Ma, március 2-án van az Ima világnapja. Ennek kapcsán jutott eszembe egy kedves kis írás, amit a 2002-es Katolikus Kalendáriumban olvastam.
De előbb egy kis tudomány a témáról…

Mi az imádság?
Az ima egy vallási fogalom, legpontosabb meghatározása: ’Istenhez fordulás; egy szellemi lényhez gondolatban vagy fennhangon intézett kérés, szándék, ígéret, illetve hálaadás vagy magasztalás a kapott fizikai, szellemi támogatásért’. Más megfogalmazásban ’az egyén és a transzcendens kommunikációja’.
Az ima tehát lehet egy régről fennmaradt, valaki által egyszer megfogalmazott „versike”, a saját gondolataid, esetleg egy az ég felé küldött tekintet, a hála, a szeretet ellágyuló sóhaja egy örömteli, vagy az összeszoruló torok segélykérése egy nehéz pillanat kapcsán. De lehet egy elcsendesült, befelé forduló meditáció is.
Mindegy, hogy hogy’ nevezed a „cselekvést” és kinek hívod „azt” akinek szánod, a lényeg benne az őszinteség. „A szív imádkozik. Ha a szív távol van Lényegtől, az imádság üres.”

Jöjjön a történet kommentár nélkül:

Ember: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy …
Isten: Tessék!
Ember: Ne szakíts félbe, kérlek! Imádkozom.
Isten: De hisz éppen megszólítottál.
Ember: Én megszólítottalak? Á, tulajdonképpen nem. Az ima szól így „Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy…”
Isten: No, tessék, már megint! Te hívsz engem, hogy beszélgessünk kicsit, nem? Mondd, miről van szó?
Ember: Szenteltessék meg a Te neved…
Isten: És ezt komolyan gondolod?
Ember: Mit?
Isten: Valóban meg akarod szentelni a nevemet? Tudod, hogy mit jelent ez tulajdonképpen?
Ember: Azt jelenti… azt hogy… A csuda vigye, mit tudom én, mit jelent! Honnan tudjam?
Isten: Azt jelenti, hogy meg akarsz tisztelni, hogy én fontos vagyok neked, hogy számodra a nevem értékes.
Ember: Jó, ezt értem. Jöjjön el a Te országod, legyen meg a te akaratod, miképpen mennyben, azonképpen itt a földön is…
Isten: Teszel ezért valamit?
Ember: Hogy a Te akaratod teljesüljön? Hát persze! Rendszeresen járok szentmisére, egyházi adót fizetek, ha valamire gyűjtenek, én is adakozom, megtartom a böjtöt, és szoktam imádkozni is, mint hallod…
Isten: Én többet szeretnék. Azt, hogy az életed rendbe jöjjön, hogy a szokásaidat, amik mások idegeire mennek, elhagyd. Azt akarom, hogy a betegek meggyógyuljanak, az éhezők ételhez jussanak, a szomorúakat megvigasztalják…
Ember: Miért éppen nekem mondod ezt? Mit gondolsz, hány gazdag képmutató ül a templomban? Nézz körül!
Isten: Bocsáss meg, azt hittem, Te valóban azért imádkozol, hogy legyen meg az akaratom. Ez ugyanis csak annál kezdődhet el, aki őszintén kéri.
Ember: Jó, ez is világos, de imádkozhatok végre tovább? Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma…
Isten: Máris túlságosan kövér vagy! Kérésedben a kötelezettség is benne rejlik, hogy valóban tegyél valamit azért, hogy a világ millió éhezője naponta kenyérhez jusson.
Ember: És bocsásd meg a vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek…
Isten: És Jancsi?
Ember: Jancsi? Ne kezd most meg ezt! Nagyon jól tudod, hogy nyilvánosan megszégyenített, hogy valahányszor találkoztunk olyan szemtelen, hogy dühöngeni kezdek. És ő is tudja ezt, és teljesen hülyének néz. Az idegeimre megy ez az alak…
Isten: Tudom, tudom! És az imádság?
Ember: Nem úgy értettem!
Isten: Na, jó, legalább becsületes vagy. De örömet szerez neked, hogy ilyen sok keserűséggel és ellenszenvvel rohangálsz a világban?
Ember: Nem, valójában beteggé tesz.
Isten: Meggyógyítalak. Bocsáss meg Jancsinak és én megbocsátok neked.
Ember: És ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól…
Isten: Nagyon szívesen. Kérlek, kerüld azokat a személyeket és helyeket, ahol kísértésbe eshetsz!
Ember: Hogy?
Isten: Hiszen ismered a gyenge pontjaidat! Udvariatlanságod, magatartásod az anyagiakban, agresszió. Ne adj lehetőséget a kísértésnek.
Ember: Azt hiszem ez életem legnehezebb Miatyánkja. De talán most van először köze a mindennapi életemhez.
Isten: Remek! Imádkozd nyugodtan végig!
Ember: Mert, tiéd az ország, a hatalom, és a dicsőség mindörökké.
Isten: Tudod mi a legjobb? Az, hogy ha olyan emberek, mint te, elkezdenek engem komolyan venni, igazán imádkozni és az én akaratomat tenni, akkor aztán észreveszik, hogy mindaz, amit tesznek őket is boldoggá teszi!

Ámen

Ajánló:
Hogy melyiknapon-mikortól-milyen-miértéppenaz  világnap van arról ITT és ITT olvashatsz.
A Miatyánk imáról sok érdekes háttérinformációt ITT olvashatsz.

A kép Albrecht Dürer Imára kulcsolt kéz című alkotása.
 

A Nagyböjtben elővettem az összes vegetáriánus szakácskönyvem és élvezettel próbálgatom a húsmentes recepteket.
Ez a rizspuding (ami kicsit hasonlít a rizskochra, de egyszerűbben készül és nem olyan száraz) nagyon bevált nálunk, mert egy kiadós zöldségleves utáni főfogásnak, de önmagában reggelire-uzsonnára-vacsorára is kiváló amellett, hogy nagyon egyszerű elkészíteni és isteni finom!

Hozzávalók:

• kevés vaj kikenni a tálat, de, ha elmarad sem baj
• 6 ek (100 g) rizs
• 1-2 ek kókuszreszelék és/vagy mazsola (elhagyható)
• 2 (-3) ek (nyers barna nyírfa) cukor
• 2 dl sűrű kókusztej (vagy helyette másmilyen tej)
• 4 dl tej
• 1 tk vanília esszencia (elhagyható)
• 1 tk fahéj, vagy szerecsendió, vagy kínai ötfűszer keverék
• esetleg még durvára vágott dió, mogyoró, mandula, stb…

Elkészítés:
Egy kis hőálló tálat kikenek vajjal, beleöntöm a megmosott rizst amit összekeverek a kókuszreszelékkel (esetleg mazsolával is), majd a cukorral.
A tejeket kimérem, elkeverem bennük a vaníliát és a rizsre öntöm.
A tetejét megszórom a fűszerrel, esetleg a durvára vágott csonthéjasokkal.
A legalacsonyabb tűznél (kb.160°-on) fedő nélkül 2-2,5 órát "sütöm" a sütőben.

Csak így „csupaszon” is nagyon finom, de nyakon lehet önteni bármilyen édes öntettel; lekvárral, kompóttal, vanília sodóval, vagy megszórni kakaóval.

A recept kókusztalan eredetijét a Szakácskönyvtár Vegetáriánus konyha című szakácskönyvében találtam.
 

Szent Mátyás, akinek február 24-én (szökőévben 25-én) van az emléknapja, a 12-1+1. apostol volt. A többiek Jézus feltámadása és az áruló iskarióti Júdás öngyilkossága után választották maguk közé sorshúzás útján (mondhatni Isten választására), hogy a tökéletes tizenkettes szám ismét teljessé váljék.

Görögül Dorottya, héberül Mátyás jelenti, hogy ’Isten ajándéka’, hiszen az Úr ajándéka volt, hogy kiérdemelte, hogy a sorsoláskor ő juthasson az apostolok közé Barnabással szemben.
Más magyarázatok szerint Mátyás neve a "manu”, azaz ‚jó’, és a „thesis”, vagyis ’elhelyezés’ szavakból származik, minthogy Mátyás a rossz (Júdás) helyére elhelyezett jó.

Szent Mátyás apostol életéről és működéséről nincsenek feljegyzések, ezért az idők során más apostolok legendáiból kötöttek hozzá történeteket.
Annyit lehet tudni róla, hogy a betlehemi Lévi nemzetségéből származó nagy tudós volt.
A legendák szerint apostollá választása után Macedóniába ment prédikálni, ahol börtönbe zárták és megvakították, de Isten visszaadta a látását és Szent András apostol csodálatos módon kiszabadította.
Vértanúhalálának módjáról is eltérő variációkat lehet olvasni; egyes változatokban megkövezték, majd karddal vagy bárddal lefejezték, mások szerint megfeszítették. Attribútumai a halálához köthetően kövek, kard, bárd, kereszt és lándzsa. Éppen e miatt a keresztény mészárosok és ácsok őt választották védőszentjükké.
Rajtuk kívül a halászok védőszentje is, mert névnapja idején lép a nap a halak jegyébe (és ekkor kezdenek ívni a csukák). A február 24-én fogott csukát népnyelven "Mátyás csukájá"-nak nevezték, ami egész évre szerencsés halászatot ígér.

Jégtörő Mátyás a tavaszhozó
Magyarországon való tiszteletét és népszerűségét a jóságos és bölcs Mátyás király személye is nagyban növelte, valamint az a tény, hogy emléknapja február végéra, a tél végre esik, mikor már mindenki hőn áhítja a tavaszt. Így kapcsolódott össze a két dolog és lett a szentből Jégtörő Mátyás, aki szekercéjével megtöri a jeget, a tél hatalmát, és akkor már semmi sem állhatja útját a tavasznak.
Egyes magyar falvakban úgy tartották, ő osztja ki a madarak sípjait is, hogy azok újra énekelhessenek.

Időjárásjóslás
Több mondás is él vele kapcsolatban:

• „Ha Mátyás jeget talál, töri, ha nem talál, csinál"
• „Ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, ott Mátyás töri meg a telet.”
• „Ha Mátyáskor még fagy, akkor a jégtörő éleztetni adta a csákányát.”

A Mátyás-napi időjárásból pedig jósoltak az éves termésre, tojásszaporulatra.

• A hideg idő jó termést jelent
• A szeles kevés tojást
• Ha esik, akkor a jég elveri majd a termést, a szőlő pedig savanyú lesz.

Szent Mátyás apostol ereklyéit  ma is Trierben őrzik, a Szent Mátyás-apátság bazilikájában.

Hogy mikor jön tényleg a tavasz, azt az időkép.hu tavaszoldalán (és az ablakon kihajolva) figyelheted.

Tavasz beköszönte alatt azt a huzamosabb ideig (legalább 3-4 nap) beálló időjárásváltozást értjük, mely csapadékmentes időszak alatt az országos délutáni maximumhőmérséklet több helyen meghaladja a 20 °C-ot.
(idokep.hu)

Megjegyzés:
Igen, igazából ma szökőnap van...olyan idenemillő, soronkívüli nap. Bár örüljünk neki, hogy GergelyPápa anno ilyen ügyesen kitalálta a dolgot és "csak" 4évente 1 napot ugrunk a naptárban, nem úgy, mint a keletiek a beiktatott időnkénti hónapjaikkal.
Igyekeztem utánajárni, hogy, ha már így van, miért nem február 29. a hivatalos pótnap, de nem találtam magyarázatot. Pedig talán így lenne logikus, és akkor 4 évente nem zavarodnánk össze, hogy Mátyást, Gézát, Jázmint és a TöbbiÉrintettet mikoris köszöntsük fel...A biztonság kedvéért megragadom az alkalmat és most, soron kívül kívánok minden szépet és jót az összezavart név és szülinaposoknak; Isten éltessen!

Ajánló: További szentekről szóló bejegyzéseket ITT olvashatsz.

Forrás: Kristine E. White: Szentek kislexikona, A keresztény művészet lexikona, katolikus.hu, jelesnapok.oszk.hu
A kép forrása a catholiktradition.org oldal.

Egy igazán izgalmas napra ébredtünk…Ma van 2012. 02. 22., Hamvazószerda, amikor az újhold és a Nap is a Halak jegyében halad, kezdetét veszi a tibeti holdújév és eljött az idei első Buddha nap is, de általában „csak” Üszögös Szent Péter napja.

No, de menjünk sorjában…

2012.02.22.
2+0+1+2++0+2+2+2=11 azaz 1+1=2
A számmisztika szerint a kettő bölcsesség száma, és a Holdat jelképezi; a befogadást, érzékenységet, nőiességet, lelki erőt, intuíciót. Ezeken túl pedig minden kettősséget – ellentétet, azaz magát a jin-jangot hordozza magában.
Olvass tovább és meglátod, milyen érdekesen fonódnak össze ezek az ellentétek ma; a kelet a nyugat, a Hold a Nap, az élet a halál, a testi-lelki megtisztulás a keresztény hagyományok és a misztikus asztrológia szerint.

Hamvazószerda
Elnevezése egy őskeresztény hagyományból ered, mikor is a húsvéti böjt kezdetén a mezítlábas, zsákruhába öltözött bűnösöket a püspök a templomba vezette, elimádkozta a bűnbánati zsoltárokat, majd fejükre hamut hintett és kitiltotta őket a templomból egészen nagycsütörtökig. Így űzte ki Isten is az első bűnbe esett emberpárt a Paradicsomból, ami vétek megváltásáért Jézus meghalt a kereszten, Húsvét péntekén.
Később az emberek bűnbánati vezeklésként hamut szórtak a fejükre, 1091-ben pedig a pápa elrendelte, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon (és nagyböjt első vasárnapján) a bűnbánat jeleként. Ezt nevezik impositio cinerum-nak, azaz ’hamvazásnak’, ami a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. Ilyenkor mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját szenteli meg, és azzal keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben azt mondja: "Emlékezzél ember, porból lettél és porrá leszel".

A hamu ősi jelképe a bűnbánatnak, mert az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert és, mint tudjuk, a bűnösök büntetése a pokol, a megtértek kerülhetnek a mennybe. De régen a mosószer és a szappan alapanyaga is hamu volt, így a tisztaság, megtisztulás szimbóluma is.
A böjt, ami e naptól következik, így nem csak a test, de a lélek megtisztításának is az időszaka, hogy az ember méltó képen emlékezhessen majd Húsvétkor Jézus Krisztus bűneinkért való halálára és feltámadására.
Pilinszky János szerint „a nagyböjt első napja nem véletlenül a halandó emberé, ahogy az utolsó se véletlenül a sírba fektetett Istené”…

Az ünnep latin neve quadragesima, azaz ’negyvenedik’, arra utal, hogy negyven böjti napnak kell megelőznie Húsvétot. Hamvazószerdától (február 22.) nagyszombat délig (április 7.), azonban 46 nap van a naptárban...A hétköznapokon túli 6 vasárnapon ugyanis nem kell betartani a böjtöt, de van két „szigorú böjti nap”; hamvazó szerda és nagypéntek, amikor a hús (és alkohol) elhagyáson túl (a katolikus előírások szerint) csupán csak háromszor lehet enni és ebből egyszer jóllakni. A nagy szigorúságban (szerintem) az is érdekes, hogy holnap, TorkosCsütörtökön azért még lehet egy nagyot enni, hogy ne menjen kárba a sok farsangról maradt finomság...
Viccesek ezek a vallási előírások és milyen leleményes az ember...Ramadamkor, amikor a muszlimok böjtölnek, csak akkor teszik, ha fenn van a nap (amikor egyébként is szörnyű meleg van és mindenki inkább alszik és visszahúzódik), így éjjel megy a dorbézolás...

Miért éppen negyven nap a nagyböjt?
A Bibliában számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen, Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében és Jézus is negyven napot töltött a pusztában nyilvános tanításának megkezdése előtt. A szülő nők megtisztulása is 6 hétig, azaz 42 napig tart, erről már írtam Gyertyaszentelő Boldogasszonykor.
A II. Helvét Hitvallás szerint a böjtben „a testtől megvonjuk a gondoskodást; hogy annál könnyebben engedelmeskedjék a Léleknek.” Erről és magáról a böjtről, valamint annak fajtáiról még írok majd bővebben.

Újhold
Tegnap Újholdkor a Hold éppen a Nap és a Föld közé ért, ezért a felénk eső része sötétben maradt, nem láthattuk. Ilyenkor kezdődik egy új Holdciklus. Ahogy a nevében is van „új”, ez az idő a legalkalmasabb a megújulásra, méregtelenítésére, rossz szokásokról való lemondásra, diétázásra, a böjt kezdetére. Ebben az időszakban mindez könnyebben is megy.
Újholdkor (és teliholdkor is) kicsit érzékenyebbek vagyunk érdemes ilyenkor (is) kerülni a stresszes helyzeteket, meghitt légkört teremteni, lazítani, meditálni.
A tegnapi újholddal a Hold Növő ciklusa kezdődött. A Hold ilyenkor távolodik a Naptól, így kezdjük látni a megvilágított részét is balfelé nyitott sarlóban „)”. Ez a holdfázis a befogadás, begyűjtés, felhalmozás időszaka, ilyenkor minden könnyebben épül be a szervezetbe, a kevesebb - több elvén könnyebben rakódnak a kilók is.

Hold a Halak jegyében
Az Újhold a Halak jegyében alkalmat ad az elmélkedésre és tervezgetésre, egy fajta belső megtisztulásra lelki és testi síkon egyaránt. Ilyenkor jóval sebezhetőbbek vagyunk, hiszen egy érzelmes bolygó jár egy érzelmes jegyben.

Tibeti Holdújév
A tibetiek évszámítása (a kínaiakhoz hasonlóan) szintén a hold járása szerint alakul; egy tibeti hold évben csak 354 nap van, egy hónap 30 napból áll, ezért minden harmadik évben egy hónappal megtoldják az évet és ezzel körülbelül behozzák az addigi naptári eltéréseket a nyugati világhoz képest. A tibeti hónapokat számozzák, viszont a hét napjait a napról, holdról és az öt látható bolygóról nevezték el.

Tibetben ma van az új év 2139. első napja. A távol keleti kozmológia szerint (a kínaihoz hasonlóan) náluk is a víz sárkány éve kezdődik.

Buddha napok
A tibeti buddhisták évente 4 napon ünnepség keretében emlékeznek meg Shakyamuni Buddha életének legfontosabb eseményeiről. Ezek, például a keresztény húsvéthoz hasonlóan mozgó ünnepek, azaz minden évben más napári napra esnek, mert szintén a Hold járása határozza meg az idejüket.

Azt tartják, hogy Buddha napokon a pozitív illetve negatív cselekedetek hatása tízmilliószorosára hatványozódik, emiatt érdemes csupa szépre és jóra gondolni és cselekedni, a rosszat pedig kerülni.
Az 1. ilyen nap a vajmécsesek ünnepsége, amit az első holdhónap 15. napján tartanak.
A 2. a tibeti naptár negyedik holdhónapjának teliholdja (15. napja) - Buddha megvilágosodásának ünnepe.
A 3. a tibeti naptár hatodik holdhónapjának negyedik napja, amikor Buddha első szentbeszédére, a Négy Nemes Igazság tanítására emlékeznek.
A 4. a tibeti naptár kilencedik hónapjának 22. napja, amikor Buddha a mennyekbe emelkedett.

Ezen a linken találsz egy tibeti naptárat, ahonnan könnyen leolvashatók a Buddha napok is. Az egyszerűség kedvéért elárulom, hogy 2012-ben a main kívül még Buddha nap lesz június 4., július 23 és november 6.

Megjegyzem, hogy a tibeti hagyományok szerint Újhold és Telihold napja hasonló módon százszoros erővel bír. A karma törvénye szerint, minden, amit ezeken a napokon teszünk, visszajut hozzánk, így amit ilyenkor adunk, azt százszorosan kapjuk vissza, legyen az jó, vagy rossz.

A hold járását a Holdnaptár.hu oldalon követheted, de még erről is szeretnék bővebben írni.

Üszögös Szent Péter napja
Általában február 22. Üszögös Szent Péter napja leginkább, de idén idegyűrűzött egy sor „mozgóünnep” is.
És ismét egy nap, amikor egy pogány szokást kellett valahogy felejtetni az emberekkel…A rómaiak ugyanis Lupercalia után egy hétig az elhunyt rokonaik emlékét gyászolták, 22-én pedig az élő rokonság egészségére rendeztek egy mulatozós napot. Az egyház így e napon emlékezik meg Szent Péter székfoglalásáról, mivel ezen napon ült a püspöki székbe a legfőbb apostol. A keresztények ilyenkor meglátogatták és megvendégelték egymást és a szegényeket is.
A magyar néphit azzal magyarázza a jelzős előtagot, hogy megfigyeléseik szerint ennek a napnak az időjárásától függ, hogy üszögös lesz-e a gabona. Ezt a napot szerencsétlennek is tartották, semmilyen munkának nem kezdtek neki, nehogy az is üszögös legyen.

A mai időjárásjóslás szerint „Péter üti az üszögöt, jön a melegebb idő”. Azt is mondják, hogy amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz József-napkor is.

Szent Péter emléknapja június 29., így magáról a szentről majd akkor írok bővebben.

Hmmm...Mindezt csupán gondolatébresztő gondolatsziporkának szántam, mert megbizsergetett e nap kapcsán a SemmiSemVéletlen és MindenMindennelÖsszefügg érzés. Ha akarod nem jelentenek semmit, ha akarod mélázz el rajtuk...Mint tudjuk, a gondolatnak teremtő ereje van!
Szép napot! :)

Forrás: uj.katolikus.hu, hvg.hu, holdlap.eoldal.hu, Claudia Graf: Holdkalendárium, Czárán Eszter: Világnak virága, mek.niif.hu

Idén ma van a farsang utolsó napja, húshagyó kedd. Mivel holnaptól, hamvazó szerdától szigorú böjt kezdődik, ma még teleehetjük és bulizhatjuk magunkat.
Nem véletlen, hogy a nagy és híres karneválok is ezekben az utolsó napokban zajlanak.
Néhány szót a leghíresebbekről…

Dél-Európában a farsang az év egyik legnagyobb ünnepe volt, így nem véletlen, hogy a tavaszváró karnevál őshazája Itália.
Az olasz, különösen a velencei karnevál a leghíresebb és leglátogatottabb népünnepek közé tartozik, nagy idegenforgalmi látványosság. Már István naptól (december 26.) szabad álarcot viselni egészen Húshagyókeddig. Januártól pedig jönnek a bálok és a nagyböjthöz közeledve egyre nő az izgalom és a mulatság. A farsangi időszak utolsó hetében pedig tetőfokára hág a karneváli hangulat. Velence városát belengi a zene, utcáit és vizeit ellepik ilyenkor a gyönyörűbbnél gyönyörűbb maszkokat és jelmezeket viselő arisztokratikus, misztikus lények. Fel alá sétálnak és hajóznak, színjátékot játszanak, ahol a házak adják a díszletet, az emberek színészek és nézők is egyben. Ilyenkor felszabadul az élet, tombol a karnevál, az egész város a látványosságok bölcsőjévé válik. A Szent Márk tér is átváltozik; különleges megvilágítást kap, és tele lesz a világ minden részéről érkezett bohócokkal. Minden éjszaka tűzijáték színesíti az eget a Canale Grande vize felett.
Az utolsó nap záró eseményeként végül elbúcsúznak a Karnevál Hercegétől, mindent elvesznek tőle, elkísérik utolsó útjára, majd megsiratva máglyán elégetik. Mindezt azért, hogy elűzzék a tél rossz szellemét, hogy mindenki megszabadulhasson a bűneitől.
Kicsit bővebben ITT olvashatsz a Velencei karneválról, ITT pedig láthatod az ideit képekben.

Manapság a másik leghíresebb a Riói karnevál, ami egy hatalmas, díszes felvonulás feldíszített kocsikkal, amiken a szambaiskolák táncosai ropják a táncot vidám, színes, leginkább ledér öltözetben. Itt szó sincs arisztokratikus emelkedettségről, riszálás van és fedetlen testtájak.
Bővebben ITT olvashatsz a történetéről.
Erről is eszembe jut egy kedvenc mesénk a Rió, ahol egy papagáj a gazdájával épp a karnevál idején érkezik a városba és kalandjaik során még szereplőivé is válnak a szambás felvonulásnak.

A NewOrleans-i Mardi Gras-ról már a beignet nevű fánk készítésénél tettem említést. Ez az Egyesült Államok legrégebbi karneválja, amit a város francia negyedében rendeznek meg húshagyó kedden a rióihoz hasonló színes, zenés felvonulással, de itt szamba helyett dixieland szól. New Orleans-ban csak pár órás az ünnepség, éjfélkor véget is ér az annál fékevesztettebb, ma már egyre erotikusabb részeges mulatozás. Azt mondják, a Mardi Gras nem volt mindig ilyen orgia hangulatú, bár sokat elárul róla, hogy a legfőbb pénzforrását a szerencsejátékok, a lottó és a bingó jelentik.
Bővebben ITT olvashatsz a történetéről.

A már szintén említett A hercegnő és a béka című mese főcímdala is sokat elárul a városról...Érdemes megnézni az egész mesét!

A Finomságok közt megtalálod a Tiana által (is) készített NewOrleans-i beigne receptjét.

Persze, a legjobb lenne mindezeken személyesen is részt venni, hogy tapasztalva vehessük át az ünnep hangulatát. Talán majd egyszer...

Az egész egy mesével kezdődött…A lányaim egyik este, a szokásos fürdés utáni mesenézésnél az egyik kedvencünket, A hercegnő és a békát kérték.
A történet szerint (ami nem mellesleg a New Orleans-i karnevál, a Mardi Grass idején játszódik - amiről ITT írtam ;) a szegény pincérnő, Tiana egy sereg férfifogó fánkot süt egy jelmezbálba, ahol megcsókol egy békát és jönnek a bonyodalmak.
Kapkodtam a fejem; karnevál, jelmezbál, fánk? No, ennek épp' ideje volt utánajárnom…

Szinte rögtön egy videóval felszerelt receptet találtam, aminek kicsit magyarosítottam és fűszereztem az összetevőit, no, és a tésztát is kicsit másképp készítettem, mint a filmben szereplő kislány, de TUTI lett.

A beignet [binyé] (francia szögletes fánk) lényege, hogy szögletes (vagy néha kerek), édes, rá van zúdítva egy halom porcukor és leginkább kávé mellé fogyasztják. A történetéről (angolul) ITT olvashatsz.

Hozzávalók (kb. 72 db fánkhoz):

• 150 ml meleg víz + 25 g friss (vagy 1 tasak száraz) élesztő + 1-2 tk méz
• 250 ml meleg víz
• 60 g olvasztott vaj
• 70 g por (nyers nád) cukor
• 1 kis üveg (250 ml) sűrített tej
• 2 db tojás
• 1 teáskanál só
• 1 tk őrölt fahéj, vagy szerecsendió (elhagyható)
• 1-2 tk vanília esszencia (elhagyható)
• 1 kg liszt

És még

• (hidegen sajtolt, hőtűrő, pl. repce) olaj a sütéshez
• édes valami a tetejére: porcukor, méz, lekvár

Elkészítés:
Az élesztőt elkeverem 150 ml meleg, mézes vízben és hagyom pár percig felfutni.
A vajat felolvasztom a maradék (250 ml) vízben, majd hozzáadom a cukrot, a sűrített tejet, és ha kicsit kihűlt, a két felvert tojást, a sót, a fűszert, a vaníliát és végül a felfutott élesztőt is.
Az egészet egy nagy tálba öntöm, és kanalanként, fakanállal hozzákeverem a lisztet is a folyadékokhoz. Ezt a fánktésztát sem dagasztom, csak keverem. (A végén már kifejezetten karizom erősítő a feladat.) A végeredmény egy rugalmas, homogén, de kissé kemény tészta lesz.
Egy frissentartó fóliadarabot kicsit beolajozok és (olajjal lefelé) ráborítom a kelesztőtálra, hogy a tészta ne száradjon ki. Félreteszem pár órára kelni.

Mint tudjuk az Öregektől „a fánktészta háromszor leverve jó” (így lesz pihe könnyű, ha kisül) ezért ezt a fánktésztát is fakanállal „visszaverem” a tálba néhányszor és újra hagyom kelni.

Ha (sokadszor is) felkelt a tészta kiveszek belőle egy kis cipónyit (amennyit épp’ ki akarok sütni) és (dagasztás nélkül) lisztezett felületen jó ujjnyi vastagra nyújtom. Pizzavágóval, vagy egy éles késsel kb. 6 x 6 cm-es négyzeteket vágok belőle. Ennél a tésztánál nem jó, ha a fánkok száradva „kérgesednek”, mert úgy nem lesznek szép egyenletesek a párnácskák. Érdemes a tetejüket 1-1 csepp olajjal lespriccelni/megkenni ennek elkerülése érdekében.

Egy nagy lapos edénybe kb. 2 ujjnyi olajat öntök és közepes hőfokon felforrósítom, de mielőtt a fánkokat beletenném, kicsit visszább veszem alatta a tüzet, hogy ne legyen túl forró. (Az eredeti recept 180°C hőmérsékletű olajat javasol. Itt is segíthet az olajba mártott fakanálnyél; ha jönnek mellette a buborékok, akkor jó a hőfok. Azonban, ha olajbakerüléskor nem „puffadnak fel” rögtön a négyzetek, akkor nem elég meleg az olaj.
Ennél a fánknál nem kell bűvészkedni a sütésnél (például a fedővel), mindkét oldalt egyformán kell sütni, kb. 2 percig, hogy szép aranybarna és átsült legyen. (Közben lehet forgatni is őket.)

Végül egy lapáttal kiemelem a párnácskákat egy papírtörlőre és hagyom lecsöpögni.

Tálaláskor (a legjobb még melegen) a klasszikus recept szerint nyakon kell önteni egy jóadag porcukorral (Tiana a mesében először még mézet is csurgat rá), de bármilyen édes „öntettel” és anélkül is finom.

A recept előnye (szerintem), hogy:

• A bekevert tészta akár 1 hétig is eláll a hűtőben, mint a 7es lángos, így elég egyszer bekeverni egy nagyobb adagot és mindig csak annyit kisütni, amennyi frissen el is fogy.
• Reggelire is frissen lehet sütni a kávé/kakaó mellé.
• Nagyobb vendégségnél kifejezetten hálás tészta. Sokan jól laknak belőle és mindenki megnyalja a tíz ujját.
• Nincs előírva a "kötelező szalag”…, mint a "Szalagos fánknál".

Receptajánló:
Keresgélés közben rátaláltam Tiana szakácskönyvére is (angolul) egy másik, egyszerűbb recepttel, amit még nem próbáltam ki, de ajánlom figyelmedbe. (Az angol konyhai mértékegység 1 cup 'bögre' = 250 ml.

Nincsen farsang fánk nélkül…de farsang nélkül lehet fánkot sütni! Én kifejezetten szeretem egy kiadósabb (lencse, bab, gulyás)leves után, levezetésnek, vagy egyszerűen csak uzsonnára.
Mielőtt megsütöttem volna életem első fánkját, azt hittem, ez csak a beavatottaknak (nagymamáknak) sikerülhet és ne is várjam magamtól, hogy még szalagja is lesz…Ejnye-bejnye negatív gondolkodás; rácáfoltam magamra, az első adag több, mint a felén ott díszelgett körben a szép sárga 1-1 centis csíkocska, de az íze mindnek tuti volt!

Hozzávalók (kb. 36 darabhoz):

• 100 ml tej + 30 g friss élesztő + 1-2 tk méz
• 50 g vaj
• 500 g fehér (tönkölybúza) liszt
• csipet só
• 2-3 ek por (nyers nád) cukor
• 200 ml tej
• 2 tojás (én egészben teszem bele a tojásokat, de sok recept csak a 2 sárgáját használja)
• 1(-2) ek rum (igen, jól olvastad…azért kell, hogy a tészta ne szívjon magába sok olajat sütéskor)
• 2 tk vanília esszencia (elhagyható)

És még:

• olaj a sütéshez
• jókis (házi barack) lekvár az evéshez

Elkészítés:
1 dl langyos mézes tejben felfuttatom élesztőt (akkor jó, ha szép habréteg fejlődött a tej tetején).
A vajat felolvasztom, és kicsit hagyom hűlni.
A lisztet egy nagy tálba mérem és elkeverem benne a sót és a cukrot.
Egy kis tálban elkeverem a tojásokat a 2 dl tejben és hozzáadom a rumot és a vaníliát is.

A liszt közepére mélyedést csinálok, beleöntöm a tojásos és az élesztős tejet is. Fakanállal elkezdem keverni a tésztát és több részletben az olvasztott vajat is hozzáadom. Nem dagasztom, csak fakanállal keverem, de azt alaposan. Hamarosan a tészta el is válik az edény falától és lágy, homogén lesz. Letakarom egy konyharuhával és meleg helyen kelesztem.

Mikor először csináltam, „túl gyorsan” dagadt fel a tészta, nem volt időm még kisütni, ezért a fakanállal „visszavertem” a tálba és újra hagytam kelni. Ezt még néhányszor eljátszottam vele, de láthatóan nem rázta meg a dolog. Később hallottam, hogy régen az asszonyok azt mondogatták: „a fánktészta háromszor leverve jó”. Mint kiderült, így lesz pihe könnyű, ha kisül.

Ha sokadszor is megkelt a tészta, kicsit átgyúrom, majd lisztezett deszkán ujjnyi vastagra nyújtom. A legnagyobb kör alakú tésztaszaggatóval (az enyém 6 cm átmérőjű) kiszaggatom, és letakarás nélkül legalább 30 percig újra hagyom őket, hogy a tetejük kis kérget kapjon, így (azt mondják az öregek) szebb lesz a szalagja;

Egy lábasban kb. 2-3 ujjnyi (hidegen sajtolt, hőtűrő, pl. repce) olajat öntök és közepes lángon kezdem melegíteni, hogy ne legyen túl forró.
Míg melegítem az olajat, a fánkok közepébe a hüvelyujjammal mélyedést nyomok.
Ha már elég forró az olaj a fánkokat a mélyedéses oldalukkal lefelé teszem először az olajba (annyit, hogy kényelmesen tudjanak benne úszkálni) és kb. 2 percre fedővel letakarva sütöm őket. Ha már szépen megpirult az aljuk, megfordítom őket és most fedő nélkül sütöm újabb 1 percig.

Az olajból kivéve ismét mélyedéssel lefelé teszem papírtörlőre a fánkokat, hogy a felesleges olaj lecsöpöghessen róluk.

Házi baracklekvárral tálalom és jóleső érzéssel nézem, ahogy folyamatos majszolással sorra eltűnnek a fánkok a tálból...

Fánksütési titkos Trükkök:

• Minden hozzávalót már jóval sütés előtt elő kell készíteni (kivenni a hidegről), hogy langyosan kerülhessenek a tésztába.
• A rumot nem érdemes kihagyni, mert így sütéskor a tészta kevesebb olajat szív magába.
• A tésztát nem szabad kézzel dagasztani, csak fakanállal keverni.
• A tészta inkább híg legyen, mint kemény.
• Fontos, hogy a tészta valóban meleg helyen kelhessen.
• Többször vissza kell verni és újra hagyni kelni (kb. 30-40 percenként), hogy pihe-puha legyen a kisült tészta.
• Szaggatás helyett kis gombócokat is lehet formálni a tésztából (kb. 50 g-nyi, sárgabarack méretűeket). Ennek előnye a nyújtással-szaggatással szemben, hogy nem kerül felesleges liszt a tésztába, kisülve szabályosabb lesz a fánk formája, de így nehezebb egyforma fánkokat készíteni.
• Szebb lesz a szalag a fánkon, ha a mélyedéses, először olajba kerülő oldaluk felszíne sütés előtt "kérget" kap, kicsit szárad.
• Az olaj ne legyen nagyon forró, mert nagyon megbarnul, vagy megég a fánk
• Az olaj legyen kb. 160 fokos, azaz elég meleg, hogy a fánk át is süljön, ne csak barnuljon. (Ha egy fakanál nyelét belemártod az olajba és buborék képződik körülötte, na az az „elég meleg”.)
• Annyi olaj legyen az edényben, hogy a fánk tudjon lebegni benne, de a magassága feléig érjen (ez kb. 2-3 ujjnyi) (ott lesz a szép aranysárga szalag, ahol a tészta nem ér sose az olajba).
• Először mindig a benyomott oldalával lefelé és fedő alatt kell sütni a fánkokat, majd megfordítva a másik oldalt fedő nélkül.

Ne aggódj, ha a szalag, lemarad róla! Ez az ízét cseppet sem befolyásolja és elárulom, még a mestereknek (Dédiknek) sem mindig sikerül azt a bizonyos szalagot odavarázsolni…

A nagyobbik Lányom az oviban tanult egy versikét, ami ilyenkor (is) kikívánkozik belőle…

Lévay Erzsébet: Farsangi fánk

Fánkom, fánkom,
szalagos fánkom,
de jólesik
tégedet látnom!
Hát még, hogyha
illatod érzem,
bolondulok
érted egészen!
Szép vagy, jó vagy,
ó, de szeretlek-
éppen ezért
menten megeszlek!

Forrás:
Sütés előtt átolvastam jópár szakácskönyvet és receptet, mindből jött 1-1 trükk. A hozzávalók listája nagyjából talán a legklasszikusabb szalagos fánk tészta (na, jó a vanília az nálam kimaradhatatlan sütitartozék).

Tipp:
Egy kicsit talán egyszerűbb fánk receptjét ITT találod.

Bálint-Valentinokon, Faunon, Romoluszon-Rémuszon, a szerelmeseken és az epilepsziás betegeken kívül van még két szerény és alázatos szent is, akikre emlékezhetünk ezen a csupaszív napon...Külön írtam róluk, mert az ő történetük cseppet sem illik a negédes, vagy éppen buja február 14-hez.

Cirill és Metód a 9. században élt hittérítő misszionárius testvérek voltak.
Apjuk a bizánci hadsereg görög tisztje, édesanyjuk szláv származású volt, így a két testvér gyermekkora óta beszélte a szláv nyelvet, de születésük és képzésük szerint görögök voltak.

Konsztantinosz - Kürillosz, vagy Konstantin (szerzetesi nevén Cirill) a fiatalabb fivér, szülővárosában, Tesszalonikában, majd Konstantinápolyban tanult. Több nyelven beszélt, korának egyik legműveltebb görögje volt. Már fiatalon a Hagia Sophia székesegyház könyvtárosaként dolgozott, ahol elnyerte a filozófusi hírnevet. Kedves, szelíd személyiség volt, aki a sikereiben is meg tudta őrizni keresztény szerénységét.

Methódiosz, vagy Metód is Konstantinápolyban tanult, majd a Keletrómai Birodalom egyik szlávok lakta területét kormányozta kis Ázsia nyugati partjainál. Később kolostorba vonult, ahol nekikezdett a Biblia szláv nyelvre fordításához. Metód nemes, önzetlen egyéniség volt, egyike a legjelentősebb keleti egyházatyáknak.

860-ban III. Mihály bizánci császár utasítására a testvéreket a kazárok földjére küldték a Fekete-tenger partjára, hogy keresztény hitre térítésék a bolgárokat. Hatásukra I. Borisz bolgár kán bizánci rítus szerint fel is vette a kereszténységet, majd egész népét is megtérésre késztette.
Küldetésük ideje alatt Cirill egy csoda folytán találta meg a tengerben Herszonban (a Krim félszigeten) Szent Kelemen vértanú pápa földi maradványait.

Később Rosztyiszlav morva fejedelem a latinul tudó, német ajkú hittérítők helyett szláv nyelvet beszélő szerzeteseket kért Bizánctól, akik az egyszerű emberekkel is szót értenének. Erre a misszióra ismét Konstantint és Metódot küldték.
A testvérek első feladata az volt, hogy olyan írásjeleket alkossanak, amikkel a szláv szavak leírhatók. Cirill és Metód kidolgozták az ószláv ábécé-t (glagolita-írást) és megalkották az ószláv liturgikus templomi nyelvet. Bár ez az írásrendszer inkább hasonlított a görög és latin írásra, mint a mai cirill betűkhöz, mégis Cirillnek tulajdonítják a „cirillák” létrehozását, így róla is nevezték el őket.
Az új írásjelek segítségével Cirill görögből lefordította (és leírta) szlávra a szertartáskönyveket és a Biblia egyes részeit is. Testvérével iskolát is alapítottak, letéve ezzel a szláv nyelvű papképzés alapjait, és bevezették a szláv nyelvű liturgiát.
A morva újkeresztények mindkét testvért elismerték, tisztelték és szerették, de Metód és Cirill missziós munkája ellenérzést váltott ki a bajor püspökökből, akinek különösen a szláv nyelv liturgiai használata nem tetszett.

A testvérek Rómába mentek, ahol II. Adorján (Hadrianus) pápa ünnepélyesen fogadta őket, (hiszen) vitték magukkal Szent Kelemen ereklyéit is. Cirill a hitvitákban olyan sikeresen védte meg a népnyelv liturgikus használatát az ellenzőkkel szemben, hogy végül II. Adorján pápa engedélyezte a szláv nyelvű liturgiát és a testvéreket püspökké szentelte.

Rómában Konstantin szerzetes lett, itt vette fel a Cirill nevet, de rövidesen megbetegedett és negyvennégy éves korában 869. február 14-én meghalt. Testét a Szent Kelemen-templomban helyezték örök nyugalomra, és mind a mai napig ott őrzik.

Öccse haláláig Metód ritkán lépett előtérbe. Mindig a görög Olümposz kolostorának csendjébe vágyott, de a testvérével elért sikerei érdeméül kinevezték Pannónia és Morvaország érsekévé. A kinevezés azonban újabb konfliktusok forrásává vált közte és a Salzburgi érsek között, aki ugyancsak magának tekintette ezeket a területeket és a latin nyelvű misézést akarta kötelezővé tenni. Áskálódásai hatására Metódot megrágalmazták és eretnekséggel vádolták, majd egy bajor zsinat elítélte, és az ellwangeni kolostori börtönébe zárták. Két és fél év múlva VIII. János pápa erélyes közbelépésére 873-ban végül kiszabadult.
Morvaországba kellett költöznie, ahol 885. virágvasárnapján halt meg. Székesegyházában a morvaországi Velehradban (ma Staré Mésto) temették el.

Szent Cirill és Metód emlékünnepét július 5-re vették föl a római naptárba 1880-ban. 1897-ben, amikor e napon Szent Zaccharia M. Antalt kezdték ünnepelni, a testvérek napját áttették inkább július 7-re, majd végül 1969-ben ismét áthelyezték, ezúttal Cirill halálának napjára, február 14-re.
Ők voltak az egykori Jugoszlávia, Csehország és Szlovákia védőszentjei, majd 1980. december 31-én II. János Pál pápa Szent Cirillt és Szent Metódot Európa társ-védőszentjévé nyilvánította.

Ajánló: További szentekről szóló bejegyzéseket ITT olvashatsz.

Forrás: Kristine E. White: Szentek kislexikona, katolikus.hu, wikipedia.
A kép eredetijének forrása a goddesssaintnoblewomannun.blogspot.com oldal.
 

Szent Bálint (Valentinus) akiről ezen a napon emlékezik meg a katolikus egyház, itáliai ókeresztény vértanú volt a III. századi keresztényüldözéskor, II. Claudius római császár uralkodása idején. Életéről szinte semmit nem lehet (biztosan) tudni, csupán annyit, hogy Rómában volt orvos-pap.
Két történet él vele kapcsolatban, azok is többféle változatban.
Az egyik szerint meggyógyította a fogságban őt őrző főtiszt, vagy börtönőr vak lányát, visszaadva neki a látását.
A másik történet szerint, mivel II. Claudius megtiltotta birodalmában a házasságot (azt gondolta, a katonák hátrahagyott családok nélkül lelkesebben harcolnak) Bálint titokban eskette meg a szerelmeseket, akiket a saját kertjéből szedett virágcsokorral ajándékozott meg.
Mikor tettei kitudódtak, ráadásul hatásukra többen áttértek a kereszténységre (például a börtönőr is), Bálintot halálra ítélték. A 269. február 14-i kivégzése előtt Szent Bálint állítólag levelet írt a meggyógyított vak lánynak, amit úgy írt alá: „a Te Valentinod”…

A római Szent Bálint életéről szóló képet az is elhomályosítja, hogy egy másik ebben a korban élt szentéletű Valentinusról is megemlékeznek, aki Interamna (ma Terni) város püspöke volt. A két város aránylag közel fekszik egymáshoz, ráadásul mindkét szentet hasonlóan kínzó bánásmód után fejezték le. A történészek a sok egybeesés miatt gyanítják, hogy a két vértanú ugyanaz a személy lehetett, ezért emléknapjuk is egy napra esik.

A német Szent Bálint püspök a nyavalyatörősök (epilepsziások) és a lelki betegek segítőszentje lett, mert orvosként sok „nyavalyást” gyógyított. A középkorban nem volt gyógyszer erre a betegségre, ezért az emberek vallásos, misztikus dolgok által kerestek gyógyulást; Bálinton kívül még több szenthez is imádkoztak, ördögűző szertartásokon vettek részt, a nyakukban úgynevezett bálintkeresztet, vagy frászkeresztet viseltek, ami a betegség elriasztására szolgált.

Bár a római Szent Bálint az életét övező legendák hatására a szerelmesek, a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált, a Magyarországra begyűrűzött angolszász ünnep mégsem a vértanú(k)tól ered, hanem (a legtöbb ünnepünkhöz hasonlóan) ókori pogány gyökerei vannak.
Február közepén, a sok sötét és hideg közepette, a tavaszi földművelő munkák kezdete előtt az emberek ősidők óta a termékenységet ünnepelték: ősi rítusok, pogány hiedelmek és vérbő szokások kapcsolódnak hozzá.

Már az ókori görögök is az évnek ebben a télvégi időszakában tartották kultikus termékenységünnepüket, amit Zeusz és Héra szent házasságának jegyében napokig tartó buja vigasságokkal ünnepeltek.

Természetesen, ezt kissé átalakítva átvették a szokást a rómaiak is.
Az ő télvégi szerelmi – tisztulási - termékenység ünnepük a február 15-én rendezett Lupercalia volt (a Februm - február szó jelentése ’tisztulás’).
Az ünnepet Faunusnak - akit a rómaiak Lupercus néven is tiszteltek - a termékenység, a mezőn és erdőben legelő nyájak védelmező istenének szentelték.
Faunus a görög Pán isten római megfelelője. Kollégájához hasonlóan ő is kecskeszarvú, kecskelábú, játékos, máskor ijesztő erdei isten, aki pajzán, duhaj életet élve fut a lányok (nymphák) után, kedveli a bort, a mulatozást.

A római februári tavaszünnep központja a Palatinus domb egy Lupercal nevű barlangja volt, ahol a mítosz szerint Lupa a farkas itt táplálta a városalapító két fiúcskát, Romulust és Rémust.
Faunuson kívül így Lupercalia ünnepét a Rómát alapító legendás testvérpár tiszteletére is tartották. A farkas latin neve ’lupus’ és, hogy még jobban megértsd az összefüggéseket farkasok és kecskék, Faunus és Lupa közt, ajánlom figyelmedbe Márialigeti Sári írását.

Lupercalia ünnepének szertartása abból állt, hogy az emberek kecskéket áldoztak, ittak és mulatoztak. A fiatal nők neveit egy korsóba gyűjtötték, ahonnan minden egyedülálló férfi húzott egy nevet. Az így „összejött” párok az ünnepségen együtt vettek részt és szerencsés esetben egész életükre egy pár maradtak.

A fesztivál csúcspontján Lupercus papjai a megölt kecskék bőrét meztelen testükre terítve egy véres késsel érintették fiatal fiúk homlokát, hogy termékenységüket fokozzák.
A kecske bőréből szíjakat hasítottak, amit "februának" neveztek. A város utcáin futkározva ezekkel a bőrszíjakkal csapkodtak meg minden arra járót, hogy ezzel segítsék elő tisztulásukat (tudod, a februa szó 'tisztulást' jelent) és termékenységüket. A fiatal asszonyok még örültek is az ütlegelésnek, mert azt remélték, hogy így hamarabb esnek majd teherbe és könnyebb lesz számukra a szülés.

A kereszténység erősödésével a papi vezetők nem nézték jó szemmel a február 15-i brutális és pajzán „ünnepet”, ezért egy nappal korábbra 14-re tették a szerelmesek védőszentje, Szent Bálint vértanú emléknapját. Azt remélték, egy mártír szent ünnepével könnyebb lesz Lupercalia és a többi termékenységi ünnepet elfeledtetni, de legalábbis a szertartásaikat megszabadítani a pogány rítusoktól.
Így ebben az esetben is az történt, mint a karácsonnyal, Szent Iván éjjelével, a nyári napfordulóval vagy a húsvéttal, hogy az egyház az ősi pogány szertartásokat és azok természethez kapcsolódó gyökereit elfeledtette egy a „saját történetével”.

Az angolszász kultúrában a február 14-i „szerelmesek napja” a mai napig nagyon erősen él.
1446 óta a Valentin-napot Angliában minden évben megünneplik a szerelmesek. Erre az alkalomra Valentin verseskötetek jelentek meg szerelmes szövegekkel, a fiatalok szerelmes leveleket, képeslapokat (valentine) küldtek egymásnak. Nemcsak a szerelmesek, a jóbarátok és mindazok ünnepe, akik szeretik egymást.

Amerikában már szinte kizárólag a fiatalok ünnepe, amikor kisebb ajándékokkal (virággal, színes léggömbökkel, szívekkel, plüssmacikkal) lepik meg egymást a szerelmesek.

Magyarországon csak pár éve kezdték el egyre szélesebb körben ünnepelni Valentin napját. Mindenkinek a saját dolga eldönteni, hogy részt vesz-e a szívecskés ajándékozásban, vagy sem. Elítélni szerintem nem szabad egyik döntést sem. Ahogy a többi ünnepnél is jól látató, a kultúrák egymásra hatásával keverednek a meglévő és kialakulnak új szokások, amikből jó dolgok is születhetnek...

Időjóslás is tartozott Bálint napjához; ha hideg, száraz idő van ezen a napon, akkor jó lesz az évi termés.

Február 14-e 1997 óta az Epilepsziával élők világnapja is a epilepsziások védőszentjének Szent Bálint napján. A „nyavalya” szót a mai köznyelv mindenféle betegségre, bajra használja, de régen elsősorban az epilepsziásokat nevezték így.

Forrás: (többek közt) A keresztény művészet lexikona, Gert Richter-Gerhard Ulrich: Mitológiai és Bibliai jelenetek a művészetben, jelesnapok.oszk.hu, Hahn István: Róma Istenei
A képek eredetijének forrása a ziedlers.files.wordpress.com, az acientstandard.com és a history.com oldalak.

Holnap Valentin nap; előtérbe kerülnek a szívecskék. Körülnézve a neten jópár dekorálásra való szívet találni különböző anyagokból, különböző módszerekkel készítve. Legjobban ez a "réteges" változat tetszett, amit rögtön meg is alkottam és most leírom, hogy' csináltam, hátha Te is kedvet kapsz hozzá.

Hozzávalók:

• bármilyen (könnyen hajlítható) papír
• szalag (az akasztáshoz)
• vonalzó, ragasztó, vágóeszköz (sniccer 'tapétavágó kés', olló)

Elkészítés:
Hogy kísérletezzek, én három különféle vastagságú és textúrájú papírt választottam a szívecskék elkészítéséhez, ezen fogom levezetni a készítés menetét, de természetesen, Te úgy variálhatod, ahogy tetszik, vagy amilyen papírod éppen van.

Minden „réteg”  egyforma széles, csak a hosszúságuk különböző.

Hogy honnan vágd ki a csíkokat a papírból, hogy szépen íveljenek és ne törjenek hajlításkor, azt elárulja a szálirány. Ez az irány, ahogy a gyártáskor a rostszálak elrendeződnek a papírlapban; ez (is) befolyásolja a papír felhasználási tulajdonságait ugyanis egy papír mindig a száliránnyal párhuzamosan hajlik könnyebben.

A külső (nyomott mintás) pauszpapírra bejelöltem 2 db 18 x 2 cm-es csíkot szálirányban, szóval úgy, hogy a hosszabb oldala arrafelé legyen, amerre könnyebben hajlítható.
A középső rózsaszín, bordázott levélpapírra 2 db 15 x 2 cm-eset.
A belső bordó kartonra 2 db 12 x 2 cm.

Kivágtam ezeket. (Én jobb’ szeretek vágókést használni fém vonalzóval, mert így nem kell vonalakat húzgálnom segédvonalként az ollóhoz, amiket majd radírozhatok, hogy ne csúfoskodjanak a kész alkotáson…)

Lenyestem egy kb. arasznyi hosszúságú szalagot is, amin fel lehet majd akasztani a kész szívecskét.

Ezt a szalagot a két leghosszabb, külső szalag közé (az egyik rövid szélre) ragasztottam, majd ezekhez a középső (rózsaszínt), végül a legrövidebb (bordó) csíkot. A másik oldalon ugyanilyen sorrendben; hosszú, közepes, rövid.
A ragasztást megfogattam egy iratcsipesszel (vagy kapoccsal).

Következő lépésként, szintén rétegenként mindkét oldalon szív alakban lehajlítottam a csíkokat és sorban egymás után egymáshoz ragasztottam a másik rövid szélüknél is. Így alakult ki a kész „réteges” szívforma.
Ezt a ragasztást ismét összekapcsoztam, és így hagytam teljesen megkötni a ragasztót.

Remélem, érthetően megfogalmazva írtam le a készítést, de, íme egy fotó, ahol láthatod az egymás utáni munkameneteket:

Megjegyzés:

• A szívecskék szépsége leginkább azon múlik, hogy milyen küllemű papírból készíted el és, hogy figyelembe veszed-e - tudod – a szálirányt.
• A szív méretét természetesen kedvedre változtathatod a papírcsíkok hosszán és szélességén változtatva.
• Mindezeket - hidd el, megint – nehezebb volt leírni, mint megcsinálni!