég elveri majd a termést, a szőlő pedig savanyú lesz.

Szent Mátyás apostol ereklyéit  ma is Trierben őrzik, a Szent Mátyás-apátság bazilikájában.

Hogy mikor jön tényleg a tavasz, azt az időkép.hu tavaszoldalán (és az ablakon kihajolva) figyelheted.

Tavasz beköszönte alatt azt a huzamosabb ideig (legalább 3-4 nap) beálló időjárásváltozást értjük, mely csapadékmentes időszak alatt az országos délutáni maximumhőmérséklet több helyen meghaladja a 20 °C-ot.
(idokep.hu)

Megjegyzés:
Igen, igazából ma szökőnap van...olyan idenemillő, soronkívüli nap. Bár örüljünk neki, hogy GergelyPápa anno ilyen ügyesen kitalálta a dolgot és "csak" 4évente 1 napot ugrunk a naptárban, nem úgy, mint a keletiek a beiktatott időnkénti hónapjaikkal.
Igyekeztem utánajárni, hogy, ha már így van, miért nem február 29. a hivatalos pótnap, de nem találtam magyarázatot. Pedig talán így lenne logikus, és akkor 4 évente nem zavarodnánk össze, hogy Mátyást, Gézát, Jázmint és a TöbbiÉrintettet mikoris köszöntsük fel...A biztonság kedvéért megragadom az alkalmat és most, soron kívül kívánok minden szépet és jót az összezavart név és szülinaposoknak; Isten éltessen!

Ajánló: További szentekről szóló bejegyzéseket ITT olvashatsz.

Forrás: Kristine E. White: Szentek kislexikona, A keresztény művészet lexikona, katolikus.hu, jelesnapok.oszk.hu
A kép forrása a catholiktradition.org oldal.