Volt egy ősrégi sajtospuffancs receptem, amiből úgy éreztem hiányzik valami plussz, ami tutivá tenné...Kicsit átalakítottam és azóta nem győzöm megsütni.
Ja, és nem csak a Pasik vannak oda érte...;)

HOZZÁVALÓK (kb. 35 darabhoz)

• 150 ml tej
• 150 ml víz
• 100 g vaj
• 1 csipetnyi só
• (esetleg kevés cayanne bors és/vagy őrölt kömény, de nélkülük is jó ;)
• 150 g (fehér tönkölybúza) liszt
• 150-200 g sajt
• 100-150 g bacon, vagy kolozsvári szalonna
• 3 db tojás

ELKÉSZÍTÉS

A vizes tejben felolvasztom a vajat, megsózom, majd apránként hozzákeverem a lisztet.
Mindezt magas lángon, hirtelen felfőzöm úgy, hogy az egész egy összeállt, minél szilárdabb massza legyen. Ez egy fontos része a puffancskészítésnek, mert, ha lágyra sikerül, a gombócok szét fognak folyni sütéskor.

A kemény besamel mártást langyosra lehűtöm, hogy később fájdalommentesen, alaposan össze tudjam gyúrni a reszelt sajttal, az apró kockákra vágott szalonnával és az előre elkevert tojásokkal.

Az összeállított tésztát jó, de nem muszáj legalább fél órára hűtőbe/hideg helyre tenni.

A tésztát teáskanállal sütőpapírral bélelt tepsibe szaggatom (vagy egyszerűen kézzel kis gombócokat gyúrok) és jól előmelegített kb. 200°C meleg (gázsütő 5-ös fokozat) sütőben 35-40 perc alatt, pirulásig sütöm.

TIPP

• Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a lisztet JÓL főzd meg a tejes vízben (ne csak beleszórd), különben elfolynak, kilapulnak a puffancsok. Egy nagyon sűrű masszát kell, hogy kapj főzés után, ami nem baj, ha kicsit csomós marad, mert úgyis eldolgozod a sajttal-tojással.
• A sütési idő függhet a gombócok méretétől is. Minél nagyobbak a gombócok, annál több idő és alacsonyabb hő kell, hogy átsüljenek és ne maradjanak középen „szottyosak”.
• Lehet egészen közel is sorakoztatni a gombóckákat a tepsiben, mert nem nőnek, nem dőlnek el. Nálam egy adag pont elfér egy sütőlemezen.
• Érdemes mindjárt dupla adagot sütni, mert pikk-pakk elfogy…

Karácsonyi ajándékként megkaptam a Herbáció Népigyógyászati Receptmagazin eddig megjelent számait.
Nagy örömömre a 19.-ben (2011/1.-es VI. évfolyam 1.) egész sor parfümreceptre leltem.
Bár ki még nem próbáltam őket, de az összeállítást ajánlom figyelmedbe.

Női illatok:

Férfi illatok

Arról, hogy hogyan lehet házilag krémparfümöt készíteni már korábban ITT írtam.
 

A keresztény hagyomány szerint a betlehemi történetében a három Napkeleti király jelet kapott Jézus születéséről, egy csillagot, ami elvezette őket a Kisded Jézushoz.
Ajándékokat vittek neki; aranyat, tömjént és mirhát.

A három Dél-Arábiából érkező bölcs (papok, vagy csillagászok) ajándékai az akkori idők legdrágább anyagai; kereskedelmi értékükön túl pedig egyféle házipatikai szerek is voltak, amik a gyermekhalandóságban szerepet játszó fertőző betegségek kezelésére is alkalmasak lehettek.

Az első király, akit Gáspárnak nevez a Biblia, királyi ajándékot; aranyat vitt, ami az egyházi magyarázatokban Jézus király voltának szimbóluma.
Az aranyat az ókorban a Nappal és egyben a főistennel azonosítottak, így általános erősítő tulajdonságában hittek. Az egyiptomiak 5000 évvel ezelőtt belsőleg is fogyasztottak aranyat mentális, testi és spirituális tisztulásuk céljából, de a kínaiak életelixírjének is egyik fő összetevője volt.
Ma a természetgyógyászatban alkalmazzák leginkább az aranyat, kolloid oldat formájában, mert a tévesen aktiválódott immunrendszert, a gyulladást gátolja és megakadályozza bizonyos daganatok növekedését.

Menyhért tömjént vitt. A tömjénezést csak a pontifex azaz a ’hídverő’ főpap végezhette, így Jézusnak az ember és az Isten közötti összekötő szerepére utal.

Boldizsár, a harmadik napkeleti király ajándéka a mirha volt, a halottak balzsamozó szerének fő alkotója, ami azt szimbolizálja, hogy a földi halál és a pusztulás nem uralkodhat el Jézuson.

A mirha és a tömjén együttesen olyan párt alkot, amit „isteni illatosítónak“ neveznek. Mindkét növény mézgája annyira ritka, különleges és kedvelt volt, hogy egyenértékűnek tartották az arannyal. A tömjént világos színe és könnyű súlya miatt a szellemmel és a mennyel hozták összefüggésbe, míg a mirhát, mivel sötétbarna és nehéz, a földdel. Égetésükkor a felszálló illatos füst a halandót a halhatatlanhoz kapcsolja, így az ember és az istenek kommunikációjának eszköze.

Már az i. e. X. század közepén az izraeliek ezekkel kereskedtek; Egyiptomba, Föníciába és Szíriába szállították őket eladásra, mert balzsamfák csak a sábaiak vidékén és a szemben fekvő afrikai partokon termettek. A tömjént füstölőként, és gyógyításra, míg a mirhát a holtak bebalzsamozásához és a szépségápoláshoz használták.

Tömjén az Észak-Afrikában élő tömjénbalzsamfa (Boswellia sacra) gyantája. A termelők úgy jutnak hozzá, hogy fák törzsén több helyen bevágást ejtenek, s amikor az előszivárgó sárgáspiros, tejszerű gyanta a napsütés hatására megkeményedik, lekaparják és begyűjtik.
Ez a gyanta kb. 3-8% illóolajat tartalmaz, amit megfelelő eljárással lehet kivonni belőle.

Az égő gyanta neve:
A parfüm szó eredete, a latin „per fumum” kifejezésre vezethető vissza, – ahogy azt már egyszer írtam - jelentése ’füst által’. Ez az elnevezés nem csak általában az illóolajokra, hanem konkrétan a tömjénre utal.
A tömjén angol neve "frankincense" pedig az ófrank "franc" szóból származik, ami 'szabadot', 'szegényt' vagy 'bőségest' jelent, vagy a latin "incensum" kifejezésből is eredeztethető, aminek jelentése ’meggyullad, lángra lobban’.

Történelmi háttér: Az egyiptomiak már i.e. 1700-ban vallási szertartásaikon füstölőszernek használták. A finom, balzsamos tömjénillat volt a legszentebb illat számukra; általa kerültek kapcsolatba az istenek szférájával, így számos rítusnál használták. Nagy mennyiségben beszívott füstje olyan bódító hatású, mint az alkohol.
Később a tömjénezés szokását a katolikus egyházak is átvették nem csak az ünnepi hangulat kedvéért, de a templomok tömjénnel való füstölése felbecsülhetetlen értékű volt a járványok idején.

Illóolaja (Boswellia Thurifera, Frankincense essential oil)
Milyen? sűrűn folyós, halványsárga vagy zöldes színű, meleg, édeskés és friss érzetet keltő illattal.
Hatása: nyugtató, antimikrobiális, gyulladáscsökkentő, sebgyógyító, összehúzó és bőrregeneráló hatású.
Emellett kiváló nyákoldó, köptető; megtisztítja a tüdőt a felesleges váladéktól és csillapítja a légúti megbetegedések hevességét. Megfázás, hörghurut, gégegyulladás egyik bevált ellenszere.
Mire?Hogyan? legismertebb felhasználása füstölve, párologtatva illata lassítja légzést, megnyugtat, ellazít, elősegíti az elmélyült gondolkodást, a meditációt. Erőt ad, csökkenti a lelki és szellemi kimerültséget, segít az érzelmi sebek elviselésében, a régmúlt nehézségeinek elengedésében. Koncentrálja és állandósítja a figyelmet.
Bőrápoló kozmetikumok összetevőjeként enyhíti a bőr zsírosságát, kisimítja a ráncokat, gyorsítja a bőrfoltok, gyulladások, sebek, sebhelyek gyógyulását.
Fontos felhasználási területe a légúti panaszok kezelése is, ahol inhalálásra, szaunához és fürdéshez használt olajkeverékek alkotórészeként használható.
Egyéb tulajdonságai: a bőrt nem irritálja és érzékenyítő hatása sincs.
Honnan?Mennyi? nehéz beszerezni; patikából vagy webáruházakból rendelhető; 2ml kb. 1.300,-Ft.

Mirha a tömjénhez hasonlóan a balzsamfafélék családjába tartozó szomáliai- (Commiphora molmol) és az Arábiában és Etiópiában honos arab mirha (Commiphora abyssinica) kérgének gyantájából nyerik. Mivel ez a gyanta híg, ezért a balzsamok közé sorolják.

Neve az arab „murr”, azaz ’keserű’ szóból ered, keser ízű, balzsamos illatára utalva.

Történelmi háttér: használata legalább 3500 éves múltra tekint vissza. Az ókori egyiptomiak halottaikat mirhával balzsamozták be, hogy megszépítsék azok utazását az örökkévalóságba, és hogy az evilági életet tudatosabban élvezhessék, mirhaillattal füstöltek a szerelem és az érzékiség szimbolizálására. A mirha a híres egyiptomi illatkeveréknek, a kifinek is alkotórésze.
Az ókori görögök elsősorban fertőtlenítő és gyulladásellenes szernek ismerték.
A mirha elkísérte Jézust születésétől a haláláig, mert keresztre feszítése előtt ismét mirhát kapott, ezúttal borban. A bor, ha mirhagyantával keverik, fájdalomcsillapítóként fogyasztható. Kivégzések alkalmával jószívű asszonyok az elítéltnek mirhát adtak szenvedései enyhítésére.

Illóolaja (Commiphora myrrha, Myrrh)
Milyen? világosbarna vagy zöldes árnyalatú, friss, fűszeres, balzsamos, gyantás illatú olaj, ami a tárolás során sűrűbbé és sötétebbé válik.
Hatása: baktérium és gombaölő, gyulladáscsökkentő és sebgyógyító.
Mire?Hogyan? párologtatva jó légfertőtlenítő, emellett a tömjénhez hasonlóan segíti az elmélkedést, a meditációt, megerősíti az idegeket, kimozdít az egykedvűségből, erőt ad a gyengeség felszámolására, meghozza a kezdeményezőkészséget. Segít megfékezni az indulatokat, a haragot és a túl szenvedélyes érzelmeket.
Megfázás, hörghurut esetén kitisztítja a sok nyálkát.
Bőrápolók összetevőjeként megelőzi a bőr idő előtti öregedését. Kisimítja és puhítja a durva, kicserepesedett bőrt, elősegíti a bőrsejtek megújhodását, csökkenti a gyulladásokat, valamint segíti a sebgyógyulást.
Kezeli az ízületi és egyéb gyulladásokat.
Szájvizek alkotórészeként különösen jó fogínygyulladás esetén.
Egyéb tulajdonságai: nem irritálja a bőrt, nem érzékenyítő és nem fototoxikus.
Honnan?Mennyi? Nehéz beszerezni; patikából vagy webáruházakból rendelhető; 2ml kb. 1.300,-Ft.

Megjegyzés:
Egyes feltevések szerint, az arany csak rossz fordítás miatt került az ajándékok közé, mert az „arany” és a „balzsam” szót is egyformán ’dhb’-nek írják. Így lehet, hogy az „arany” szót a füstölőszerek jelzőjeként kell értelmezni azok különleges értékére utalva...

Forrás: lexikon.katolikus.hu, terebess.hu, vitalitas.hu, aromax.hu, goloka.hu

A képek eredetijének forrása a catholicsupply.com oldal.

A Karácsony a Húsvét mellet a kereszténység legjelentősebb ünnepe; amikor Jézus születésére emlékeznünk. Vallási hovatartozástól függetlenül világszerte a szeretet, az összetartozás, a család, az ajándékozás ünnepeként, minden év december 25-én tartják, de tudva levő, hogy nem ekkor történt.

Előzmények
Már a Mindenszentek-halottaknapja esszémben is írtam róla, milyen fontos szerepe van „ősidők óta” a napfénynek, a meleg tavaszi és nyári hónapoknak az emberi társadalmak életében. Az emberek az élelmet a meleg időszakokban tudták megtermelni, ami a bőséget, jólétet, vidámságot és életet jelentette. A hideg téli napokkal együtt jár az éhezés, a befelé fordulás, a sötét és az elmúlás érzése.
Már az ókori népek is hálaadó, köszöntő rítusokkal ünnepelték a téli napfordulót a december 17 - 24. közötti időszakban (pl. a római Szaturnusz ünnep), amikortól kezdve a nappalok egyre hosszabbodnak; azaz a fény, a jó, az élet győzedelmeskedik a sötét éjszaka, a gonosz, az elmúlás felett.
Az emberek nagy lakomákkal, ivászatokkal, tánccal, zenével ünnepeltek, a házakat örökzöld borostyánágakkal díszítették, a szolgákat ekkor megajándékozták.

A Karácsony ünneplésének alapjai alig változtak; a kereszténység terjedésével pedig szinte az egész világon elterjedt, természetesen vannak különbségek az egyes országok szokásai között.

December 24. Karácsony vigíliája
Magyarországon hagyományosan ezen a napon állítjuk fel a karácsonyfát és ezen az estén ajándékozzák meg egymást a családtagok.
Az ajándékozás szokása egyes elméletek szerint a Napkeleti Bölcsek történetére vezethető vissza, akik a KisJézusnak ajándékokkal hódoltak Betlehemben; aranyat, tömjént, mirhát vittek.
E napon a régi családok még böjtöltek – ahogy végig az adventi időszakban - és csak este került az asztalra a szerény böjti vacsora; alma, dió, méz és fokhagyma, a hús nélküli bableves, végül pedig mákos guba.
A „lélek adventi böjtjének” fénypontja pedig az éjféli misén való részvétel volt.

Karácsonyeste még a modern időkben is minden elcsendesedik, a közlekedés is leáll, a családok együtt vannak, az otthonok, az emberek, az ételek, az ajándékok is ünnepi külsőt kapnak, és ha olyan szerencsénk van, hogy hó is esett, a hangulat még teljesebb.

December 25-én van vége a „kisböjtnek” a karácsonyi ebéddel (vagy vacsorával), ahol általában összegyűlik a nagyobb rokonság.
Bár nálunk a bensőséges családi együttlét általában 24-e estéje (szenteste), de a nyugat-európai országokban többnyire 25-e, ahol ekkor hozza az ajándékokat a kandallóra akasztott zoknikba a kéményen át leereszkedő Mikulás…

Karácsonyfa állítás
Régen pogány hagyományként szokás volt Borbála napján (december 4.) faágakat vízbe tenni a szobában, amik általában karácsonyra zöldültek ki. Ezek a rügyező termőágak (rozmaring, nyárfa, kökénybokor ága, vagy fagyöngy, a magyal és egyéb örökzöldek) a hosszú sötét napok komor hangulatában az életerő jelképévé váltak, elődei a karácsonyfának.
A gerendára függesztették fel őket és feldíszítették
aranyozott dióval (rontást űző erőt tulajdonítottak neki),
piros almával (az egészség szimbóluma),
mézeskaláccsal (a bőség, jólét jelképe), szalmafigurákkal (a betlehemi jászolra emlékeztet).
A karácsonyi ág később fejlődött kis fácskává, amit szintén a házba vittek, és különféle módon díszítettek.

A hagyományosan pirossal ékesített örökzöld fenyő  az életfa, a természet évről-évre megújulása, körforgása, az örök élet szimbóluma.
A fán látható girland a paradicsomi rosszra csábító kígyót jelképezi, az alma a tudás fájáról szakasztott gyümölcsre emlékeztet (ennek mintájára alakultak ki később a piros, arannyal díszített üveggömbök), a gyertyák pedig a fény, a nap, keresztény felfogás szerint Jézus szimbólumai.

A manapság megszokott díszes, üveggömbökkel, szaloncukorral felállított fa az 1700-1800as években német hatásra kezdett elterjedni Magyarországon, kezdetben az arisztokrácia és a városi polgárság körében.

A karácsonyfát hagyományosan Vízkeresztkor (január 6.) bontjuk le.

Megint muszáj ideillesztenem Tim Burton egyik zseniális animációjának, a Nightmare Before Christmas (Karácsonyi Lidércnyomás) karácsonyi dalát...:)

Egyszer régen, valamikor év közben a párom Nagymamája sütött diós és mákos kalácsot. Csodálkoztam is, hogy, hát nincs Karácsony...Felvilágosítottak; ez nem is bejgli...Tényleg nem. Annál sokkal finomabb :)
Azóta már rengetegszer megsütöttem én is uzsonnára és bejgli helyett Karácsonyra.

Hozzávalók az alaptésztához:

• 50 g friss élesztő (vagy 2 csomag száraz)
• 1+1 dl langyos tej
• kevés méz (vagy cukor)
• 150 g vaj (vagy margarin)
• 50 g cukorféle
• 4 tojás sárgája
• 1-2 tk vanília esszencia (vagy 1 rúd vanília)
• 500 g liszt (100 g rétes és 400 g fehér tönkölybúza liszt)
• csipet só

Elkészítés:

Felolvasztom a vajat és hagyom picit hűlni.
Az élesztőt belemorzsolom, elkeverem kb. 1 deci langyos, egy kevés mézzel édesített tejben. Félretéve felfuttatom.

A tojások sárgáját a cukorral egy kis tálban jól kikeverem, felöntöm a másik 1dl tejjel, az olvasztott vajjal és hozzáadom a vaníliát is.

A lisztben elkeverek egy csipet sót, közepébe mélyedést csinálok, ide öntöm a felfuttatott élesztős tejet, és egy kevés lisztet szórva a tetejére konyharuhával letakarva kicsit pihentetem. Amikor az élesztős tej mozgolódni kezd, akkor a tejes tojásos vajas folyadékot 3-4 részletben hozzákeverve lágy tésztát dagasztok, amíg fényes, és hólyagos lesz.

Mint a kelt tésztáknál általában, itt is fontos az alapos dagasztás, hogy jó foszlós legyen a kisült kalács.

Letakarom konyharuhával, és meleg helyen kb. 2 óra alatt kétszeresére kelesztem.

Amíg a tészta kel, elkészítem a töltelékeket és hagyom őket hűlni.

Hozzávalók a MÁKtöltelékhez:

• 1 dl víz
• 100 g cukor
• 50 g vaj (vagy margarin)
• 150 g darált mák
• 1-2 ek zsemlemorzsa
• 1-2 ek sárgabarack lekvár

Ha kicsit pikánsabb ízt szeretnél akkor még:

• 1 citrom reszelt héja
• 1 ek citromlé
• 1/4 kk őrölt szegfűszeg és mehet bele 50 g mazsola is.

A mákos töltelék elkészítése:

A vizet a cukorral és a vajjal felforralom, majd beleöntöm a mákot és a zsemlemorzsát.
Ha fűszeresebben akarom, akkor hozzáteszem a szegfűszeget és a citromhéjat is, és az egészet egy percig főzöm.
A tűzről levéve adom hozzá a citromlevet, a sárgabarack lekvárt és a mazsolát, majd a masszát jól elkeverem és kihűtöm.
A töltelék olyan keménységű lesz, hogy késsel könnyedén kenhető.

Hozzávalók a DIÓtöltelékhez:

• 1 dl tej
• 80 g cukor, (ha előre cukrozott, bolti diót használsz, akkor elég 60 g is!)
• 30 g vaj, vagy margarin
• 200 g darált dió
• 1-2 ek zsemlemorzsa

Fűszeresebb lesz, ha hozzáteszel még:

• 1 kk kanál őrölt fahéj
• 1 narancs lereszelt héja
• 2 ek a narancs levéből
• 50 g mazsola
• 1/2 dl rum

A diós töltelék elkészítése:

A tejet a cukorral és a vajjal felforralom, majd beleszórom a darált diót és a zsemlemorzsát. Folyamatosan kevergetve két percig forralom.
A tűzről levéve keverem bele a fahéjat, a narancshéjat, narancslevet, és az előzőleg rumba áztatott mazsolát (de ez utóbbiakat el is lehet hagyni, pláne, ha gyerekeknek készül...).
Ha hígnak találod a masszát, még egy rottyanásnyi időre visszateheted a tűzre. A lényeg, hogy a töltelék kenhető sűrűségű legyen.
Hagyom kihűlni, de időnként azért átkevergetem, hogy ne egyben dermedjen meg.

Töltés, sütés:

A megkelt tésztát 2 felé veszem és lisztezett felületen, 1-1 5 mm vastag téglalapot nyújtok belőlük. A szélességük kicsit kisebb, mint a tepsi hossza, amiben sütöm őket. A vastagságuk inkább több legyen, mint kevesebb, mert, ha túl vékony a tészta, dagadáskor szétreped.

A lapokat egyenletesen megkenem a töltelékekkel, úgy, hogy körben 2cm-nyi területet üresen hagyok majd megkenem tojásfehérjével (nehogy majd kifolyjon).

Óvatosan feltekerem mindkettőt, a végeiket elrendezem, visszanyomkodom a tekercsek belsejébe.
Sütőpapírral bélelt, akkora tepsibe fektetem a rudakat, hogy kényelmesen elférjenek, közöttük és a falaktól maradjon egy-egy kis hely (az enyém 23 x 30cmes), hogy konyharuhával letakarva, meleg helyen ismét (kb. fél óra alatt még kicsit kelhessenek).

Ha túl nagy tepsibe teszed őket, akkor szétfolynak, nem lesz tartásuk, ha meg szűken vannak, nem lesz terük tovább kelni és szétnyomják egymást.

Sütés előtt a rudak tetejét mézes tejjel, vagy a megmaradt tojás fehérjével megkenem.
180°Cra előmelegített sütőben (közepes lángon) kb. 40 perc alatt sülnek meg.
 

Kezembe került az Aldi karácsonyi Ötlettár nevezetű prospektus, amiben találtam egy jópofa receptet, ami gyors, könnyű, egyszerű és nem utolsó sorban nagyon finom. Meg is csináltam - így karácsony felé közeledve igencsak jól jött - és mivel nagyon bevált (némi átalakítás után) úgy döntöttem, ide is felteszem. Nem tudtam, hogy a neten már rengeteg variációja kering...no, ez a változat még talán nem.

Hozzávalók (kb. 50 darabhoz):

• 150 g darált dió
• 100 g darált háztartási keksz
• 300 g aszalt sárgabarack
• 3-4 ek folyadék rum, esetleg konyak, barack pálinka, narancslikőr, vagy víz ízlés szerint
• 25 g olvasztott vaj
• 150-200 g olvasztott (ét) csokoládé
• pici tej és pici (kókusz)olaj

Elkészítés:

A diót, a kekszet és a sárgabarackot is aprítógépben (késes robotgép, kávédaráló, stb.) ledarálom. A barackra rákanalazom a "folyadékot" és 1 órára állni hagyom.
Ha jól átvette az ízt a sárgabarack, alaposan összedolgozom a dióval, a keksszel és az olvasztott vajjal.
Kis (kb. üveggolyó méretű) golyócskákat formázok belőlük.
A csokit vízfürdőn (fazékban forró víz, abban a csokival telt tál) némi tejjel és (kókusz)olajjal felolvasztom, és megfürdetem benne a golyócskákat. (E célra kiváló segítség egy fogpiszkáló.)
Tálcára sorakoztatva, hűvös helyen hagyom megdermedni őket.

Tipp:

• A sok-sok aszalt sárgabarackot lehet helyettesíteni, vagy kipótolni baracklekvárral is. Erre a célra tuti még az aszalt, vagy cukorban eltett narancs is (pláne, ha narancslikőr is kerül bele...).
• A olvasztott csokihoz ilyenkor remekül fel lehet használni a felesleges mikulásokat.
• Pici muffinpapírba ültetve, díszdobozban jó ajándék is lehet.

Megjegyzés:

Igazi vércukor bomba, mert 1 picuri darabban a kalória: kb. 66 kcal és a szénhidrát: 9 g.

Pár évvel ezelőtt kaptam egy gyönyörű kis kerámia edényben egy finomillatú krémet, azaz krémparfümöt. Nagyon takarékoskodom vele, csak színházba és ünnepi eseményeken „kenem fel”, pedig nagyon szeretem.
Azért, hogy nap, mint nap élvezhessem az évszaknak és a hangulatomnak megfelelő illatkompozíciót, kísérletezni kezdtem olajokkal, illatos olajokkal.

Jól sejted, megint az egyik kedvenc témámnál vagyunk...Latinul a ’per fumum’ kifejezés illatos füstölést jelent, ami, hát, igen az illóoaljokra utal…
A kölnivizek is lényegében alkoholban oldott illóolajok. A nagy titok természetesen maga az összetétel, az érlelés ideje (ami alatt a komponensek "összeérnek" és kialakul a harmonikus illat) és egyéb technológiai tudnivalók (pl. a beszerzési forrás). Ma már értem, hogy a parfümök készítését miért nevezik művészetnek; hát, nem könnyű harmonikus kompozíciót alkotni...

Nehezíti a helyzetet, hogy személyenként is másképp „viselkedik” egy parfüm; illata keveredik a tested sajátos illatával, és mindig változik. Az összetevők különböző ideig érezhetőek, nem egyszerre párolognak el. Ha tehát magadra teszel egy 4-5 illóolajból álló házi parfümöt, annak a legillékonyabb része egyszer csak eltűnik belőle, és akkor már nem ugyanaz az illat van rajtad.

Ezért a házi parfümkészítésnél (is), az illóolajok kiválasztásánál fontos figyelembe venni, hogy melyik illat, mennyire illékony.

Fejillat: az első illat, ami egy parfümből kiérződik, de ez is illan el a leghamarabb (kb. 2 órán belül).
Ide tartoznak a friss, hűvös, citrusos illóolajok: cajeput, citrom, citromfű, bazsalikom, bergamott, borsmenta, erdei fenyő, édeskömény, grapefruit, koriander, levendula, mirtusz, narancs, teafa.

Szívillat: nem érezhetők azonnal, csak kis idő múlva, de több órán át illatoznak.
Ide tartoznak a lágy, virágos, gyümölcsös, fűszeres illóolajok: boróka, ciprus, eukaliptusz, fahéj, geránium, gyömbér, kakukkfű, kamilla, levendula, magnólia, majoranna, muskotályzsálya, narancsvirág, rozmaring, római kamilla, rózsa, szegfűszeg, szurokfű (oregánó), tömjén.

Alapillat: legfontosabb illat egy parfümben; ezek sem érezhetők azonnal, de hatásuk a legtovább, akár 1 napig is tart.
Ide tartoznak a keleties, fás, édes illatú olajok: cédrus, fahéj, jázmin, mirha, nárd, pacsuli, rózsafa, szantál, ylang-ylang, vanília, vetiver.

Tipp:

• Minél több fejillatot választasz bele, annál frissebb és tünékenyebb lesz a kész illat.
• Ha szívillatból van több, annál tartósabb lesz a parfümöd.
• Az alapillatokból – intenzív és hosszantartó hatásuk miatt - elég csak pár csepp is.
• Hordozóolajként a jojoba a legjobb választás, mert nincs saját illata, hosszan eltartható (így sokáig megőrzi a hozzákevert illóolajok illatát), és nem utolsósorban kiváló bőrápoló.

Készítés:
Egy kiürült illóolajos üvegbe (a lényeg, hogy sötét színű és jól záródó legyen az üvegcse) öntök 5 ml jojoba (vagy mandula) olajat, ebbe cseppentem a kiválasztott illóolajok közül először az alap illatokat, aztán a szívillatokat, végül a fejillatokat.
Összerázom az egészet és jól lezárva sötét, hűvös helyen tartom. Hagyom legalább 2-3 hétig „érni” (ennyi idő alatt összeérnek benne az illatok). Néha kinyitom, megszagolgatom, esetleg hozzácseppentek még, abból az illóból, amiről úgy gondolom, hogy hiányzik.

10 ml hordozóolajba kb. 10-30 csepp illóolaj adható (20 csepp = 1ml).
Az összetételt a fantáziád és az ízlésed szabja meg.

Ha már „késznek” érzem a parfümöt, vízfürdőn, kevés jojoba (vagy mandula) olajjal felolvasztok kb.1 tk méhviaszt. A forró vízbe beállítom a lezárt illatos üvegcsét is, hogy melegedjen, majd a kettőt összeöntöm egy tégelybe. Jól elkeverem és hagyom hűlni. Csak akkor zárom be, ha már megdermedt újra a méhviasz.

Receptek (amiket eddig próbáltam és sikerük lett):

• Gyógynövényes:

4 csepp pacsuli
2 csepp szantál
5 csepp kékkamilla
10 csepp levendula
3 csepp zsálya
2 csepp citromfű

• Vidám, könnyed, narancsos:

8 csepp vanília
3 csepp fahéj
15 csepp édesnarancs

• Hódító, nőies:

3 csepp pacsuli
4 csepp ylang-ylang
2 csepp jázmin
2 csepp rozmaring
10 csepp narancsvirág

• Édes virágos (Dolce Vita utánérzés):

4 csepp ylang-ylang
3 csepp fahéj
2 csepp jázmin
2 csepp kókusz
2 csepp vanília
5 csepp rózsa
10 csepp bergamott

Tipp:

• Mielőtt elkezdeném a kotyvasztást átgondolom, hogy milyen hatású illatot szeretnék. Ezt le is jegyzetelem és a kiválasztott olajok mellé írom, miből mennyit tervezek beletenni. Minden változtatást felírok, hogy később reprodukálni tudjam a megtetszett illatot.
• Ha tudod egy konkrét parfüm gyártóját és nevét, az interneten könnyen rákereshetsz az összetevőire. Természetesen az arányokat és egyéb „apró” lényegi információt nem fogsz találni, de mégis kiindulási alapot adhatnak a felsorolt illatanyagok a saját parfümöd elkészítéséhez. Ha ajándéknak szánod, akkor pedig nem lősz nagyon mellé, ha a kedvencillat összetevőiből dolgozol. (Ilyen esetben egy tusfürdő, szappan, vagy egyéb illatos kozmetikum is támpontot adhat.)
• Ihletet kaphatsz például az alábbi oldalakon sorakozó parfümök összetevőiből (ha a konkrét illatkészítményre klikkelsz, olvashatsz a tulajdonságairól és felsorolják az összetételét is): iparfumeria.hu, vagy parfumexpress.hu

Érdekes olvasmány ezzel kapcsolatban:
INZELT GYÖRGY: Illatos utakon egy kémikus orra után

Szép, régi parfümös üvegcséket itt nézegethetsz:
silverquillantiques
ready2beat

Az utolsó kép eredetijének forrása a perfumeshrine.blogspot.com oldal.

Az oviban Luca napon és Húsvét előtt is van vásár, ahová a szülők bevisznek mindenfélét, hogy azt az óvó nénik eladva gyarapíthassák a csoportpénzt. Ezeket mindig kíváncsian várom, mert nagyon jó kreatív ötleteket lehet ellesni.
A mai nagy csalódást hozott, de egy kedves tavalyi élményem volt a házilag készített hógömb. Csináltam is akkor jópárat ajándékba...

A hozzávalók és az elkészítés is nagyon egyszerű; dísznek és ajándéknak is kitűnő.

Hozzávalók:

• bébiételes (vagy befőttes) üveg
• műanyag, vagy kerámia figurák
• szilikonpisztoly, vagy pillanatragasztó
• kevés glicerin (patikákban kimérve lehet kapni; 2 dl kb. 450-500,-Ft)(el is hagyható)
• kb. 1 kk csillámpor (hobbikellék boltokban kapható)
• víz
• esetleg akrilfesték a kupak befestésére

Elkészítés:
A kiválasztott figurát(kat) a kupak belső felületére ragasztom és hagyom kicsit megszáradni (ennek ideje a ragasztó fajtájától függ, de valószínű, csak pár perc).

Az üveget kb. a kétharmadáig feltöltöm vízzel, majd beleszórom a csillámport. Túl sokat nem jó beletenni, mert összecsomósodhat, vagy letapadhat az aljára.

Lassan adagolva hozzáadok egy kevés (a befőttes üveg méretétől függően kb. 30-40-50 ml) glicerint is; közben figyelem, hogy a csillámok kellő lassúsággal úszkálnak-e az üvegben.
Minél több a glicerin, annál lassabban hullanak le a csillámok felrázás után.
Végül színültig feltöltöm az üveget vízzel és mosdókagyló fölött (mert ugye a vízbe mártott test kiszorít némi vizet) rázárom a tetejét.

Megjegyzés:
A kész hógömb szépségét leginkább a benne lévő figura adja, így a készítés nehézségét egy ilyen megfelelő darab megtalálása és mégvétele jelenti.
A fenti képen szereplő hógömbök csak az illusztráció érdekében készültek; ebben az esetben nem törekedtem különösebb szépségre (itthon éppen meglévő figurákkal dolgoztam...).

A minap kaptam egy jópofa videót arról, hogy hogyan lehet 25-féle módon megkötni egy sálat.
Mivel egy jól megcsinált, ötletes és hasznos filmecskéről van szó, gondoltam, helyet kaphatna itt is.

A videó eredetijét, ami Wendyt dicséri Itt találod.

A téli lakásdíszítés egyik elengedhetetlen eleme nálam már elég rég óta az ablak dekoráció.
Idén szintén a Lányaim közreműködésével csillagokat alkottunk az üvegekre, hogy a korai sötétedést kihasználva fokozzuk a karácsonyi hangulatot a szobákban.

Így csináltuk:

• Anya a számítógépen szerkesztett egy oldalt tele különböző méretű csillagokkal.
  (Ha a képre klikkelsz ezt A4-es méretben le is töltheted.)
• A nyomtató néhányszor kinyomtatta.
• A Lányok ügyesen kivagdosták a csillagokat (anya néha korrigált) a belső kontúrok mentén.
• Egyszerű papírragasztó stifttel megkentük a közepüket és rányomtuk őket az (előzetesen letisztított) ablaküvegre. (A következő ablakpucolásnál könnyedén el lehet majd távolítani a ragacsfoltokat.)