Tavaly ilyentájt legkisebbik KisLeányunkat elvarázsolta VajasPánkó története, amit az oviban hallott...Mást se lehetett akkoriban mesélni neki, naphosszat énekelgette a hozzá tatozó dalocskát. Azon a hétvégén elhatároztam, hogy megnézzük végre ki is az a csalafinta Pánkó...
Kerestem egy a történethez leginkább illeszkedő receptet és közösen megsütöttük. A KisOvis áhítattal figyelte a sütőt, hogy kelnek életre a gurulós VajasPánkók, a NagyLányok alig várták, hogy kezdődhessen a leevő-verseny.
Olyan nagy sikere lett, hogy azóta kicsit javítva az eredet recepten, felvettem a repertoárba és rendszerint elkészítem egytálételek utáni második fogásként, vagy uzsonnára.

Egy egyszerű kelttészta, semmi faxni; ráadásul - kemence híján - sütőben sül, nem kell olajjal se büdösíteni és a szalagot se kell nagy üggyel-bajjal rávarázsolni ;)

HOZZÁVALÓK:

• 500 g liszt
  
• csipet só
• 1-2 kk vanília őrlemény (elhagyható)
• 2(-3) ek cukor
• 2 dl tej
• 30 g friss élesztő (vagy ennek megfelelő szárított)
• 1 + 1 tojás
• 2 ek joghurt (vagy tejföl)
• 150 g olvasztott vaj (vagy margarin)
  
  

ELKÉSZÍTÉS:

A lisztet kimérem egy nagyobb tálba, elkeverem benne a sót, a vaníliát és 1-2 evőkanál cukrot.

A tejet egy kevés liszttel, 1 evőkanál cukorral felmelegítem, felfuttatom benne az élesztőt. Ha már szép habos, a liszt közepébe öntöm. Hozzáadok 1 felvert tojást, 2 evőkanálnyi joghurtot és apránként az olvasztott vajat is.
Szép, fényes, lágy tésztát dagasztok belőle, amit kb. 1 órán át meleg helyen kelesztek.

Ha jól megnőtt a tálban, kb. ujjnyi vastagra kinyújtom a tésztát és fánkszaggatóval körlapokat formázok belőle. Ehhez többféle méretű szaggató formát is lehet használni és variációkat készíteni...

• Mindannyian nagyon szeretjük a 3-4 centis, 1falatos miniPánkókat, amik közepébe a hüvelykujjammal mélyedést nyomok, mint a szalagos fánknál, akkor kisülve meg lehet őket kenni lekvárral.
• Apa leginkább a töltött 6-7 centisekért rajong. Ehhez túrót összekeverek egy kis tejföllel, mézzel, pici citromlével és egy kis vaníliával; ezt rákenem a pánkókra sütőbekerülés előtt.
  
• A legjobb móka, ha a nagy (9-10 cm) átmérőjűre szaggatott fánkok közepét is kiszúrom egy kisebbel, hogy kecses gyűrűket kapjak, amiket spárgával fellógatva versenyben lehet majd (a kezeket távol tartva) leharapdálni.

Egymástól távolra tepsibe sorakoztatom őket és letakarva 20-30 percig békén hagyom.

Felmelegítem a sütőt 180 fokra (légkeveréssel).

A pánkókat lekenem egy felvert tojással, a "simákat" (miniket és gyűrűseket) meghintem (vaníliával kevert kristály- vagy barna-) cukorral, a töltötteket megtöltöm.
Kb. 15 perc alatt szép pirultra sülnek.

Tipp:

• A lágyabb, formázhatóbb tészta érdekében a 400 simához tesztek 100 g réteslisztet
• A túrót lehet dió-, máktöltelékkel, reszelt almával vagy bármi más finomsággal helyettesíteni.
  

Ajánló:

• VajasPánkó meséjét ITT olvashatod. (A youtube-on szintén megtalálhatod különböző képi feldolgozásokban.)
• Egyéb fánkrecepteket ITT találsz még az oldalon.
  

Egy újabb hipphopp kész, egyszerű és finom muffin, amiben felhasználhatunk akár megmaradt, szottyosodásnak induló gyümölcsöt - ebben az esetben narancsot :)

Hozzávalók (kb. 32 db 5cm átmérőjű mini, vagy 12 db 7cmes muffinhoz):

• 160 g (rizs) liszt (lehet sima búzaliszt is)
• 1/2 csomag (6 g) sütőpor
• csipet só
• 1-2 teáskanál vaníliaőrlemény (elhagyható)
• 2 db tojás
• 80 g cukor
• 100 g olvasztott vaj
• 1 nagyobb narancs (turmixolva)

A tetejére esetleg (ét)csoki pasztillák.

Elkészítés:

A lisztben elkeverem a sütőport, a sót, a vaníliát. A vajat felolvasztom. A narancsot összeturmixolom.
A cukrot fehéredésig keverem a tojásokkal, majd apránként, felváltva hozzáadom a lisztet és a vajat, végül a narancspépet is. A tésztával 3/4-ig (nem teljesen tele, hogy legyen helye "megnőni") megtöltöm a muffinkapszlikat.

180 fokra előmelegített sütőben összesen 18-20 percig sütöm.

Az első 8 perc után teszem a muffinok tetejére a csokoládét és további 10 percig sütöm.

Tipp:
Tapasztalatom szerint a narancsos muffin étcsokival a tetején a legfinomabb, de a gyerekek így nemigazán szeretik...nekik külön színes drazsékat szoktam a pasztillákra ragasztani DrOetker-féle dekortollal.

Ajánló:
Mégtöbb muffin receptet ITT talász.

"Mit főzzek, mit főzzek?! A sárkány mit egyen?
Jó uramnak, Zebulonnak ebédje mi legyen?
Sej, haj, kék kötény...Sej, haj kék kötény..."

A fenti dalszöveg az Enyém a vár című zenés mesejáték egyik betétdalának első versszaka, melyet Bús Helén boszorkány énekel (Pécsi Ildikó hangján :)
A dilemma, asszem, ismerős...

Régebben sokszor jutott eszembe a fenti dalocska, tipródva, hogy mégis mit főzzek, mit főzzek, a Család mit egyen...
Ma már könnyebb dolgom van, mert évek óta jegyzeteket készítek; egy kis asztali naptárban vezetem, hogy adott napon mit kotyvasztottam.
Ha ihletre van szükségem, csak fellapozom a korábbi évek hasonló időszakát és máris látom, akkor mi került az asztalra. Jó eséllyel, az idén is megteszi, mindenki megeszi :)

Olyan is előfordul, hogy csak visszább lapozok, mit főztem már régebben.

E mellett nyitott szemmel járok; ha vendégségben valami újjal, finommal kínálnak, azt kipróbálom és felveszem a repertoárba.

A szakácskönyveimet, a netet is szívesen böngészem új ötletekért. Ha nem is egy-az-egyben készítem el az ott talált recepteket; alapötletként sok mindent lehet hasznosítani, majd átalakítani a család szájíze szerint.

A bevált recepteket kis jegyzetpapírokra szoktam felírni és ezek bekerülnek a "recept kartotékba".
(Erről hamarosan bejegyzek részletesen ;)
A kartoték lapozgatása is remek inspiráció szokott lenni a heti menü összeállításánál.

A nálunk tartott többfős vendégeskedésekről külön jegyzeteket készítek, ahová felírom, hány emberre, miket és mennyit sütöttem-főztem, miből mennyi fogyott, csináljak-e legközelebb valamit másképp.
Tök jó ezeket elővenni, például a szüretre, szülinapokra, karácsonyra készülve; kevesebbet kell méláznom a részleteken, ráadásul korrigálva a korábbi év tapasztalatát, a vendégvárás is jobban sikerül :)

Ajánló:
Az Enyém a vár zenés mesejátékot ITT tudod meghallgatni, ha érdekel :)

A 2020. december 21-i téli napfordulókor a Jupiter és a Szaturnusz "egybeálltak" a vízöntő csillagjegyben. Ez az égi képlet arra (is) ösztönöz bennünket, hogy tegyünk rendet a külső környezetünkben és a belsőnkben. Engedjük el a számunkra lehúzó, visszafogó, mérgező, felesleges tárgyakat, embereket, gondolatokat, érzelmeket.
A fizikai dolgoktól való megszabadulással talán könnyebben boldogulunk, a megbocsátás, elfogadás, megbékélés már nehezebb ügy...Őszinteség, bátorság és együttérzés kell hozzá. A két sorsbolygó most különösen támogat bennünket ebben :)

Az elengedésről és az Égiek segítségébe vetett hitről egy mese jutott eszembe,

A homokszemek meséje

Egy folyó, távoli hegyekben fakadó forrásából, mindenféle vidéket keresztülszelt, míg végül a sivataghoz érkezett. Miként korábban minden más akadályon, ezen is megpróbált átjutni, de amint a homokba rohant, meglepve tapasztalta, hogy minden vize eltűnt. Mégis, a folyó szilárdan hitte, hogy sorsa átkelni ezen a sivatagon, ám erre nem volt mód. Ekkor egy titokzatos hang, amely magából a sivatagból érkezett, így suttogott:

– Ahogy a szél átkel a sivatagon, úgy a folyó is.

A folyó erre azt felelte, nekiiramodott ő a homoknak, de az mindannyiszor elnyelte a vizét. A szél repül, ezért tud átkelni a sivatagon.

– Ha a megszokott módon futsz neki, soha nem jutsz át. Csak eltűnsz vagy mocsárrá változol. Meg kell engedned a szélnek, hogy ő vigyen át téged célodhoz.

– De hogyan lehetséges ez?

– Úgy, hogy hagyod magad felszívódni a szélben.

A folyó számára ez a gondolat elfogadhatatlan volt. Hiszen soha semmibe nem szívódott még fel! Nem akarta elveszteni az egyéniségét. Ráadásul, ha egyszer elveszíti, ki tudja, visszanyeri-e valaha?

– Ez a szél szerepe – mondta a homok. – Felragadja a vizet, átviszi a sivatag fölött, és hagyja, hogy újra leessen. A lehulló esővízből újra folyó lesz.

– Honnan tudhatom, hogy igazat szólsz?

– Úgy van, ahogy mondom, és ha nem hiszed, ingovány lesz belőled, semmi több, de még az is sok-sok évbe telhet; márpedig az ingovány biztosan nem folyó.

– Nem maradhatok ugyanaz a folyó, ami most vagyok?

– Sem így, sem úgy nem maradhatsz az – suttogta a hang. – Egy részed, a lényeged, átjuthat, és újra folyó lesz belőle. Azért hívnak annak a mai napig, aminek hívnak, mert nem tudod, melyik részed a lényeged.

Amikor ezt meghallotta, távoli visszhangok kezdtek ébredezni a folyó gondolataiban. Homályosan emlékezett egy olyan állapotra, amelyben őt – vagy valamely másik része lehetett? – karjaiban tartotta a szél.

Arra is emlékezett – emlékezett egyáltalán? – hogy ez a legvalóságosabb, és nem feltétlenül a legnyilvánvalóbb dolog, amit tehet.

Akkor a folyó párája felemelkedett, a szél pedig ölelő karjai közé zárta: gyöngéden felemelte, könnyedén tovaszállt vele, és amikor sok-sok mérfölddel odébb egy hegytetőhöz értek, hagyta, hogy puhán a földre hulljon. Korábbi kétségei miatt pedig a folyó mindenre emlékezett, és sokkal mélyebben elméjébe véste tapasztalása legapróbb részleteit. Gondolataiba mélyedve, magában így szólt: „Igen, most megtanultam, ki vagyok én valójában.”

Ajánló:
Az elengedés hogyanjáról David R.Hawkins: Elengedés című könyvéből mindent megtudhatsz, de ne felejtsd el, hogy elolvasni nem elég! Az életedben a változást a "gyakorlat", a tettek hozzák meg. Az étteremben sem állsz fel (jó esetben ;) miután végigböngészted az étlapot...rendelsz, és megkóstolod, megeszed, amit "olvastál".

A Jupiter-Vénusz együttállás hatásairól ha érdekel, ITT meghallgathatod Paksi Zoltán tanítását.

Örömökben gazdag, vidámsággal teli, minél boldogabb, új Évet és leginkább jó Egészséget kívánok!

Sokat halljuk ezt a dalt különböző feldolgozásokban egész decemberben, az adventi időszakban. Ha minden igaz, az 1700-as évek közepén komponálta John Francis Wade. A himnusz eredeti szövegét természetesen latinul írta, hiszen liturgikus céllal, templomi előadásra szánta. A fülünkbe bemászó angol fordítást az 1800-as években élt Frederick Oakeleynak köszönhetjük.

Linzert azért szeretek készíteni, mert

• a vendégeskedés előtt már jópár nappal (amikor még ráérek...:) meg lehet sütni
• sőt, sokáig eláll (ha nem fogyna el :)
• hozzávalók mindig vannak itthon; nem kell miatta külön boltba rohangálni
• a Lányok (gyerkőcök) lelkesen besegítenek
• dobozban könnyen szállítható
• aránylag rövid idő alatt egy nagyobb mennyiség is elkészíthető
• (papír-, vagy műanyag dobozba sorakoztatva lefagyasztható és ha kell szépen, könnyen fel is enged...

...szóval totáltuti!

 Hozzávalók:

• 600 g liszt
• 200 g porcukor
• pici só
• kb.1 tk vanília őrlemény (elhagyható)
• 400 g vaj / margarin
• pici citromlé
• 2 tojás sárgája

és még némi (házi)baracklekvár

Elkészítés:

A lisztet kimérem, beleszórom a cukrot, sót, vaníliát és elmorzsolom benne a vajat. Hozzáadom a citromlét és a tojások sárgáját, majd vizes kézzel (hosszas küzdéssel, mert nehezen akar összeállni) alaposan, puha tésztává gyúrom.

1 órára hűtőbe teszem.

Lisztezett felületen 2-3 mm vastagra kinyújtom a tésztát és kis kekszeket szaggatok belőle, amiket sütőlapra sorakoztatok. Minden másodiknak kilyukasztom a közepét egy kisebb szaggatóval.
Fontos figyelni, hogy mindegyik lyukasztott formának legyen egy teli párja (alja - teteje)!

170 fokos (előmelegített) sütőben kb. 12-15 perc alatt, éppen pici színesedésig sütöm.
Ha kivettem a sütőből, pár percig hagyom a sütőlapon hűlni, hogy ne sérüljön, ha tálcára teszem.

Végül baracklekvárral összeragasztom a két felet.

Dobozba helyezés előtt 1-2 órát tálcán hagyom száradni a lekvárt, hogy a linzerek ne ragadjanak össze.

Megjegyzés:
Ekkora adagból kb. 60-70db linzer készül (a szaggató forma méretétől függően).

Tipp:
Különböző eseményekre más-más formákkal szaggatom ki; Karácsonykor csillaggal, szívecskével; Húsvétkor virággal; Hét/évköznap 4,5 cmes pogácsaszaggatóval.

Az egyik Sógorom beházasodva a Családba, az Édesanyja konyhájából hozta ezt a jókis sósrúd receptet; mi meg megszerettük őt is és ezt a rágcsit is ;)

Hozzávalók:

• 500 g liszt (nálam ez 200 g sima + 200 g rétes +100 g teljes kiőrlésű)
• 1 csomag sütőpor
• 2 tk só
• 100 g lenmag
• 100 g szezámmag
• 100 g napraforgómag
• 250 g vaj / margarin
• 1,5 - 2 dl (száraz) fehérbor vagy rosé
• 1 dl olaj

Elkészítés:

A tészta hozzávalóit jól összedolgozom (a liszteket kimérem, elkeverem bennük a sütőport, a sót, a magokat; elmorzsolom a vajat; apránként hozzáöntöm a boros olajat).
Ha nagyon ragad egy kis időre hűtőbe teszem.

Lisztezett felületen kb. fél centi vastagra nyújtom és cakkos derelyevágóval kb. ujjnyi széles, 8 centi hosszú rudakra szaggatom. (Az egyenletes hosszúsághoz egy kávéskanál nyelét szoktam mércéül használni :)

200 fokon 15-20 perc alatt, alul-felül sütéssel pirulásig sütöm.

Egy ekkora adagból kb. 3 tepsinyi sül ki.

Megjegyzés/tipp:
Azt szeretem benne, hogy gyorsan (kb. másfél óra alatt) elkészül egy nagy adag; akár hetekig is eláll, így mindig sütök, hogy legyen mit előkapni, ha váratlan vendégek érkeznek, vagy hogy tudjak a Lányoknak uzsira csomagolni, kirándulásra vinni :)

Ha laktózmentes margarinnal készül, akkor vegánok, vagy tejérzékenyek is ehetik.

Idén nagyon sok, szép és finom céklánk termett a családi veteményesben, így lelkesen kísérletezhetek különböző "céklás ételek" elkészítésével :)
Kezdem a sort a(z aktuálisan) legnagyobb kedvencünkkel, az AlmásRépásNarancsos CélkaSalátával.

Hozzávalók:

• 1 nagyobb darab (kb. 250g) cékla
• 2 közepes méretű (kb. 250-300g) alma
• 1 nagyobb (kb. 150-200g) sárgarépa
• 1 db narancs
• 1-2 evőkanál balzsamecet (vagy citromlé)
• 1 ek méz
• csipet só
• 2 ek napraforgómag esetleg dió
• 2 ek lenmagpehely (elhagyható)

Elkészítés:

A zöldségeket és az almát megpucolom, meghámozom, majd nagylyukú reszelőn egy nagyobb tálba reszelem.
A narancsot cikkekre szétszedem és felkockázom (azaz inkább háromszögekre vagdosom ;)
Meglocsolom balzsamecettel, hozzáadom a mézet, megszórom sóval, napraforgómaggal és lenmagpehellyel, majd az egészet jól átforgatom.
Jó, ha hagyjuk állni pár órát, hogy összeérjenek az ízek, de természetesen azonnal ehető.

Bármihez kiváló kísérősaláta, de sokszor csak önmagában esszük reggelire, vacsorára.

Tipp:
A fenti mennyiségek nincsenek kőbevésve; bátran el lehet tolni az arányokat. Nálam is előfordult már, hogy épp elfogyott a sárgarépa...anélkül is nagyon finom lett ;)
Ha ebédhez készítem, ez az első, amit megcsinálok, hogy legyen ideje érni.

Idén (2020ban) november 29-én kezdődik az advent, a Karácsony előtti 4. vasárnappal, amikor meggyújtjuk az első gyertyát. Erre az alkalomra most mézeskalácsból készítettem koszorúkat; röviden leírom, hogyan.

A nálam jól bevált MÉZESKALÁCS TÉSZTA RECEPTjét ITT találod :)
A SZAGGATÁSról, SÜTÉSről ITT írtam korábban :)
A DÍSZÍTÉS hogyanját ITT mutattam meg :)
Hogy hogyan építem fel a MÉZESKALÁCS HÁZAT azt pedig ITT nézheted meg :)
A KARÁCSONYFA készítéséről hamarosan írok :)

A mézeskalács adventi koszorú alapja egy kör lap, amit a tésztából vágok ki egy megfelelő átmérőjű tányért használva sablonként.
Azaz először kitalálom, lemodellezem, hogy milyen méretű alapra lesz szükségem a kiválasztott gyertyák és egyéb kiegészítők (ház, fa, hóember, stb.) elhelyezéséhez. Választok egy hasonló nagyságú tányért (vagy kartonból vágok egy kört), majd kicsit nagyobbra kinyújtom a tésztát, ráhelyezem a "sablont" és egy késsel körbevágom.

Az alapot óvatosan sütőlapra teszem, majd a gyertyáknál kicsit nagyobb átmérőjű szaggatóval (vagy pohárral) kivágom a helyüket a tésztából.

A többi dekorációs elem (ház, fa, hóember, stb.) darabjait is kiszaggatom, megsütöm, ha kell ételszínezékkel megfestem, majd összeállítom, díszítem.

A díszítésnél érdemes a nagyobb elemeket külön-külön felékesíteni; az alapot úgy kipingálni, hogy még nincsenek "ráragasztva a tereptárgyak", de a pontos helyüket meghatároztuk.

Utolsó lépés, hogy a koszorút egy szép tálra, tányérra helyezzük, minden mézes alkotórészt cukormázzal a helyére illesztünk az alapon, majd a gyertyákat is felsorakoztatjuk.

Mézeskalácsillatú, örömteli adventi készülődést kívánok!

Ajánló:
Több/másfajta, általam készített mézeskalácsot ITT találhatsz.
Magáról az Adventről és szimbolikájáról ITT írtam korábban.

A hagyományos hindu irodalomban sok helyen fel-fel bukkan a Gayatri (Gájatrí) Mantra, így én is többször kaptam fel rá a fejem, például a Srimad Bhagavatam, a Rámájaná énekei között, illetve a MaháBharátában.

Ezekben a történetekben egy-egy esendő ember, jógi, rishi kántálta amilyen sokszor és elmélyülten csak tudta ezt az imát, mert úgy tartják, hogy aki rendszeresen és hittel énekli, annak lelkét a mantra megerősíti, testét megszabadítja a betegségektől, életéből minden bajt, gondot elhárít és az az ember elnyeri az istenek kegyelmét.
Olvasmányaim alapján ez eddig mindegyiknek sikerült is :)

(Asvapati királyról, illetve a lányáról, akit a mantra által nyert kegyelemből kapott, hamarosan bejegyzek egy szép történetet :)

A Gájatrí vagy másik nevén Szávitrí (Szavitar imája) a legősibb imaformulák (mantrák) egyike.
Himnusz a Naphoz, aki fenntartja az életet a Földön; egyúttal fohász is minden érző lény megvilágosodásáért.
A hindu Rig-Vedában szerepel (3/62.10), ami a négy Véda közül a legrégebbi, legfontosabb; rendszerezett magyarázatát adja a létezésnek, teremtésnek és a tudat fejlődésének.

Szavitarhoz (nevének jelentése 'Napsugár') a Fényesség és Világosság istennőjéhez szól, aki a Nap leányaként, mint a hajnal, eloszlatja a tudatlanság sötétségét, és meggyújtja az Igaz Tudás lámpását.

A Teremtő Brahma isten társaként a női minőségeket képviseli

• Ő a Forrásból eredő folyó (Saraszvati), a könnyeden áramló energia, életerő, a folyékonyság, a beszéd.
• A hajnali első napsugarak megszemélyesítője, amik eloszlatják az éjszaka sötétjét, így ő hozza a bölcsességet, a tudást, a tanítást, tudományt a világba.
• A teremtés játékos aspekusa; kreativitás, művészet (zene, tánc, képzőművészet).

Attribútumai

• Szavitrinek öt arca van, amiben megjelenik az isteni hármasság (Trimurti, azaz Brahma, Visnu és Síva)
• Öt feje az öt elemet (föld, víz, tűz, levegő, éter) is szimbolizálja, valamint az öt kósát (kosha) vagy burkot, amik eredeti Önvalónkat befedik (fizikai test/anyagi burok, vitális test/életerő burok, pszichológiai test/érzelmi-, értelmi burok, intellektuális test/megismerés burka, üdvözült test/tökéletes boldogság burka).
• Kezeiben a szerencse és a siker/gazdagság lótuszait, botot, szigonyt, kötelet, egy tál szenteltvizet, egy üvegcse ambróziát tart, csakrakereket pörget, két első kezével áldást oszt.
  
• A hindu isteneknek gyakran van szimbolikus jelentésű "hátasállatuk, járművük", Szávitríé a lótusz, ami az öröm és a megvilágosodás jelképe.

A mantra szanszkrit szövege

Om bhur bhuva svaha
Tat savitur varenyam
Bhargo devasya dhimahi
Dhiyo yo nah prachodayat

Magyarra valahogy így fordítható

Óm, Ó Föld, Levegőég és Menny!
Adjátok, hogy elnyerjük Szavitar világosságát,
és az ébressze fel emlékezésünket!
(Baktay Ervin fordítása)

Óm, Elmélkedjünk a Föld, Levegőég és Menny
isteni Teremtőjének magasztos szellemén:
irányítsa Ő a gondolataink erejét a négy életcél elérésére!
(Jádzsanavalkja értelmezésében, Baktay Ervin fordításában)

 Dicséret minden létező forrásának!
Általad érjük el az igaz boldogságot minden síkon
Áldjuk és szolgáljuk hatalmas lényedet,
kérjük, itass át bennünket örökké égő fényeddel!
(Deva Permal értelmezésében)

A Három Világot beragyogó Legfelsőbb Fény
Világítsa meg tudatunkat
és irányítsa értelmünket az erényesség útjára!
(Vaszelka Mariann értelmezésében) 

Annak a Létezőnek a dicsőségén meditálunk, aki a világot teremtette.
Bárcsak megvilágosítaná elménket!
(Szvámi Vivékánanda értelmezésében, Malik Tóth István fordításában)

Az egyes szavak jelentése

A számomra legkedvesebb zenei megfogalmazása Deva Permal, Mitten és Manose előadásában

Megjegyzés:
Egyes források szerint Szavitri, Saraszvati és Gayatri Brahma feleségei.
Mások szerint csak különböző nevei, megnyilvánulásai.
Satarupa és Brahmani és néven említik.

Saraszvati (Saraswati) úgy érzem, megérdemel majd egy külön bejegyzést...
Már nevének jelentései is sokatmondóak: Szara 'lényeg', Szva 'én', azaz 'Aki a lényeget adja az ember énjéhez'; más értelmezésben Szarasz 'folyékony', Vati 'könnyű', azaz 'könnyeden áramló energia', mai divatos nevén 'flow'.
A hindu panteon irodalmában őt találjuk Brahma feleségeként és, mint ilyen a tridévi egyike Laksmi (Visnu) és Párvati (Síva felesége) mellett.
Őt emlegetik a tudás, művészetek istennőjeként, hattyún utazva, kezeiben vína hangszerrel ábrázolva.

Gayatrinak nevezik a Védák egyik leggyakrabban használt versmértékét is.

Felhasznált irodalom: Baktay Ervin: Mahábhárata, Narada Kush: A Védák bölcsessége mindenkinek, vedicgoddess.weebly.com, en.wikipedia.org/wiki/Gayatri

A kép eredetijének forrása a vedicgoddess.weebly.com oldal.