Megérkeztek a Fagyos Szentek és hozták is az esős lehűlést…Érdekes dolog, de évszázados tapasztalat is, hogy az évnek ebben a május idusi időszakában a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, sőt sokszor fagyot is hoz, ami a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkreteheti. A vidéki, paraszti, gazdálkodós emberek életében érthető, ha erős a szorongás e három Szent miatt, de vajon kik voltak ők?
Érdekes módon alig találtam nyomukat; a Szentek kislexikonában meg sem említik őket, a Magyar Katolikus Lexikonban is szűkszavúan írnak róluk. Nagyon mostohán bánik velük a sors, még az sem biztos, hogy valóban éltek és az egyház is törölte őket a naptárból ….

A hagyomány szerint a keresztényüldözések idején (a 3-4. században) élt a három szentéletű férfi, akik sok ókeresztényhez hasonlóan hitükért haltak vértanú halált...

Szent Pancratius (3.század vége-304.), azaz Pongrác
Pongrác jómódú, pogány családból származott, de nagy vagyont örökölve korán árva lett. Nagybátyja vitte Rómába, ahol Kornél pápa által felvették a keresztséget. Pongrácot a Diocletianusi keresztény üldözéskor elfogták, és május 12-én a Via Aurelia mentén lefejezték.
Ő is a 14 segítőszent egyike.

Szent Servatius (4.század eleje-384.), Szervác
Legendája szerint ősei SzűzMária rokonságához tartoztak. Szervácot Jeruzsálemben szentelték pappá, majd egy angyal tanácsára Tongersba (Németalföld) ment, ahol 7 év után püspökké szentelték. Egész életén át az ariánus hitvallást követők ellen harcolt.
Mikor Rómában járt, látomásban Szent Pétertől kapott egy ezüst kulcsot, hogy mindenkinek, aki kéri, kinyithassa a mennyek ajtaját.
A legenda szerint a szabadban lévő sírját soha nem lepte be a hó. Később templomot emeltek fölé, ami búcsújáró hellyé vált ahol sok beteg meggyógyult, ezért leginkább lábbajok, köszvény, hirtelen halál esetén, illetve patkányok, egerek ellen kérik oltalmát és segítségül hívják szerencsés kezdet vagy termékenység érdekében is.
Ábrázolásokon főpapi ruhában jelenik meg kezében kulccsal, 2 angyal között állva, akik könyvet és pásztorbotot tartanak, a lábánál egy sárkánnyal utalásként az ariánusok elleni harcára.
Emléknapja május 13.

Szent Bonifatius (?-303.), Bonifác
Annyit tudni csak róla, hogy egy ismert, jómódú római asszony vagyonának kezelője és egyben a szeretője is volt. Vidám életet élt, szeretett szórakozni, finom bort inni. Később a pár megbánva a paráznaságot, bűnbocsánatot remélve elhatározták, hogy Bonifác a vértanúk holttesteinek felkutatására indul, az asszony pedig szétosztva vagyonát, a szolgáit felszabadítva apácaként vezekel.
Bonifác éppen akkor ért Tarsus városába, amikor néhány hithű keresztényt kínoztak szörnyűbbnél szörnyűbb módokon. Látva társai szenvedéseit Bonifác bátorította őket, hogy a kínzások, amiket Istenük iránti szeretetből elszenvednek, csak ideig-óráig tartanak, és rövidesen az örök boldogság örömébe jutnak, ahol együtt örvendezhetnek az angyalokkal és Jézussal. A bíró látva Bonifác tettét még borzasztóbb szenvedéseknek vetette alá, míg végül május 14-én lefejezték. Rómában, a Latinnak nevezett út mentén temettek el.
Ez a Bonifác nem összekeverendő egy másik Szent Bonifáccal, aki 672-73 között született Wessexben (Anglia) és 754. június 5-én halt vértanú halált Dokkumban (ma Hollandia).

Népi megfigyelések, hagyományok, mondókák…

• "Sok bort hoz ám a három ác,
  Pongrác, Szervác, Bonifác,
  ha felhőt egyiken se látsz!"
• "Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz"
• "Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász!"
• "Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök,
  hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtök!"

Van még egy fagyos Fityfiritty, Orbán (május 25.), akinek a nevéhez szintén sok népi bölcsesség kötődik. A szőlősgazdák figyelték leginkább az Orbán-napi időjárást, mert:

• "Ha Orbán nevet, a szőlő sír."
• "Ha Orbán napja esős, savanyú lesz a bor, édes, ha tiszta az idő."
• "Ha Orbán napja szép, bő lesz az esztendő."

A várható májusi fagyok miatt a kényesebb, hidegre érzékeny növényeket (uborka, paradicsom, bab) csak a fagyosszentek után ültették.

A májusi lehűlés jelenségét nem csak Magyarországon, hanem Ausztriában, Németországban és Lengyelországban is megfigyelték. Már a rómaiak is a „kísérteties” Lemuria ünnepet május 9. és 13. között tartották. Az ünnepség a halottak ártó szellemeinek kiengesztelését szolgálta a termés védelmében.

De nem mindig a fagy okozza a május közepi károkat…

• 1636-ban körmenetet tartottak az esőért és 1682-ben is kiapadt a kutak vize a száraz meleg időjárástól.1712-ben azonban özönvíz szerű esőzés terítette be Magyarországot, akárcsak 1735-ben és 1839-ben is.
• 1841-ben kisült a gabona, ahogy hőség volt május közepén, 1912-ben és 45-ben, majd 1968-ban is (Kalocsán 34,1°C-t mértek).
• 1978-ban tényleg fagyot hoztak a szentek (Szombathelyen -2,8 °C volt) 2011-ben pedig megdőlt a hidegrekord; -4,2°C-ra süllyedt a hőmérséklet.

A három, szegény jelképes szent emléknapja egyszerűen csak balsorsú helyen áll a naptárban és ők is áldozatai az ilyenkor betörő sarkvidéki ciklonnak ami a hirtelen változó kártékony időjárást okozza.

Megjegyzés: 8 évvel később ÍGY láttam a Fagyos 3 Szentet és a tavaszi nagy lehűlést...

Forrás: jelesnapok.hu, Jacobus de Voraginr: Legenda Aurea (mek.niif.hu), Magyar Katolikus Lexikon, Szabadföld Kalendárium.
A képek eredetijének forrása a saints.sqpn.com, a heiligen.net és a jelesnapok.oszk.hu oldalak.