Március 12. Gergely napja

2012. március 12. - kreativiki

A Gergely nap március 12-i ünneplését I. Nagy Szent Gergely (Gregorius Magnus) pápára emlékezve IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban (604-ben e napon halt meg és temettek el Rómában I. Gergelyt). Ez a nap azonban mindig a nagyböjti időszakra esik, ezért 1969-ben az emléknapot áthelyezték szeptember 3-ára (590-ben ezen a napon szentelték püspökké I. Gergelyt). Ám a Gergely név népszerűsége és a már megszokott iskolai ünnepségek miatt (Gergely az iskolák, diákok patrónusa) azonban az emberek az eredeti helyén, március 12-én is megemlékeznek a NagyPápáról.

Gergely név sokfajta jelentése
Gregorius, azaz Gergely a grex ’nyáj’ és a gore ’prédikálni’ szavakból tevődik össze, így jelentve, hogy a 'nyáj prédikátora’.
Más értelmezés szerint Gregorius inkább az egregorius (egregius) ’kitűnő’ és a gore szó ’tanító’, vagy ’doktor’ jelentéséből ered, ami ebben az olvasatban ‚kitűnő tanító/doktor’.
De Gregorius jelenthet ’őrizőt’ is, aki Istent és a nyájat őrzi.

Gergely 540 körül született Rómában egy jóhírű, előkelő, gazdag családban (édesapja szenátor volt), ahol nagyon komolyan vették a kereszténységet. Édesanyját még életében szentként tisztelték, nagybátyjait (Tarsillát és Aemilianát) szentté is avatták. Ezért is írta róla egy középkori szerző, hogy "Gergely szent a szentek között", amit egész életével is bizonyított.

Az ifjú Gergely kiváló nevelésben részesült, sokáig tanult nyelvtant, retorikát, dialektikát és jogot. Kiváló eredményei révén alig 30 évesen Róma egyik legmagasabb közigazgatási tisztségviselője, prefektus lett. Bíróként az emberek és a világ tökéletlensége, igazságtalansága és szívtelensége nagyon elkeserítette, így annak ellenére, hogy nagyon sikeres és a leggazdagabb ember volt a városban, mégis inkább lemondott hivataláról és minden vagyonáról, és a szerzetesi életet választotta. A Caelius dombi palotájukat Szent Andrásról elnevezett kolostorrá alakíttatta át, és a szicíliai családi birtokait is hat monostor között osztotta fel.

A csendes szerzetesei életből II. Pelagius pápa zökkentette ki, mikor felszentelte a római egyház diakónusává, később pedig apokrisiariusak, azaz pápai nagykövetnek nevezte ki. Ezáltal Gergely feladata volt a pápa állandó képviselőjeként ott lenni a konstantinápolyi császári udvarban, és biztosítani az összeköttetést az Egyház nyugati és keleti része között. Hat év elteltével, a Rómába való visszatérte után, lemondott erről a hivataláról is és ismét visszavonult az általa alapított kolostorba, ahol hamarosan a rend apátja lett.

Gergely a Szent Benedek által megfogalmazott szabályokat tartotta a legalkalmasabbnak a monostori élethez, így ezt követve a keze alatt alakult ki a kora középkor legnevesebb szerzetesrendje. Maga is önmegtartóztató, aszketikus életet élt, ami miatt egészsége megroppant, de szerzeteseit szigorú vallásossággal és kitartással tanította, irányította.

589-ben Itáliában megáradt a Tiberis folyó, és a levonuló szörnyű árhullám után pestisjárvány tört ki Rómában, ami megölte Pelagius pápát is. Az összegyűlt választási zsinaton egyhangúan Gergelyt nevezzék ki az elhunyt pápa utódának. Ő azonban tudta, hogy a megtisztelő hivatal elfogadása azt jelentené számára, hogy a hőn szeretett kolostori életet fel kell ismét adnia. Gergely ezért levélben kérte Maurikiosz császárt, hogy utasítsa el kinevezését, de Germanus, Róma prefektusa elolvasta a levelet, és csak a választás eredményét küldte tovább Konstantinápolyba, Gergely levelét visszatartotta. A császár így válaszlevelében megerősítette a római zsinat döntését, amit Gergely döbbenettel fogadott és nehéz szívvel vállalta a megbízatást. Végül 590. szeptember 3-án Róma püspökévé szentelték fel, így ő lett az első szerzetes a pápai trónon. Ennek megfelelően a főpapi palotában is igyekezett kolostori körülményeket berendezni saját maga számára.

I.Gergely Pápaként úgy beszélt magáról, hogy „Isten szolgáinak szolgálója” és e szerint is cselekedett.
Első pápai intézkedésével egy hatalmas körmenetre hívta Róma népét a halálos pestisjárvány ellen. A menet élén a papok misét mondtak, és mindenki imádkozott bűnei bocsánatáért, és isteni könyörületért a pestis ellen. A legenda szerint a Hadrianus császár mauzóleuma előtt elhaladó körmenet látta Szent Mihály arkangyalt, amint kivont kardjával az épület tetején állt, mutatva, hogy a járványnak hamarosan vége lesz. Azóta nevezik Hadrianus halotti emlékművét Angyalvárnak, és fohászkodtak Szent Gergelyhez az emberek járványok idején.

I. Gergely pápa megreformálta a katolikus egyház felépítését, elűzte a papi hivatásra alkalmatlan embereket tisztségeikből, helyreállította az egyházi fegyelmet, eltörölte a papoknak fizetendő temetési és szentelési illetményeket. Nagyszerű gazdasági szakemberként rendezte az egyházi birtokok pénzügyi és gazdasági irányítását megnövelve az egyház gazdasági erejét, és feltöltve a pápai kincstárat. A befolyt jövedelmet szétosztotta a szegények között.
Minden erejével azon volt, hogy mindennapi kenyeret adhasson a nélkülözőknek mind fizikailag, mind lelkileg. Gergely prédikációira mindig tömegek gyűltek össze, mert megpróbálta tanító szándékkal, érthetően, egyszerűen, az életből vett példákkal elmagyarázni a Biblia gyakran nehéz, bonyolult szövegét. Gyakorlata részekben mindmáig megőrződött a katolikus misékben.

Gergely volt az a pápa, aki az addig szájhagyomány útján terjedő egyszólamú latin egyházi énekeket, az úgynevezett gregorián énekeket összegyűjttette, és azokat a misék rendjébe beépítette.

Végül hosszas betegeskedés után, 604. március 12-én halt meg. Még aznap felravatalozták, és eltemették a Szent Péter Bazilikában. Földi maradványainak tiszteletét megtiltotta, de temetésére hatalmas tömeg gyűlt össze a bazilika körül, és az emberek egyöntetű felkiáltása végett azonnal szentté is avatták a nagy I. Gergely pápát.

I. Nagy Szent Gergely a „nép pápája”, ahogy a neve is mutatja, a középkor egyik legnagyobb hatású, mindenki által szeretett és tisztelt egyházi vezetője volt, akinek uralkodása alatt a népvándorlás zavarai közepette is meg tudott erősödni a keresztény vallás. Őt tartják egy személyben az utolsó ókori és az első középkori pápának.

Ő volt a középkor legkiválóbb írója, legolvasottabb teológusa is. Az ő művei a Regula Pastoralis a ’Lelkipásztori regula’, ami a a püspökök hivatali feladatairól szól.
A híres Dialógus című műve látomások, próféciák, legendák, csodák leírása, illetve itáliai szentek életrajzának gyűjteménye. Egyéb írásai még a Magna Moralia és Liber pastoralis curae.

A művészetben Gergelyt leggyakrabban teljes pápai öltözékben ábrázolták; tiarával a fején, kettős kereszttel a kezében és egy fehér galambbal, ami a reá szálló Szent Lelket szimbolizálja (úgy tartotta, hogy írásait a SzentLélek sugallta). Más képeken éppen ír, vagy olvas, esetleg az oltár előtt térdel.

Az iskolások és a Gergely-járás
IV. Gergely pápa, aki elrendelte I. (Nagy Szent) Gergely emléknapját, elődjét az iskolák patrónusává tette. Innen ered, hogy március 12-éhez Európa számos országában diákünnepségek, felvonulások kapcsolódtak.

Magyarország egész területén is ismert szokás volt a februári Balázs-járáshoz hasonló Gergely-járás. Ezt a napot az iskolai téli szünet utolsó és a mezőgazdasági munkák első napjának is tekintették.
Ilyenkor az iskolás gyerekek Szent Gergely vitézeinek beöltözve, felszalagozva, katonás rendben, néha lovon felvonulva járták az utcákat, hogy új diákokat toborozzanak az iskolába.
A szokás másik célja a Balázsoláshoz hasonlóan szintén az adománygyűjtés volt. A felvonulók bekopogtattak a házakba, tréfás bemutatkozásukat követően énekeltek, mondókáztak, amiért pénzt vagy ételt kaptak cserébe.

Időjárás- és termésjóslások Gergelynapon:
"Gergely napja ritka, ha jó. Hideg, szeles, sokszor van hó."
"Megrázza még szakállát Gergely", azaz, előfordulhat, hogy havazik e napon.

Gergely névünnepe egyben tavaszi félévkezdetnek is számított, sokfelé ezen a napon vetették el a búzát, rozst, a palántának való magot.

Gergely-naptár
Bár sok újítás fűződik Nagy Szent Gergely nevéhez, a ma is használatos naptárat azonban nem ő, hanem egyik azonosnevű utóda vezette be; XIII. Gergely pápa 1582. október 4-én. Erről később még írok bővebben.

Már alig vártam, hogy eljöjjön Szent Gergely Doktor napja, mikoris témába vágóan bejegyezhetem egyik legkedvesebb dalunkat a Kolompos együttes előadásában, akik e dalban foglalják össze a fent leírtak lényegét.