Bevallom őszintén bejglit még sosem sütöttem...Valahogy azért, mert a Déditől tanult diós/mákos kalács teljesen jól betöltötte nálunk ezt a szerepet.

Az utóbbi időben a legkisebb lányunk rákapott a mákra (és nekem sem árt kálciumot pótolni, így negyven felett ;) , nem győztem/győzöm sütni a mákos pitét és kalácsot...Kerestem egy olyan receptet, ami gyorsabb és egyszerűbb, mint a fent nevezett mákosok, de ízben és tölteléktartalomban legalább ott van.

Hááát, találtam, kipróbáltam, picit átalakítottam és nem győzöm zsebelni érte a dicséretet ;)

Karácsonyra is megsütöttem diós és mákos változatban is; aki kóstolta, kérte a receptet, hát bejegyzem :)

HOZZÁVALÓK

• 1 tekercs (24 x 40 cmes, 250g) bolti leveles tészta
• kb. 40g folyékony, olvasztott vaj
• kb. 150g darált mák vagy dió
• kb. 60g porcukor

Kenéshez 1 tojás, pici tej, só

ELKÉSZÍTÉS

A hűtőből kivett leveles tésztát picit hagyom felengedni, majd kitekerem és alaposan megkenem olvasztott vajjal.

Megszórom vastagon a porcukorral elkevert dióval vagy mákkal (de nem az összes töltelékkel!) és a tészta két szélét jobbról és balról is behajtom egy képzeletbeli középvonalig.

Újra vajazok és hintek, majd fentről és lentről hajtom a középhez a tésztát.

Harmadszor is jöhet a vajazás - szórás - hajtás; most fentről lefelé csukom össze a tésztát, mint egy könyvet.

A tekercs tetejét megkenem egy felvert tojással, amibe csorgatok egy pici tejet és teszek egy csipet sót.

180fokra előmelegített légkeveréses sütőben kb.25 percig sütöm; míg szépen megpirul a teteje.

HAJTOGATÁS

TIPPEK

• Különböző méretű bolti leveles tészták vannak; a töltelékarányok e szerint változhatnak.
• Egyszerre diós és mákos töltelékkel is szoktam készíteni 1-1 rudat, mert van aki ezt, más inkább azt szereti.
• A kenéshez rendszeresítettem egy kis lapos ecsetet, amivel a pogácsák tetejét is kenegetem sütés előtt.
• A "hajtáséleket" egy kicsit meg szoktam nyomkodni - különösen az utolsó fázisban -, hogy a rétegek szépen összezáruljanak és sütéskor ne nyíljon nagyon szét a tekercs.
• Jobb' szeretem egy napot állni hagyni sütés után; valahogy akkor könnyebb szeletelni, kevésbé morzsálódik a tészta.

FORRÁS
Az eredeti receptet maimoni.cafeblog.hu  oldalon találtam.

Akinek van ovis kisgyermeke, étterme, vagy boros pincéje, az biztosan hallott már Tours-i SzentMártonról :)
De hogy jön össze a liba sülve, vagy az esti felvonuláson lámpást díszítve, a bor és Márton november 11-én?

Születése

Tours-i Szent Márton (, mint oly sok híres ember a világban :) a mai Magyarország területén, Szombathelyen született 316 körül. Természetesen, akkor még Pannóniának hívták ezt a római tartományt és Sabariának a várost; a szülei is pogány rómaiak voltak. Nem is éltek itt sokáig, átköltöztek az itáliai Paviába (az akkori Ticinumba).

Katonaság

Az apa a császári hadsereg tribunusa ('ezredese') volt, így Márton hiába jelentkezett katekumennek ('ifjú kereszténynek'), 15 évesen be kellett állnia katonáskodni a lovassághoz.
Jelleme, elhivatottsága miatt azonban inkább papként és nem katonaként viselkedett. Egyszerű és tiszta életmódja, felebaráti szeretete révén kiemelkedett társai közül.

SzentMárton és a Koldus

Az egyik híres, róla szóló legenda szerint éppen Amiens-ben szolgált, amikor a kemény téli hidegben rongyaiban vacogó koldussal találkozott. Kardjával kettéhasította köpenyét és a felét a szegény emberre terítette.
Úgy mondják, azon az éjszakán megjelent előtte Jézus a fél köpönyegben. Ez az élmény még inkább elmélyítette benne a keresztény lelkületet; 334-ben meg is keresztelkedett.

Az egyház szolgálatában

Nem sokkal később kilépett a hadseregből és a mai Poitiers püspökénél, Hilariusnál jelentkezett egyházi szolgálatra, aki exorcitává ('ördögűzővé') szentelte. Márton lelkesen hirdette a keresztény hitet (a szüleit és sok más pogány rómait is sikerült megtérítenie), de erősen ostorozta az akkor ébredező arianizmus követőit ('Arius püspök híveinek mozgalma, a kereszténység egyik ága volt'). Olyannyira összetűzésbe került velük, hogy megkorbácsolták és száműzték.
Ekkor kezdődött Márton remetesége.

Később Hilarius visszahívta és földet adományozott neki a város környékén. Márton cellája mellé hamarosan tanítványok költöztek; így tették le Ligugé kolostorának alapjait, ami Gallia első szerzetesi közössége lett.
Itt élt, tanított és gyógyított SzentMárton. A környékbeliek csodatételeket tulajdonítottak neki; ördögűzések, gyógyítások, halottak feltámasztása által vált híressé.

SzentMárton és a libák

371-ben meghalt Tours püspöke, akinek helyére Mártont akarták felszentelni, de ő nagyon vonakodott a kinevezéstől.
Ekkor született a másik, talán híresebb legenda, mely szerint Márton egy libaólban bújt el a püspökség elől, de a ludak gágogása elárulta őt.
A történetben annyi igazság biztosan van, hogy a nép erőnek erejével vitte Mártont a templomba és kijárták a galliai főpapoknál, hogy őt válasszák meg püspöknek, mert azoknak nagyon nem tetszett a szegényes, hétköznapi megjelenésű ember.

Apostoli tevékenysége

Márton püspök gyalog, esetleg szamárháton járta a vidéket, térített, tanított és gyógyított. A kereszténységben elsőként szervezte hálózatba vidéki egyházközségekként a tanyákat, falvakat, amiket folyamatosan látogatott és támogatott.
Egy ilyen zarándoklat során betegedett és halt meg 397. november 8-án. Ő volt az első olyan szent, aki természetes halállal és nem mártírként vesztette életét.
Temetését 11-én tartották Toursban, ahol sírja fölé utódja Szent Britius kápolnát emeltetett, amit később bazilikává bővítettek.

Attribútumai
Tours-i Szent Mártont szinte mindig lóháton ábrázolják katona ruhában, de püspöki rangja jelképeivel, ahogyan éppen kardjával félbevágja köntösét. Néhol liba, vagy pénzérme (alamizsna) is megjelenik a szent mellett.

Akiket védelmez
A koldusok, a katonák, a ló- és lúdtartók, szőlőművelők és Franciaország védőszentje.
Szent István királyunk Szűz Mária mellé Szent Mártont választotta az ország (katonai)védelmezőjévé.
A tény, hogy magyar területen született, hazánkban különösen népszerűvé tette Tours-i Szent Mártont; nevét rengeteg település neve őrzi.

Márton-napi lúd
E hagyománynak a legendás gágogáson kívül prózai magyarázata is van:

• e vándormadarak távozása egybeesik a Szent emléknapjával.
• a középkorban földesúri járandóságnak számított a liba, ami ilyenkorra jól meghízott a sok töméstől és vágósúlyba került. A szüretek, betakarítások után november közepe a fizetés, jobbágytartozás lerovásának időszaka volt.
  
• "Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik" járta a mondás leginkább a Dunántúlon, így ezen a napon lakomákat rendeztek, hogy aztán a következő esztendőben bőven legyen étel, ital a háznál.
  

Márton-napi bor
A hagyomány gyökerét szintén a népi életvitelben, a mezőgazdaságban kell keresnünk.
Az ősz elején szüretelt, préselt szőlőlé november közepére "forrja ki magát", válik borrá. A szőlősgazdák ilyenkor ünnepélyesen levonulnak a pincékbe megkóstolni az "új bort", hogy megízleljék, milyen minőségű lesz/lett a nedű.
Ezért lett "a bornak Szent Márton a bírája".

Márton-napi lámpások
Az óvodákban, kisiskolások körében egyre népszerűbb a Márton-napi lámpás felvonulás. November közepére a nappalok jelentősen rövidülnek, már kora délután besötétedik. A téli időszakra eső szenteknek, ünnepeknek emiatt "fényhozó" jelentőségük is van.

...És különben is; ideológia nélkül is milyen jól illik egy meghitt gyertyafényes családi vacsorán a párolt lilakáposztához a ropogósra sült libacomb és egy zamatos vörösbor! ;)

Forrás
Kristin E.White: Szentek kislexikona, www.jelesnapok.oszk.hu

Sokat kísérleteztem, míg rá nem találtam (meg nem alkottam) az elronthatatlan, gyorsan elkészíthető, nagyon finom pogácsa receptjét.
Ezt :)

HOZZÁVALÓK   
(2 sütőlap mennyiségű pogácsához)

• 500 g liszt (fele rétes – fele sima)
• 2 tk só (a sajt sósságát érdemes figyelni!)
• 250 g vaj / margarin
• 200 g reszelt sajt
• 50 g friss élesztő
• 4-5 ek tejföl

És még a tetejére 1 felvert tojás pici pirospaprikával és szezámmag, vagy reszelt sajt.

ELKÉSZÍTÉS

A sós liszttel elmorzsolom a zsiradékot, majd hozzáadom a sajtot, élesztőt, végül a tejföllel puha tésztává dagasztom.

Nem kell keleszteni, ha összeállt a tészta rögtön lehet nyújtani (kb. 1cm vastagra), szaggatni.

A pogácsák tetejét lekenem a paprikás tojással, megszórom szezámmaggal.

180 fokra előmelegített sütőben, légkeveréssel 20(-25) percig sütöm.

TIPP

• A tészta készítésénél nagyon fontos figyelembe venni a sajt sósságát és aszerint hozzátenni még sót!
  (Tapasztalatból tudom...volt, hogy a fenti arányokkal pokoli sós lett a végeredmény.)
• Sajt helyett, vagy felesben túróval, juhtúróval is megsütöttem már; mindenhogy Isteni :)
• Többször csináltam úgy is, hogy este gyúrtam össze a tésztát, hűtőbe tettem és másnap (hogy friss legyen a vendégségnek) szaggattam, sütöttem; ugyan olyan finom lett.
• Nyújtás után szeretem legalább egyszer "hajtani" a tésztát...Ennek módját ITT találod.
• A két tepsit - időt, energiát spórolva - egyszerre szoktam kisütni légkeverős programon.
• Ha netán mégsem fogyna el; zacsiba/dobozba csomagolva még pár nap múlva is finom.

Minden év elején szeretem átolvasni, utánajárni, hogy az előttünk álló esztendő milyen feladatokat, kihívást tartogat számunkra. Hiszek abban, hogy, ha a körülöttünk lévő, elénk kerülő szimbólumokon eltöprengünk, megértjük őket és igyekszünk az iránymutatásuk szerint cselekedni, könnyebbé, jobbá válik az életünk.

Természetesen, mint mindenben; ebben is igyekszem megtalálni a hiteles forrásokat...Lelkes BuddhaFM hallgatóként ajánlom figyelmedbe Mireisz László, Cser Zoltán és Laár András előrejelzését és értelmezését a 2021-es évről a Ji King, a Kínai- és a Nyugati Asztrológia szerint, amit a február 11-i Holdújév ünnepségen osztottak meg az érdeklődőkkel.

Tavaly ilyentájt legkisebbik KisLeányunkat elvarázsolta VajasPánkó története, amit az oviban hallott...Mást se lehetett akkoriban mesélni neki, naphosszat énekelgette a hozzá tatozó dalocskát. Azon a hétvégén elhatároztam, hogy megnézzük végre ki is az a csalafinta Pánkó...
Kerestem egy a történethez leginkább illeszkedő receptet és közösen megsütöttük. A KisOvis áhítattal figyelte a sütőt, hogy kelnek életre a gurulós VajasPánkók, a NagyLányok alig várták, hogy kezdődhessen a leevő-verseny.
Olyan nagy sikere lett, hogy azóta kicsit javítva az eredet recepten, felvettem a repertoárba és rendszerint elkészítem egytálételek utáni második fogásként, vagy uzsonnára.

Egy egyszerű kelttészta, semmi faxni; ráadásul - kemence híján - sütőben sül, nem kell olajjal se büdösíteni és a szalagot se kell nagy üggyel-bajjal rávarázsolni ;)

HOZZÁVALÓK:

• 500 g liszt
  
• csipet só
• 1-2 kk vanília őrlemény (elhagyható)
• 2(-3) ek cukor
• 2 dl tej
• 30 g friss élesztő (vagy ennek megfelelő szárított)
• 1 + 1 tojás
• 2 ek joghurt (vagy tejföl)
• 150 g olvasztott vaj (vagy margarin)
  
  

ELKÉSZÍTÉS:

A lisztet kimérem egy nagyobb tálba, elkeverem benne a sót, a vaníliát és 1-2 evőkanál cukrot.

A tejet egy kevés liszttel, 1 evőkanál cukorral felmelegítem, felfuttatom benne az élesztőt. Ha már szép habos, a liszt közepébe öntöm. Hozzáadok 1 felvert tojást, 2 evőkanálnyi joghurtot és apránként az olvasztott vajat is.
Szép, fényes, lágy tésztát dagasztok belőle, amit kb. 1 órán át meleg helyen kelesztek.

Ha jól megnőtt a tálban, kb. ujjnyi vastagra kinyújtom a tésztát és fánkszaggatóval körlapokat formázok belőle. Ehhez többféle méretű szaggató formát is lehet használni és variációkat készíteni...

• Mindannyian nagyon szeretjük a 3-4 centis, 1falatos miniPánkókat, amik közepébe a hüvelykujjammal mélyedést nyomok, mint a szalagos fánknál, akkor kisülve meg lehet őket kenni lekvárral.
• Apa leginkább a töltött 6-7 centisekért rajong. Ehhez túrót összekeverek egy kis tejföllel, mézzel, pici citromlével és egy kis vaníliával; ezt rákenem a pánkókra sütőbekerülés előtt.
  
• A legjobb móka, ha a nagy (9-10 cm) átmérőjűre szaggatott fánkok közepét is kiszúrom egy kisebbel, hogy kecses gyűrűket kapjak, amiket spárgával fellógatva versenyben lehet majd (a kezeket távol tartva) leharapdálni.

Egymástól távolra tepsibe sorakoztatom őket és letakarva 20-30 percig békén hagyom.

Felmelegítem a sütőt 180 fokra (légkeveréssel).

A pánkókat lekenem egy felvert tojással, a "simákat" (miniket és gyűrűseket) meghintem (vaníliával kevert kristály- vagy barna-) cukorral, a töltötteket megtöltöm.
Kb. 15 perc alatt szép pirultra sülnek.

Tipp:

• A lágyabb, formázhatóbb tészta érdekében a 400 simához tesztek 100 g réteslisztet
• A túrót lehet dió-, máktöltelékkel, reszelt almával vagy bármi más finomsággal helyettesíteni.
  

Ajánló:

• VajasPánkó meséjét ITT olvashatod. (A youtube-on szintén megtalálhatod különböző képi feldolgozásokban.)
• Egyéb fánkrecepteket ITT találsz még az oldalon.
  

Egy újabb hipphopp kész, egyszerű és finom muffin, amiben felhasználhatunk akár megmaradt, szottyosodásnak induló gyümölcsöt - ebben az esetben narancsot :)

Hozzávalók (kb. 32 db 5cm átmérőjű mini, vagy 12 db 7cmes muffinhoz):

• 160 g (rizs) liszt (lehet sima búzaliszt is)
• 1/2 csomag (6 g) sütőpor
• csipet só
• 1-2 teáskanál vaníliaőrlemény (elhagyható)
• 2 db tojás
• 80 g cukor
• 100 g olvasztott vaj
• 1 nagyobb narancs (turmixolva)

A tetejére esetleg (ét)csoki pasztillák.

Elkészítés:

A lisztben elkeverem a sütőport, a sót, a vaníliát. A vajat felolvasztom. A narancsot összeturmixolom.
A cukrot fehéredésig keverem a tojásokkal, majd apránként, felváltva hozzáadom a lisztet és a vajat, végül a narancspépet is. A tésztával 3/4-ig (nem teljesen tele, hogy legyen helye "megnőni") megtöltöm a muffinkapszlikat.

180 fokra előmelegített sütőben összesen 18-20 percig sütöm.

Az első 8 perc után teszem a muffinok tetejére a csokoládét és további 10 percig sütöm.

Tipp:
Tapasztalatom szerint a narancsos muffin étcsokival a tetején a legfinomabb, de a gyerekek így nemigazán szeretik...nekik külön színes drazsékat szoktam a pasztillákra ragasztani DrOetker-féle dekortollal.

Ajánló:
Mégtöbb muffin receptet ITT talász.

"Mit főzzek, mit főzzek?! A sárkány mit egyen?
Jó uramnak, Zebulonnak ebédje mi legyen?
Sej, haj, kék kötény...Sej, haj kék kötény..."

A fenti dalszöveg az Enyém a vár című zenés mesejáték egyik betétdalának első versszaka, melyet Bús Helén boszorkány énekel (Pécsi Ildikó hangján :)
A dilemma, asszem, ismerős...

Régebben sokszor jutott eszembe a fenti dalocska, tipródva, hogy mégis mit főzzek, mit főzzek, a Család mit egyen...
Ma már könnyebb dolgom van, mert évek óta jegyzeteket készítek; egy kis asztali naptárban vezetem, hogy adott napon mit kotyvasztottam.
Ha ihletre van szükségem, csak fellapozom a korábbi évek hasonló időszakát és máris látom, akkor mi került az asztalra. Jó eséllyel, az idén is megteszi, mindenki megeszi :)

Olyan is előfordul, hogy csak visszább lapozok, mit főztem már régebben.

E mellett nyitott szemmel járok; ha vendégségben valami újjal, finommal kínálnak, azt kipróbálom és felveszem a repertoárba.

A szakácskönyveimet, a netet is szívesen böngészem új ötletekért. Ha nem is egy-az-egyben készítem el az ott talált recepteket; alapötletként sok mindent lehet hasznosítani, majd átalakítani a család szájíze szerint.

A bevált recepteket kis jegyzetpapírokra szoktam felírni és ezek bekerülnek a "recept kartotékba".
(Erről hamarosan bejegyzek részletesen ;)
A kartoték lapozgatása is remek inspiráció szokott lenni a heti menü összeállításánál.

A nálunk tartott többfős vendégeskedésekről külön jegyzeteket készítek, ahová felírom, hány emberre, miket és mennyit sütöttem-főztem, miből mennyi fogyott, csináljak-e legközelebb valamit másképp.
Tök jó ezeket elővenni, például a szüretre, szülinapokra, karácsonyra készülve; kevesebbet kell méláznom a részleteken, ráadásul korrigálva a korábbi év tapasztalatát, a vendégvárás is jobban sikerül :)

Ajánló:
Az Enyém a vár zenés mesejátékot ITT tudod meghallgatni, ha érdekel :)

A 2020. december 21-i téli napfordulókor a Jupiter és a Szaturnusz "egybeálltak" a vízöntő csillagjegyben. Ez az égi képlet arra (is) ösztönöz bennünket, hogy tegyünk rendet a külső környezetünkben és a belsőnkben. Engedjük el a számunkra lehúzó, visszafogó, mérgező, felesleges tárgyakat, embereket, gondolatokat, érzelmeket.
A fizikai dolgoktól való megszabadulással talán könnyebben boldogulunk, a megbocsátás, elfogadás, megbékélés már nehezebb ügy...Őszinteség, bátorság és együttérzés kell hozzá. A két sorsbolygó most különösen támogat bennünket ebben :)

Az elengedésről és az Égiek segítségébe vetett hitről egy mese jutott eszembe,

A homokszemek meséje

Egy folyó, távoli hegyekben fakadó forrásából, mindenféle vidéket keresztülszelt, míg végül a sivataghoz érkezett. Miként korábban minden más akadályon, ezen is megpróbált átjutni, de amint a homokba rohant, meglepve tapasztalta, hogy minden vize eltűnt. Mégis, a folyó szilárdan hitte, hogy sorsa átkelni ezen a sivatagon, ám erre nem volt mód. Ekkor egy titokzatos hang, amely magából a sivatagból érkezett, így suttogott:

– Ahogy a szél átkel a sivatagon, úgy a folyó is.

A folyó erre azt felelte, nekiiramodott ő a homoknak, de az mindannyiszor elnyelte a vizét. A szél repül, ezért tud átkelni a sivatagon.

– Ha a megszokott módon futsz neki, soha nem jutsz át. Csak eltűnsz vagy mocsárrá változol. Meg kell engedned a szélnek, hogy ő vigyen át téged célodhoz.

– De hogyan lehetséges ez?

– Úgy, hogy hagyod magad felszívódni a szélben.

A folyó számára ez a gondolat elfogadhatatlan volt. Hiszen soha semmibe nem szívódott még fel! Nem akarta elveszteni az egyéniségét. Ráadásul, ha egyszer elveszíti, ki tudja, visszanyeri-e valaha?

– Ez a szél szerepe – mondta a homok. – Felragadja a vizet, átviszi a sivatag fölött, és hagyja, hogy újra leessen. A lehulló esővízből újra folyó lesz.

– Honnan tudhatom, hogy igazat szólsz?

– Úgy van, ahogy mondom, és ha nem hiszed, ingovány lesz belőled, semmi több, de még az is sok-sok évbe telhet; márpedig az ingovány biztosan nem folyó.

– Nem maradhatok ugyanaz a folyó, ami most vagyok?

– Sem így, sem úgy nem maradhatsz az – suttogta a hang. – Egy részed, a lényeged, átjuthat, és újra folyó lesz belőle. Azért hívnak annak a mai napig, aminek hívnak, mert nem tudod, melyik részed a lényeged.

Amikor ezt meghallotta, távoli visszhangok kezdtek ébredezni a folyó gondolataiban. Homályosan emlékezett egy olyan állapotra, amelyben őt – vagy valamely másik része lehetett? – karjaiban tartotta a szél.

Arra is emlékezett – emlékezett egyáltalán? – hogy ez a legvalóságosabb, és nem feltétlenül a legnyilvánvalóbb dolog, amit tehet.

Akkor a folyó párája felemelkedett, a szél pedig ölelő karjai közé zárta: gyöngéden felemelte, könnyedén tovaszállt vele, és amikor sok-sok mérfölddel odébb egy hegytetőhöz értek, hagyta, hogy puhán a földre hulljon. Korábbi kétségei miatt pedig a folyó mindenre emlékezett, és sokkal mélyebben elméjébe véste tapasztalása legapróbb részleteit. Gondolataiba mélyedve, magában így szólt: „Igen, most megtanultam, ki vagyok én valójában.”

Ajánló:
Az elengedés hogyanjáról David R.Hawkins: Elengedés című könyvéből mindent megtudhatsz, de ne felejtsd el, hogy elolvasni nem elég! Az életedben a változást a "gyakorlat", a tettek hozzák meg. Az étteremben sem állsz fel (jó esetben ;) miután végigböngészted az étlapot...rendelsz, és megkóstolod, megeszed, amit "olvastál".

A Jupiter-Vénusz együttállás hatásairól ha érdekel, ITT meghallgathatod Paksi Zoltán tanítását.

Örömökben gazdag, vidámsággal teli, minél boldogabb, új Évet és leginkább jó Egészséget kívánok!

Sokat halljuk ezt a dalt különböző feldolgozásokban egész decemberben, az adventi időszakban. Ha minden igaz, az 1700-as évek közepén komponálta John Francis Wade. A himnusz eredeti szövegét természetesen latinul írta, hiszen liturgikus céllal, templomi előadásra szánta. A fülünkbe bemászó angol fordítást az 1800-as években élt Frederick Oakeleynak köszönhetjük.

Linzert azért szeretek készíteni, mert

• a vendégeskedés előtt már jópár nappal (amikor még ráérek...:) meg lehet sütni
• sőt, sokáig eláll (ha nem fogyna el :)
• hozzávalók mindig vannak itthon; nem kell miatta külön boltba rohangálni
• a Lányok (gyerkőcök) lelkesen besegítenek
• dobozban könnyen szállítható
• aránylag rövid idő alatt egy nagyobb mennyiség is elkészíthető
• (papír-, vagy műanyag dobozba sorakoztatva lefagyasztható és ha kell szépen, könnyen fel is enged...

...szóval totáltuti!

 Hozzávalók:

• 600 g liszt
• 200 g porcukor
• pici só
• kb.1 tk vanília őrlemény (elhagyható)
• 400 g vaj / margarin
• pici citromlé
• 2 tojás sárgája

és még némi (házi)baracklekvár

Elkészítés:

A lisztet kimérem, beleszórom a cukrot, sót, vaníliát és elmorzsolom benne a vajat. Hozzáadom a citromlét és a tojások sárgáját, majd vizes kézzel (hosszas küzdéssel, mert nehezen akar összeállni) alaposan, puha tésztává gyúrom.

1 órára hűtőbe teszem.

Lisztezett felületen 2-3 mm vastagra kinyújtom a tésztát és kis kekszeket szaggatok belőle, amiket sütőlapra sorakoztatok. Minden másodiknak kilyukasztom a közepét egy kisebb szaggatóval.
Fontos figyelni, hogy mindegyik lyukasztott formának legyen egy teli párja (alja - teteje)!

170 fokos (előmelegített) sütőben kb. 12-15 perc alatt, éppen pici színesedésig sütöm.
Ha kivettem a sütőből, pár percig hagyom a sütőlapon hűlni, hogy ne sérüljön, ha tálcára teszem.

Végül baracklekvárral összeragasztom a két felet.

Dobozba helyezés előtt 1-2 órát tálcán hagyom száradni a lekvárt, hogy a linzerek ne ragadjanak össze.

Megjegyzés:
Ekkora adagból kb. 60-70db linzer készül (a szaggató forma méretétől függően).

Tipp:
Különböző eseményekre más-más formákkal szaggatom ki; Karácsonykor csillaggal, szívecskével; Húsvétkor virággal; Hét/évköznap 4,5 cmes pogácsaszaggatóval.