Április, a katolikus kalendáriumban Szent György hava, ősi magyar nevén Szelek hava, vagy Tavaszhó, mindegy, hogy hogyan nevezzük; első napja akkor is a bolondok, a második a bolondozók, a másokat bolonddá tevők ünnepe.
Mivel ez a nap a téli napfordulótól számított századik nap (általában), ezért régen „Száznapnak” is nevezték.

Virágvasárnap
A Húsvéthoz kapcsolódóan idén ma van Virágvasárnap is, a Nagyhét első napja, amikor a katolikus templomokban barkát szentelnek és Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeznek, de erről majd később, bővebben.

Április elnevezése
A rómaiak Mars hadisten szeretőjéről, Venusról, a Szépség és Szerelem istennőjéről  nevezték el a Márciust (Mars havát) követő hónapot. (A naptárt megreformáló Julius Caesar saját családjának ősanyját tisztelte az istennőben, ezért is az ok.)
Vénusz „jellegzetes jelzője” volt az aperire latin kifejezés, melynek jelentése ’megnyitni, kinyílni, feltörni’. Ez nyilvánvaló utalás a tavasz kezdetén kinyíló természetre; a virágba borulásra, rügyfakadásra, a földet feltörő eke munkájára, amivel elkezdődik a növénytermesztés; egyszóval a tavaszi kikeletre.

Venus görög kolléganőjéhez, Aphroditehez hasonlóan a tengerből született, miután abba hullott Uranos főisten spermája, ahogy a fia Kronosz (Saturnus) kiherélte. A szelek egy kagylóban utazva fújták Ciprus szigete felé, ahol még emberként lépett ki a habokból a partra, de „isteni szépsége” révén hamarosan elfoglalta helyét az istenek birodalmában.

Kezdetben a növények, kertészek védelmezője volt, majd nevének jelentése (’báj, vágy’) miatt személyét egyre inkább összekapcsolták a görög Aphrodité alakjával, aki miatt végül az i. e. 3. század körül lett a szépség és szerelem istennője. Lénye sok hasonlóságot mutat az etruszk Turan istennővel is.
A művészek minden időben a kor aktuális szépségideálját Vénuszként ábrázolták; gondolj csak az őskori, duci Willendorfi vénuszra, vagy a kecses, kartalan ókori milóira, de biztosan eszedbe jutott Botticelli reneszánsz születő Vénusza is. 

Férje Vulcanus (akinek görög "testvére" Héphaisztosz) volt a sánta kovács, de a gyönyörű istennőnek számos szeretője is volt, köztük Mercurius (Hermész), Bacchus (Dionüszosz), Neptun (Poszeidón) és Mars (Arész), akitől a kis Cupidó (ámor) született. Vénusz az ember-férfiakat sem vetette meg; beleszeretett Adoniszba és Ankhiszészbe, akitől gyermeke is született, Aeneas, a trójai hős és nagy utazó.
A férfiak elbűvölésében Venust szépségén kívül egy varázserejű öv is segítette, amit a férje készített neki.
Állandó kísérői a Gráciák, akik kísértetiesen hasonlítanak szintén a görög Khariszokra; a szépség, nőiesség, a báj, a kellem, a jóság, a kreativitás megtestesítői; a természet harmóniáját szimbolizálták. Hárman voltak; a legfiatalabb Aglaia a ’Ragyogó’, Euphroszüné az ’Öröm’ és a legidősebb ’Thaleia’ a Virágzó.

Római tavaszünnepek
Áprilisban az ókori emberek ünnepi rítusai a növényzet sarjadzását, az állatok szaporodását, általában a termékenységet voltak hivatottak elősegíteni. Vannak jópáran, így ezekről is írok később bővebben...

Áprilisi bolondozás

• Ez a hónap a szerelem és a bolondozás hónapja, de, hogy hogyan is lett az első napjából a "Bolondok napja", azt valójában nem lehet tudni. Sokféle nézet létezik az eredetéről, de a legvalószínűbb, hogy az ókori tavaszkezdő örömünnepekre és a hónap bolondos időjárására vezethető vissza. Azt sem tudjuk biztosan, hogy mikortól tartják április elsejét a bolondok napjának
• az azonban bizonyos, hogy több ősi kultúrában is április elseje volt az év kezdőnapja
• azt is tudjuk biztosan, hogy az ókori görögök is szenteltek egy napot Bacchusnak a nevetés, a jókedv istenének.
• A régi germánok tavaszünnepén a szegény bolond a tél jelképe volt, akivel a tavasz bármit megtehet, amit csak akart.
• Más források szerint IX. Károly francia király 1564-ben elrendelte, hogy az újév első napja április 1. helyett január 1. legyen és ez okozta a kavarodást. Az akkori szokások szerint újévkor megajándékozták egymást az emberek, de a rendelet után április elsején már csak bolondos ajándékot adtak egymásnak, aztán már csak bolondoztak...
• Lewis Carol Alice Csodaországban című könyvében Április Bolondja egy nyúl, aki Bolond Kalapossal együtt ünnepel a Boldog nemszületésnapot teadélutánon. Állítólag azért kapta ezt a nevet, mert április elsején bolondult meg…

Áprilist járatás, Április bolondja
Akit a népszokás szerint április elsején rászednek, megviccelnek, a „bolondját járatják” vele.
Régen elsősorban városi és gyermekmulatság volt, a falusi felnőttek között nem volt jellemző az ilyenkor szokásos lóvátevés.
Tény, hogy ilyenkor sok minden megengedhető, és az ötletes tréfákon nem illik
megsértődni, sem falun, sem városban és az is kétségtelen, hogy másokon nevetni könnyebb, mint magunkon, bármikor az évben...Bár, ahogy látom, ma már kihaló félben van ez a bolondos szokás.

Nemzetközi bolondozás
Világszerte népszerű szokás, szinte minden országában megtartják a vigasságok napját, aminek természetesen sok elnevezése van:
Angliában All fools Day, azaz ’minden bolondok napja’, vagy csak egyszerűen Aprilfool, Franciaországban Poisson d'Avril, ’áprilisi hal, áprilisi tréfa’, Olaszországban hasonló halas kifejezéssel élve Il pesce d'Aprile, Németországban Narrentag ’bolondok napja’.
Gyerekoromból úgy emlékszem, hogy a legtöbb iskolában április elsején „fordított napot” tartottak. A tanárok beültek a padokba, és a diákok tanítottak.

Időjárásjóslás, szokások, mondások:

• Sok böjti szél száraz nyarat hoz.
• Áprilisi eső gyümölcsnek éltető.
• Áprilisi eső kergeti a fagyot.

Ez a nap régen „negyvenesnap” volt, azaz, amilyen volt az időjárás, olyan maradt még 40 napig.

Április 1-je az indás növények vetőnapja volt, minden más munka végzésére szerencsétlennek tartották, mert a nép úgy hitte, Júdás ezen a napon akasztotta fel magát.

Megjegyzés:
A hónap keresztény névadójáról, sárkányölő Szent Györgyről majd inkább illendően az emléknapján, április 24-én írok, nem ezen a Bolondos napon.

Ajánló:
Tavaly találtam egy érdekes könyvet, ami az év minden hónapján felhívja az olvasó figyelmét a természet ciklusához igazodó étkezésre, életvitelre. Annak rendje és módja szerint, aktuálisan április fejezetével kezdődik…Ez Balog Béla: A természetes életmód kalendáriuma, amit INNEN le is tölthetsz magadnak okulásul.

Vidám napot kívánok, és ne feledd: Légy résen!

"Azon a napn válik az ember igazán felnőtté, amikor először nevet magán tiszta szívből."
(Ethetl Barrymore)

Forrás: Sarah Garr-Gomm: Szimbólumok a művészetben, Dr. Bélley Pál: Kíváncsiak Klubja, Szabadföld Kalendárium, Supka Géza Kalandozás a kalendáriumban és más érdekességek, wikipedia.
A kép Sandro Botticelli Primavera című alkotása.