Bálint-Valentinokon, Faunon, Romoluszon-Rémuszon, a szerelmeseken és az epilepsziás betegeken kívül van még két szerény és alázatos szent is, akikre emlékezhetünk ezen a csupaszív napon...Külön írtam róluk, mert az ő történetük cseppet sem illik a negédes, vagy éppen buja február 14-hez.

Cirill és Metód a 9. században élt hittérítő misszionárius testvérek voltak.
Apjuk a bizánci hadsereg görög tisztje, édesanyjuk szláv származású volt, így a két testvér gyermekkora óta beszélte a szláv nyelvet, de születésük és képzésük szerint görögök voltak.

Konsztantinosz - Kürillosz, vagy Konstantin (szerzetesi nevén Cirill) a fiatalabb fivér, szülővárosában, Tesszalonikában, majd Konstantinápolyban tanult. Több nyelven beszélt, korának egyik legműveltebb görögje volt. Már fiatalon a Hagia Sophia székesegyház könyvtárosaként dolgozott, ahol elnyerte a filozófusi hírnevet. Kedves, szelíd személyiség volt, aki a sikereiben is meg tudta őrizni keresztény szerénységét.

Methódiosz, vagy Metód is Konstantinápolyban tanult, majd a Keletrómai Birodalom egyik szlávok lakta területét kormányozta kis Ázsia nyugati partjainál. Később kolostorba vonult, ahol nekikezdett a Biblia szláv nyelvre fordításához. Metód nemes, önzetlen egyéniség volt, egyike a legjelentősebb keleti egyházatyáknak.

860-ban III. Mihály bizánci császár utasítására a testvéreket a kazárok földjére küldték a Fekete-tenger partjára, hogy keresztény hitre térítésék a bolgárokat. Hatásukra I. Borisz bolgár kán bizánci rítus szerint fel is vette a kereszténységet, majd egész népét is megtérésre késztette.
Küldetésük ideje alatt Cirill egy csoda folytán találta meg a tengerben Herszonban (a Krim félszigeten) Szent Kelemen vértanú pápa földi maradványait.

Később Rosztyiszlav morva fejedelem a latinul tudó, német ajkú hittérítők helyett szláv nyelvet beszélő szerzeteseket kért Bizánctól, akik az egyszerű emberekkel is szót értenének. Erre a misszióra ismét Konstantint és Metódot küldték.
A testvérek első feladata az volt, hogy olyan írásjeleket alkossanak, amikkel a szláv szavak leírhatók. Cirill és Metód kidolgozták az ószláv ábécé-t (glagolita-írást) és megalkották az ószláv liturgikus templomi nyelvet. Bár ez az írásrendszer inkább hasonlított a görög és latin írásra, mint a mai cirill betűkhöz, mégis Cirillnek tulajdonítják a „cirillák” létrehozását, így róla is nevezték el őket.
Az új írásjelek segítségével Cirill görögből lefordította (és leírta) szlávra a szertartáskönyveket és a Biblia egyes részeit is. Testvérével iskolát is alapítottak, letéve ezzel a szláv nyelvű papképzés alapjait, és bevezették a szláv nyelvű liturgiát.
A morva újkeresztények mindkét testvért elismerték, tisztelték és szerették, de Metód és Cirill missziós munkája ellenérzést váltott ki a bajor püspökökből, akinek különösen a szláv nyelv liturgiai használata nem tetszett.

A testvérek Rómába mentek, ahol II. Adorján (Hadrianus) pápa ünnepélyesen fogadta őket, (hiszen) vitték magukkal Szent Kelemen ereklyéit is. Cirill a hitvitákban olyan sikeresen védte meg a népnyelv liturgikus használatát az ellenzőkkel szemben, hogy végül II. Adorján pápa engedélyezte a szláv nyelvű liturgiát és a testvéreket püspökké szentelte.

Rómában Konstantin szerzetes lett, itt vette fel a Cirill nevet, de rövidesen megbetegedett és negyvennégy éves korában 869. február 14-én meghalt. Testét a Szent Kelemen-templomban helyezték örök nyugalomra, és mind a mai napig ott őrzik.

Öccse haláláig Metód ritkán lépett előtérbe. Mindig a görög Olümposz kolostorának csendjébe vágyott, de a testvérével elért sikerei érdeméül kinevezték Pannónia és Morvaország érsekévé. A kinevezés azonban újabb konfliktusok forrásává vált közte és a Salzburgi érsek között, aki ugyancsak magának tekintette ezeket a területeket és a latin nyelvű misézést akarta kötelezővé tenni. Áskálódásai hatására Metódot megrágalmazták és eretnekséggel vádolták, majd egy bajor zsinat elítélte, és az ellwangeni kolostori börtönébe zárták. Két és fél év múlva VIII. János pápa erélyes közbelépésére 873-ban végül kiszabadult.
Morvaországba kellett költöznie, ahol 885. virágvasárnapján halt meg. Székesegyházában a morvaországi Velehradban (ma Staré Mésto) temették el.

Szent Cirill és Metód emlékünnepét július 5-re vették föl a római naptárba 1880-ban. 1897-ben, amikor e napon Szent Zaccharia M. Antalt kezdték ünnepelni, a testvérek napját áttették inkább július 7-re, majd végül 1969-ben ismét áthelyezték, ezúttal Cirill halálának napjára, február 14-re.
Ők voltak az egykori Jugoszlávia, Csehország és Szlovákia védőszentjei, majd 1980. december 31-én II. János Pál pápa Szent Cirillt és Szent Metódot Európa társ-védőszentjévé nyilvánította.

Ajánló: További szentekről szóló bejegyzéseket ITT olvashatsz.

Forrás: Kristine E. White: Szentek kislexikona, katolikus.hu, wikipedia.
A kép eredetijének forrása a goddesssaintnoblewomannun.blogspot.com oldal.
 

Szent Bálint (Valentinus) akiről ezen a napon emlékezik meg a katolikus egyház, itáliai ókeresztény vértanú volt a III. századi keresztényüldözéskor, II. Claudius római császár uralkodása idején. Életéről szinte semmit nem lehet (biztosan) tudni, csupán annyit, hogy Rómában volt orvos-pap.
Két történet él vele kapcsolatban, azok is többféle változatban.
Az egyik szerint meggyógyította a fogságban őt őrző főtiszt, vagy börtönőr vak lányát, visszaadva neki a látását.
A másik történet szerint, mivel II. Claudius megtiltotta birodalmában a házasságot (azt gondolta, a katonák hátrahagyott családok nélkül lelkesebben harcolnak) Bálint titokban eskette meg a szerelmeseket, akiket a saját kertjéből szedett virágcsokorral ajándékozott meg.
Mikor tettei kitudódtak, ráadásul hatásukra többen áttértek a kereszténységre (például a börtönőr is), Bálintot halálra ítélték. A 269. február 14-i kivégzése előtt Szent Bálint állítólag levelet írt a meggyógyított vak lánynak, amit úgy írt alá: „a Te Valentinod”…

A római Szent Bálint életéről szóló képet az is elhomályosítja, hogy egy másik ebben a korban élt szentéletű Valentinusról is megemlékeznek, aki Interamna (ma Terni) város püspöke volt. A két város aránylag közel fekszik egymáshoz, ráadásul mindkét szentet hasonlóan kínzó bánásmód után fejezték le. A történészek a sok egybeesés miatt gyanítják, hogy a két vértanú ugyanaz a személy lehetett, ezért emléknapjuk is egy napra esik.

A német Szent Bálint püspök a nyavalyatörősök (epilepsziások) és a lelki betegek segítőszentje lett, mert orvosként sok „nyavalyást” gyógyított. A középkorban nem volt gyógyszer erre a betegségre, ezért az emberek vallásos, misztikus dolgok által kerestek gyógyulást; Bálinton kívül még több szenthez is imádkoztak, ördögűző szertartásokon vettek részt, a nyakukban úgynevezett bálintkeresztet, vagy frászkeresztet viseltek, ami a betegség elriasztására szolgált.

Bár a római Szent Bálint az életét övező legendák hatására a szerelmesek, a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált, a Magyarországra begyűrűzött angolszász ünnep mégsem a vértanú(k)tól ered, hanem (a legtöbb ünnepünkhöz hasonlóan) ókori pogány gyökerei vannak.
Február közepén, a sok sötét és hideg közepette, a tavaszi földművelő munkák kezdete előtt az emberek ősidők óta a termékenységet ünnepelték: ősi rítusok, pogány hiedelmek és vérbő szokások kapcsolódnak hozzá.

Már az ókori görögök is az évnek ebben a télvégi időszakában tartották kultikus termékenységünnepüket, amit Zeusz és Héra szent házasságának jegyében napokig tartó buja vigasságokkal ünnepeltek.

Természetesen, ezt kissé átalakítva átvették a szokást a rómaiak is.
Az ő télvégi szerelmi – tisztulási - termékenység ünnepük a február 15-én rendezett Lupercalia volt (a Februm - február szó jelentése ’tisztulás’).
Az ünnepet Faunusnak - akit a rómaiak Lupercus néven is tiszteltek - a termékenység, a mezőn és erdőben legelő nyájak védelmező istenének szentelték.
Faunus a görög Pán isten római megfelelője. Kollégájához hasonlóan ő is kecskeszarvú, kecskelábú, játékos, máskor ijesztő erdei isten, aki pajzán, duhaj életet élve fut a lányok (nymphák) után, kedveli a bort, a mulatozást.

A római februári tavaszünnep központja a Palatinus domb egy Lupercal nevű barlangja volt, ahol a mítosz szerint Lupa a farkas itt táplálta a városalapító két fiúcskát, Romulust és Rémust.
Faunuson kívül így Lupercalia ünnepét a Rómát alapító legendás testvérpár tiszteletére is tartották. A farkas latin neve ’lupus’ és, hogy még jobban megértsd az összefüggéseket farkasok és kecskék, Faunus és Lupa közt, ajánlom figyelmedbe Márialigeti Sári írását.

Lupercalia ünnepének szertartása abból állt, hogy az emberek kecskéket áldoztak, ittak és mulatoztak. A fiatal nők neveit egy korsóba gyűjtötték, ahonnan minden egyedülálló férfi húzott egy nevet. Az így „összejött” párok az ünnepségen együtt vettek részt és szerencsés esetben egész életükre egy pár maradtak.

A fesztivál csúcspontján Lupercus papjai a megölt kecskék bőrét meztelen testükre terítve egy véres késsel érintették fiatal fiúk homlokát, hogy termékenységüket fokozzák.
A kecske bőréből szíjakat hasítottak, amit "februának" neveztek. A város utcáin futkározva ezekkel a bőrszíjakkal csapkodtak meg minden arra járót, hogy ezzel segítsék elő tisztulásukat (tudod, a februa szó 'tisztulást' jelent) és termékenységüket. A fiatal asszonyok még örültek is az ütlegelésnek, mert azt remélték, hogy így hamarabb esnek majd teherbe és könnyebb lesz számukra a szülés.

A kereszténység erősödésével a papi vezetők nem nézték jó szemmel a február 15-i brutális és pajzán „ünnepet”, ezért egy nappal korábbra 14-re tették a szerelmesek védőszentje, Szent Bálint vértanú emléknapját. Azt remélték, egy mártír szent ünnepével könnyebb lesz Lupercalia és a többi termékenységi ünnepet elfeledtetni, de legalábbis a szertartásaikat megszabadítani a pogány rítusoktól.
Így ebben az esetben is az történt, mint a karácsonnyal, Szent Iván éjjelével, a nyári napfordulóval vagy a húsvéttal, hogy az egyház az ősi pogány szertartásokat és azok természethez kapcsolódó gyökereit elfeledtette egy a „saját történetével”.

Az angolszász kultúrában a február 14-i „szerelmesek napja” a mai napig nagyon erősen él.
1446 óta a Valentin-napot Angliában minden évben megünneplik a szerelmesek. Erre az alkalomra Valentin verseskötetek jelentek meg szerelmes szövegekkel, a fiatalok szerelmes leveleket, képeslapokat (valentine) küldtek egymásnak. Nemcsak a szerelmesek, a jóbarátok és mindazok ünnepe, akik szeretik egymást.

Amerikában már szinte kizárólag a fiatalok ünnepe, amikor kisebb ajándékokkal (virággal, színes léggömbökkel, szívekkel, plüssmacikkal) lepik meg egymást a szerelmesek.

Magyarországon csak pár éve kezdték el egyre szélesebb körben ünnepelni Valentin napját. Mindenkinek a saját dolga eldönteni, hogy részt vesz-e a szívecskés ajándékozásban, vagy sem. Elítélni szerintem nem szabad egyik döntést sem. Ahogy a többi ünnepnél is jól látató, a kultúrák egymásra hatásával keverednek a meglévő és kialakulnak új szokások, amikből jó dolgok is születhetnek...

Időjóslás is tartozott Bálint napjához; ha hideg, száraz idő van ezen a napon, akkor jó lesz az évi termés.

Február 14-e 1997 óta az Epilepsziával élők világnapja is a epilepsziások védőszentjének Szent Bálint napján. A „nyavalya” szót a mai köznyelv mindenféle betegségre, bajra használja, de régen elsősorban az epilepsziásokat nevezték így.

Forrás: (többek közt) A keresztény művészet lexikona, Gert Richter-Gerhard Ulrich: Mitológiai és Bibliai jelenetek a művészetben, jelesnapok.oszk.hu, Hahn István: Róma Istenei
A képek eredetijének forrása a ziedlers.files.wordpress.com, az acientstandard.com és a history.com oldalak.

Holnap Valentin nap; előtérbe kerülnek a szívecskék. Körülnézve a neten jópár dekorálásra való szívet találni különböző anyagokból, különböző módszerekkel készítve. Legjobban ez a "réteges" változat tetszett, amit rögtön meg is alkottam és most leírom, hogy' csináltam, hátha Te is kedvet kapsz hozzá.

Hozzávalók:

• bármilyen (könnyen hajlítható) papír
• szalag (az akasztáshoz)
• vonalzó, ragasztó, vágóeszköz (sniccer 'tapétavágó kés', olló)

Elkészítés:
Hogy kísérletezzek, én három különféle vastagságú és textúrájú papírt választottam a szívecskék elkészítéséhez, ezen fogom levezetni a készítés menetét, de természetesen, Te úgy variálhatod, ahogy tetszik, vagy amilyen papírod éppen van.

Minden „réteg”  egyforma széles, csak a hosszúságuk különböző.

Hogy honnan vágd ki a csíkokat a papírból, hogy szépen íveljenek és ne törjenek hajlításkor, azt elárulja a szálirány. Ez az irány, ahogy a gyártáskor a rostszálak elrendeződnek a papírlapban; ez (is) befolyásolja a papír felhasználási tulajdonságait ugyanis egy papír mindig a száliránnyal párhuzamosan hajlik könnyebben.

A külső (nyomott mintás) pauszpapírra bejelöltem 2 db 18 x 2 cm-es csíkot szálirányban, szóval úgy, hogy a hosszabb oldala arrafelé legyen, amerre könnyebben hajlítható.
A középső rózsaszín, bordázott levélpapírra 2 db 15 x 2 cm-eset.
A belső bordó kartonra 2 db 12 x 2 cm.

Kivágtam ezeket. (Én jobb’ szeretek vágókést használni fém vonalzóval, mert így nem kell vonalakat húzgálnom segédvonalként az ollóhoz, amiket majd radírozhatok, hogy ne csúfoskodjanak a kész alkotáson…)

Lenyestem egy kb. arasznyi hosszúságú szalagot is, amin fel lehet majd akasztani a kész szívecskét.

Ezt a szalagot a két leghosszabb, külső szalag közé (az egyik rövid szélre) ragasztottam, majd ezekhez a középső (rózsaszínt), végül a legrövidebb (bordó) csíkot. A másik oldalon ugyanilyen sorrendben; hosszú, közepes, rövid.
A ragasztást megfogattam egy iratcsipesszel (vagy kapoccsal).

Következő lépésként, szintén rétegenként mindkét oldalon szív alakban lehajlítottam a csíkokat és sorban egymás után egymáshoz ragasztottam a másik rövid szélüknél is. Így alakult ki a kész „réteges” szívforma.
Ezt a ragasztást ismét összekapcsoztam, és így hagytam teljesen megkötni a ragasztót.

Remélem, érthetően megfogalmazva írtam le a készítést, de, íme egy fotó, ahol láthatod az egymás utáni munkameneteket:

Megjegyzés:

• A szívecskék szépsége leginkább azon múlik, hogy milyen küllemű papírból készíted el és, hogy figyelembe veszed-e - tudod – a szálirányt.
• A szív méretét természetesen kedvedre változtathatod a papírcsíkok hosszán és szélességén változtatva.
• Mindezeket - hidd el, megint – nehezebb volt leírni, mint megcsinálni!

Most még a nagyböjt előtt lehet, dőzsölni, jókis húsos ételeket enni. Ez a recept nálunk a Szalonnás-sajtospuffanccsal karöltve a Fiúk nagy kedvence; megosztom Veled is, hátha lesz kedved elkészíteni a párodnak (nem csak) a szerelmesek ünnepére.

Hozzávalók:

• 2 db szikkadt zsemle
• 1 nagy fej vöröshagyma
• 2-3 gerezd fokhagyma
• kevéske (hidegen sajtolt repce) olaj
• 150 g sajt (legjobb a füstölt)
• 12 szelet bacon szalonna
• 600 g darált hús (pulyka)
• 1 csokor petrezselyem
• 1 tk mustár
• kb. ½- ½ kk pirospaprika, kakukkfű, rozmaring, bazsalikom, őrölt babér, borsikafű, őröltbors, ha pikánsra szeretnéd, akkor cayanne bors
• só
• 2 db tojás

Elkészítés:
A zsemléket langyos vízbe áztatom.
A hagymát és a fokhagymát apróra vágom, és olajon kissé megfonnyasztom.
Amíg hűl, felkockázom (kb. 1,5 x 1,5 x 1,5 cm) darabokra a sajtot.
A baconszalonna csíkokat hosszában félbevágom és 1-1 keresztbe fektetett „szalaggal” kibélelek egy 12 csészés muffinformát.

A darált húshoz hozzáadom a jól kinyomkodott zsemlét, a párolt hagymát, az apróra vágott petrezselymet, mustárt, a fűszereket (ízlés szerinti mennyiségben), végül a tojásokat, majd az egészet jól összedolgozom.

Egy fagylaltadagolóval (de nevezhetem rizskupacoló-félgömbölyű kanálnak is, de egy sima evőkanál is megteszi) 1-1 gombócot formálok a masszából, és mindegyik golyó közepébe belenyomok 1-1 sajtdarabkát. A gömböket a muffinkelyhekbe teszem a baconokra, majd a szalonnavégeket visszahajtom a húsgombócokra (becsomagolom őket). Az összehajló szalonnacsíkokat a gombócok tetején megtűzöm 1-1 fogpiszkálóval.

180°Cra előmelegített sütőben kb. 30-35 perc alatt megsütöm, majd még 10 percig a formában hagyom hűlni őket és a fogpiszkáló segítségével kiemelem a mélyedésekből.

Tejfölös-majonézes salátával, krumplipürével, vagy vegyes körettel tálalom.

Megjegyzés:
A férfiak (akik eddig kóstolták) imádják!

12 darabnál a köret nélküli, darabonkénti energia tartalom 400 kcal, szénhidrát 7 g.

A recept eredetijét a Nők Lapja egyik 2004-es számában találtam.

A mitesszerek nem feltétlenül a zsíros bőr velejárói; bármely típusú bőr nyitott pórusai, amik azért feketék, mert a piszok megül a kis mélyedésekben. Ezek a kis pöttyök begyulladva képesek átalakulni pattanássá, főleg akkor, ha valaki szakszerűtlenül próbál tőlük megszabadulni. A legegyszerűbb ellenszerük a rendszeres és alapos tisztítás. Ennek módozatairól és eszközeiről egész fejezetnyit találsz a bal oldali menüben, és mindjárt megtoldom e gyűjteményt egy újabb gyöngyszemmel.

Hozzávalók:

• 2 egységnyi (például teáskanál) szódabikarbóna
• 1 egységnyi kókuszolaj, vagy rózsa-, esetleg forralt víz

Ha érzékeny a bőröd tehetsz bele egy picuri (pár csepp) mézet is.

Elkészítés:
Egy kis tégelyben elkeverem a szódabikarbónát a kókuszolajjal.

Használat:
Hetente egyszer-kétszer (zsíros bőrnél lehet háromszor) a pépet vékonyan rásimítom az arcom azon részeire, ahol a tág pórusokban megül a por.
Én leginkább az orromra, a szemeim alatti területekre, az államra használom, de (nyáron mindenképp') bevethető a dekoltázs, esetleg a vállak fekete pöttyös részein is. Ha nem érzékeny a bőröd, akkor bőrradírként is használhatod akár a teljes testeden is.

Pár percig rajtahagyom a bőrömön, majd langyos vízzel leöblítem. (Én ezt praktikusan zuhanyzáskor szoktam megejteni; először felkenem a pépet, hagyom hatni, addig megmosom magam, majd végül lemosom a pépet is.)

Ekkora mennyiség (teáskanálnyi egységekkel számolva) nekem a heti kétszeri adagom.
Nem kell hűtőbe tenni, elég csak lefedni az edénykét a következő használatig.

Magyarázat:
Mindkét összetevő remek fertőtlenítő, baktériumölő tulajdonságú, így megelőzik a gyulladást, felülfertőződést.
A szódabikarbóna szemcséi eltávolítják az elhalt hámsejteket, így a bőr megújul, jobban tud lélegezni, a pórusok kitisztulnak.
A kókuszolaj enyhíti a bikarbóna "maró" hatását, hidratál.
Ha mézet is teszel bele, akkor az fokozza mindezt.

Ha mégis kialakult a pattanás akkor hasonló módon készíthetsz rá pasztát éjszakára:
Kevéske (kb. 1 kávéskanál) szódabikarbónát keverj péppé pár csepp kókuszolajjal, glicerinnel vagy (rózsa)vízzel.
Érdemes ilyenkor 1-1 csepp levendula, vagy teafa illóolajat is belecseppenteni.
Ezt a pasztát kend éjszakára a pattanásra, de csak arra. Reggelre remekül leszárítja.

 

Már korábban leírtam a nálunk remekül bevált légfrissítő srpay receptet. Ez a másik egy inkább kis, zárt terekben használható változat. Én elsősorban a kamramolyaim ellen és a mellékhelyiségben vetettem be, de ugyan úgy alkalmazható szekrényekbe, hűtőbe téve.

HOZZÁVALÓK

• 1 edényke
  (az enyémek IKEÁs üvegmécsesek)
• 1 evőkanál szódabikarbóna
• 30-50 csepp illóolaj

ELKÉSZÍTÉS

Az edénykébe belekanalazom a szódabikarbónát, rácseppentem az illóolajat és elkeverem.

Leginkább levendulát szeretek használni hozzá, de mást, sőt keveréket is bevethetsz.

Erősebb (borsmenta, eukaliptusz) illóolajból lehet, hogy kevesebb csepp is elég.

HASZNÁLAT

Egyszerűen csak elhelyezem a adott helységben és, ha lankadni érzem az illatot, kicsit felkeverem. Ha már teljesen „kifulladt” az illat természetesen, lehet újratölteni.
Ha hűtőbe szánod, a szódabikarbónát inkább illók nélkül helyezd el benne.

AJÁNLÓ

A szódabikarbóna sokoldalú felhasználásáról és csodás hatásairól már írtam egy korábbi bejegyzésben.
Az illóolajok esetleges légfertőtlenítő, rovarriasztó hatásairól és veszélyességéről ITT és ITT már írtam.

A recept eredetijét a theburlapbag.com oldalon találtam.

A karácsonyi vásárokban, de hobbiboltban és virágárusnál is láttam készen vehető, előrecsomagolt, dekorációs célra szánt aszalt narancskarikákat. Az állam is leesett az árukat látván; darabonként 100,-Ft körül kínálták őket...A házilagos narancsaszalás természetesen jóval olcsóbb, bár valóban, kell hozzá némi idő.

Ami fontos:

• A kiválasztott narancs legyen mag nélküli, jó tömör és ne legyen vastag héja.
• A szeletelést nagyon éles késsel, merőlegesen vágva, minél vékonyabban és egyenletesebben kell végezni.

Ahogy én csinálom:
Igyekszem minél egyenletesebben, szép vékonyan felkarikázni a narancsot.
Szeletelés után egy papírtörlővel felitatom a szeletkékről a lét és – aszalógép hiányában – egy sütőpapírral borított fémtálcára sorakoztatom őket.
A sütőpapír magába szívja a felesleges nedvességet, így a száradás elején nem penészednek meg a darabok.
A fém tálca jól vezeti a hőt, így gyorsítja az aszalódást.

A tálcát felteszem a jó meleg radiátorra és várok.
Fél-egy naponta megforgatom a narancskarikákat, hogy egyenletesen száradhassanak ki, ne „pöndörödjenek” meg féloldalasan.
Az aszaló munkamenet (a radiátor forróságától függően) több napig is eltarthat, de szerintem megéri kivárni; így energiát és pénzt is spórolhatunk.

Ha sürgetőbb megoldásra vágysz, akkor, a már kissé kiszárad (kb. fél nap után) szeleteket, átrakhatod egy tepsire és be a sütőbe a legalacsonyabb hőfokra (ha nem légkeverős a sütőd, akkor az sem árt, ha kicsit nyitva hagyod a sütőajtót, hogy ne égjenek a narancskarikák). Így is eltart jóideig (pár órát) az aszalódás.

Felhasználási javaslatok, amiknek csak a fantázia szab határt:

• Egy egyszerű tálkába halmozva más termésekkel szép téli potpourri.
• A kiszáradt narancskarikák egy vastagabb tűvel átszúrva rafiával, vagy szalaggal fűzve szép és egyszerű dekorációs vagy karácsonyfadíszek lehetnek.
• Hosszabb cérnaszálakra fűzögetve dekorfüggönyként kellemes téli hangulatot ad a szobának.
• A narancsos hópehelyfüzérről már írtam.
• A narancskarika fűzögetést tovább lehet kombinálni fahéjrúddal, csillagánizzsal, bogyókkal, más aszaltgyümölcs-karikákkal, gyöngyökkel is.
• Remekül fel lehet dobni, vagy helyettesíteni vele egy egyszerű ajándékcsomagot.
• Gyertyával kombinálva nagyon szép asztaldísz.
• Ha már elhalványult az illata, pár csepp narancsolajjal bármikor fel lehet éleszteni azt.
• Mindezt nem csak naranccsal, hanem például almával, vagy egyéb gyümölccsel is meg lehet tenni. 

Most, hogy leesett végre a hó jutott eszembe, hogy nem írtam egy télváró lakásdekorációs alkotásunkról; a narancsos hópehelyfüzérről.
Az alapötletet ez esetben is az oviból nyúltam…Elkészítése roppant egyszerű, jó móka a gyerekeknek és nagyon mutatós.

Hozzávalók:

• fehér cérna vagy vékony fonal
• (tompa) tű
• (fehér) gyöngy
• kozmetikai vattalabda
• szárított narancs és almakarikák

esetleg még fahéjrúd, vagy csillagánizs, pattogatott kukorica, toboz, csipkebogyó, hajtogatott papírcsillag vagy bármi, ami a témában eszedbe jut

Elkészítés:
A cérnaszál végére rácsomóztam egy kis fehér gyöngyöt, hogy nehogy véletlenül lepotyogjanak a felfűzött darabok. (Ezt a műveletet érdemes minden gyümölcskarikánál megejteni, hogy nagyobb súlyuk miatt ne csússzanak egymásra.)
Ezek után szép sorjában felfűztük a vattalabdacsokat és az aszalékokat.
(A fotón fekete nyíllal jelöltem, hogy hogy lehet a gyümölcskarikákat együttállásra bírni.)

Mi végül a folyosón lógattuk fel az egyik átjáró ajtóra a különböző hosszúságú narancsos-almás hópehelyfüzéreinket, úgy, hogy áttetsző műanyag gombostűket szúrtam az ajtókeret felső peremébe, ezekre akasztottuk a füzéreket.

Tipp:

• Néhány naponta pár csepp narancs illóolajat cseppentek a kiszáradt szeletekre, így finom illatfátyol lengi be az ajtónyílást.
• Nehogy boltban vegyél szárított narancskarikákat! Mindjárt bejegyzem ennek legegyszerűbb házilagos kivitelezését.

Szent Dorottya (nevének jelentése ’Isten ajándéka’) fennmaradt élettörténete nagyon hasonlít Ágotáéra. Dorottya is a keresztényüldözések idején élt (300 körül) a kis-ázsiai Cezerea egyik előkelő családjában és a másik szent szűzhöz hasonlóan ő is egy római helytartót kosarazott ki, ami miatt szörnyű kínzásokra ítélték. A szenvedésekhez az adott neki erőt, hogy az Édenkert almái és rózsái várják majd halála után. Kínzói ezért gúnyosan kérték, hogy majd küldjön nekik azokból a gyümölcsökből és virágokból. Kivégzésekor egy angyal (vagy kisgyerek) jelent meg kosárral a kezében, amiben alma és rózsa volt, majd átnyújtotta a gúnyolódóknak. A csoda láttán azok közül is néhányan felvették a kereszténységet, persze, őket is kivégezték...

Az ábrázolásokon Szent Dorottya attribútumai (mondanom sem kell) a gyümölcsökkel és virágokkal teli kosár, rózsafüzér, vagy rózsaszál, néha pávatoll, ami arra utal, hogy a korbácsütéseket a pávatollak simogatásaként élte meg.

Ő is a 14 segítőszent egyike. Halála előtt imájában azt kérte, hogy akik Jézus és az ő szenvedéseire emlékezve közbenjárását kérik, megszabaduljanak minden bajtól, leginkább a szegénységtől, a szégyentől, a hamis vádaktól és a szenvedéstől. E sokakat érintő gondok- bajok miatt nagyon népszerű szentnek számított a középkorban; a szülő anyák mindig Szent Dorottyához fohászkodtak könnyű szülésért.

Dorottya, a „Tavaszi Rózsa”, csodája révén a kertészek és a virágárusok védőszentje. Emléknapján virágot és almát szenteltek a templomokban.

A népi időjárás megfigyelések szerint „ha Dorottya szorítja, Julianna, vagy Zsuzsanna tágítja”, vagyis ha Dorottya napján fagy, akkor Julianna (február 16.) vagy Zsuzsanna napján (február 19.) megenyhül az idő.

Ajánló:
További szentekről ITT olvashatsz.

Forrás: A keresztény művészet lexikona, Gert Richter-Gerhard Ulrich: Mitológiai és Bibliai jelenetek a művészetben, jelesnapok.oszk.hu,
A kép eredetijének forrása a larsdatter.com oldal.

Szent Ágota egy szép, előkelő görög családból, a szicíliai Catania városából származó lány volt, aki fiatalon szüzességi fogadalmat tett és a keresztényüldözések idején vértanúhalált halt. Az írások szerint 250 (valamely évében) február 5-én temették el, ezért emlékezik meg róla e napon a katolikus egyház.

Ágota (nevének jelentése: ’jó’) az ókori kereszténység leghíresebb szentjei közé tartozik, de Balázshoz hasonlóan az ő életéről és haláláról is csak a legendák maradtak fönn.

Története röviden úgy hangzik, hogy Quintianus római helytartó beleszeretett, de a lány visszautasította az udvarlását, aki bosszúból egy bordélyba csukatta, hogy a kerítőnő „átnevelje”, azaz fajtalankodásra tanítsa. Ágota azonban rendíthetetlen maradt, megtartotta szüzességét, ezért kegyetlenül megkínozták, majd levágták a melleit. Éjjel megjelent Szent Péter a börtöncellájában és begyógyította a sebeit. A nyilvánvaló csodát semmibe véve a helytartó tovább folytatta a kínzást, amibe Ágota végül belehalt.

Halálát földrengés kísérte, majd Szent Ágota vértanúságának első évfordulóján kitört az Etna, de Catania városa csodásan megmenekült, amit a szent tettének tulajdonítottak. Szent Ágotát azóta is földrengések, vulkánkitörések, tüzek ellen hívják segítségül, és ezen okból az ércöntők, bányászok egyik védőszentjeként tisztelik, nálunk a szerepét fokozatosan Szent Flórián vette át.

Ágota levágott és Szent Pétertől visszakapott keble kultuszának másik alapeleme, ami miatt a tizennégy segítőszent egyike; a mellbetegségekben szenvedők fordultak hozzá, de ő volt a szoptatódajkák és az anyatej védőszentje is.

Ábrázolásokon leginkább kezében tállal, azon két levágott mellével jelenítették meg, de attribútumai közé tartozik a harapófogó, írótábla, fáklya v. gyertya, kenyér, égő ház és egy zöld ág, aminek nem akadtam nyomára.

Magyarország több vidékén is kenyeret szenteltek e napon, ami feltételezem a sütéssel és tűzzel állhat összefüggésben, de ezt magyarázó konkrétumot nem találtam.

Ajánló
További szentekről ITT olvashatsz.

Forrás: Gert Richter-Gerhard Ulrich: Mitológiai és Bibliai jelenetek a művészetben, jelesnapok.oszk.hu, katolikus.hu.
A kép eredetijének forrása a wordpress.chatolicapedia.net oldal.