Tavaly az ovis húsvéti vásáron láttam Fűhajú Tojásembereket, akik egy pillanat alatt belopták magukat a szívembe, mert eszembe juttatták gyerekkorom egyik kedves, angol nyelvű versikéjét Humpty Dumpty-ról, a tojásemberről.
Vettünk is belőlük és természetesen magunknak is készítettünk „fűhajú családtagokat”.
Az elkészítés roppant egyszerű, a mindennapos gondozás remek sikerélményt és tanulságot okoz a gyerekeknek, a szép zöld fű pedig öröm a szemnek. Ja, és nem mellesleg vidám, élő húsvéti/tavaszi dekoráció. Sőt ajándéknak is kiváló.

Hozzávalók:

• tojás
• virágföld
• fű vagy búzamagok, a lényeg, hogy gyorsan növő fajtát válassz.
• alkoholos filc

esetleg még kicsi virágcserép, vagy egyéb kis átmérőjű tálka (ilyeneket maximum 100,-Ft-os darabáron vehetsz hobbiboltokban), de tökéletes az egyszerű tojástartó is „talpnak”.

Elkészítés:
Sütéskor a felhasználandó tojást kb. a felső 1/3-ánál „megskalpoltam” (természetesen, kiöntöttem a belsejét, ami ment az ételbe), majd a megmaradt peremet óvatosan elegyengettem és az alsó felét egy kihegyezett 100as szöggel átlyukasztottam, hogy ne legyen majd pangó víz a virágföldben.
A tojást óvatosan elmostam, és hagytam, hogy megszáradjon.
Egy egyszerű M-es vastagságú, fekete alkoholos filccel rajzoltam mindenféle arckifejezéseket a fejekre, amit a Lányaim különösen élveztek; természetesen leginkább a szép lányos pofikák és a vicces ábrázatok tetszettek nekik.

A vetésnél már leginkább a Gyerkőcök szorgoskodtak; egy kiskanál segítségével kb. félig megtöltötték virágfölddel az üres tojáshéjakat, csipetenként beleszórták a magokat is, majd betakartuk őket még egy kevés földdel, mert a fűmag sötétben szeret csírázni.
A locsolást egy növény-permetezővel oldottuk meg, hogy minél óvatosabbak legyünk, ne mossuk ki a magocskákat a takaró alól.
A legnaposabb ablakunkba ültettük őket egy tojástartóban, és minden nap megspricceltük őket egy kis vízzel. (A fűmagnak sok fény és meleg kell, és jó, ha minden nap kap vizet, de legalábbis nem szabad hagyni kiszáradni.)

Pár (3-4) nap múlva ki is zöldültek a fejek, akiket különböző tartókba ültetünk. Volt aki apró virágcserépbe került, vagy egy kis üvegtálkába, esetleg egy kifogyott teamécses fém aljába. Néhánynak kötöttünk masnit, vagy nyakkendőt is. Akiknek már nem jutott „puccos” alj, azoknak egyszerűen csak kanyarítottam egy-egy papírkelyhet a tojástartóból. Így lett kész a szép zöldellő húsvéti dekorációnk, amit egy idő után természetesen már nekem kellett dajkálni, mert idővel eltűnt az újdonság varázsa...

Megjegyzés:

• Fontos, hogy a fűmagok be legyenek takarva egy kis földdel, mert a felszínen maradt magok nem csíráznak ki.
• Minél több mag kerül a földbe, annál sűrűbb lesz a tojásemberek haja. Nyugodtan szórj bele sokat.
• A földet nem csak csírázás előtt, de hajtás után is folyamatosan (1-2 naponta)  nedvesíteni kell, különben a fű gyorsan kiszárad!

Tipp:

• Ha más jellegű dekorációra vágysz, arcok helyett különböző színekre is befestheted a tojáshéjakat.
• Ha már elég hosszú a fű, kedvedre alakíthatod a Tojásfejek frizuráját ollóval, fonattal, masnival…

A versike pedig így szól:

"Humpty Dumpty sat on a wall,
Humpty Dumpty had a great fall.
All the king's horses and all the king's men
Couldn't put Humpty together again."

A kép eredetijének forrása a picture-book.com oldal. Alkotója Hector Borlasca.

A nagy sátoros ünnepek nálunk elképzelhetetlenek mézeskalácsok nélkül; így nekiláttam megalkotni az idei húsvéti kollekciót...
A készítés menete ugyan az, ahogy azt karácsonykor már leírtam, annyi különbséggel, hogy a formák ilyenkor a Tavasz szereplői; madarak, virágok, lepkék és természetesen az elmaradhatatlan tojások és a mindig aktuális szívek.
Valahogy ilyenkor jobb' szeretek "füzéreket" (egymásba kapcsolható, akasztható) mézeseket készíteni, mert mindjárt dekorációs célokra is fel lehet használni őket.

Íme néhány darab a már elkészültekből.
(Ha a képekre kattintasz, láthatod őket nagyobb méretben.)

Ha szeretnél Te is mézeskalácsot készíteni, korábbi írásaim között megtalálod, hogy én hogyan csinálom:

• a Tésztát
• a Sütést
• a Díszítést.

Láthatsz még általam készített mézeskalácsokat ITT.

Családom minden tagja szereti a hagymák minden fajtáját és formáját, így igyekszem sokféleképpen elkészíteni, sok ételbe belecsempészni.
Ilyenkor tavasszal, lehet igazán tobzódni, mikor minden fajtájából megjelenik a piacon és a konyhakertben az új, a szép, a zöld, a friss.

A Húsvét előtti nagyböjtben amúgy is nagyobb hangsúlyt kap a gabonából készülő házikenyér és elmaradhatatlan a rá való hagymakrém.
Ezt szezontól függően szoktam készíteni a rendelkezésre álló hagymafélékből, különböző variációkban, különböző mennyiségek felhasználásával.

HOZZÁVALÓK (általános alaprecept a pontosság igénye nélkül):

• kb. 30-40 g vaj
• 1-2 ek tejföl
• pár csepp balzsamecet vagy citromlé
• póré-, metélő-, medve-, új-, vörös-, fokhagyma vegyesen mindenféle mennyiségben
• kevés só
• kapor ízlés szerinti mennyiségben
• néhány szem olajbogyó (elhagyható)

esetleg még

• némi őrölt kömény, bors
• kevéske sajtkrém
• pár csepp mustár vagy majonéz

ELKÉSZÍTÉS

A vajat hagyom szobahőmérsékleten felpuhulni, majd habosra keverem a tejföllel és a balzsamecettel.
A hagymákat vékony csíkokra, az olajbogyókat apró darabokra darabolom és elkeverem a habos vajban.
Folyamatosan kóstolgatva fűszerezem sóval, kaporral, esetleg még köménnyel (pláne, ha egy kis sajtkrémet is kevertem a vajhoz), vagy, ha nincs épp olajbogyóm,  egy kis mustárral savanyítom.

A hagymák jótékony hatásai:
A hagymák formája általában (talán nem minden fajuknál) emlékeztet a sejtjeink formájára, szimbolikus értelemben utalva arra a jótékony hatásukra, hogy képesek megtisztítani minden sejtünket a mérgező anyagoktól, tehát a tavaszi méregtelenítő kúrák elengedhetetlen elemei.
Fajtánként különböző mértékben, de általános tulajdonságuk, hogy tágítják az ereket, segítik a vérkeringést, csökkentik a vércukorszintet és a rossz-koleszterinszintet.
Ezeken túl a hagymák gazdagok vitaminokban, ásványi anyagokban, nyomelemekben. Illóolajuk baktériumölő hatású.

1992-ben a Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték, hogy legyen az év egyik napja a VÍZé. Végül az ENSZ március 22-ét nyilvánította a Víz Világnapjává, hogy minden évben reflektorfénybe kerülhessen a kormányok, szervezetek és magánszemélyek számára is a víz életünkben játszó fontos szerepe, és legyen cél mindenki számára, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét.

Erről szeretnék írni egy hosszas bejegyzést, és keresgélés közben egy nagyon érdekes, szépen megcsinált, szívhez szóló videóra bukkantam. Az esszét még írom, de gondoltam ezt a kis videót addig is közzé teszem.

(A klipben megjelenő angol szöveg magyar fordítását a videó alatt olvashatod.)

Az egyetlen olyan anyag a világegyetemben,
ami minden élet alapja
A Földön minden élet tőle függ
Bolygónk felületének 70 %-át borítja
Létezik gázként folyadékként és szilárd formában
Testünk 68%-át víz alkotja
Legalább napi két litert innunk kell belőle
Vérünk 55%-a víz,
ami vérereink folyamain keresztül áramlik
A Föld az egyetlen bolygó, aminek felszínét folyékony víz borítja
Ez az életadó molekula évmilliárdok óta táplálja a földi életet
Az első élet vízben született
Kék bolygónk szépsége leírhatatlan a világűrből szemlélve
A víz egyedülálló kémiai vegyülete az egész univerzumban különlegesnek számít 
Fedezzük fel a víz varázsát!
Készen állsz?

Forrás: a videófilmet Frank M.Gregorio (sfgregs) készítette, akinek egyéb színvonalas, ismeretterjesztő feltöltéseit ITT nézheted meg.
A háttérzene az Artúr király című film zenéje.

Ez a mai is egy érdekes nap lesz…Csillagászatilag is beköszöntött a tavasz, míg a nap a tavaszponton egyensúlyba kerülve a Holddal átvándorol a halakból a kos jegyébe megkezdve egy új kört a Zodiákusban. Ezalatt megérkezik Sándor-József után Benedek is, zsákjában hozva a meleget.
No, de menjünk sorjában…

Napéjegyenlőség a Tavaszponton
A fránya 2012-es szökőnap miatt idén március 20-án, de általában azért 21-én, ritkábban 19-én jőve el a Tavaszpont, ahol a Nap éves mozgása során a déli félgömbről az északira lép. Ekkor van a Földön a napéjegyenlőség, mikoris a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, úgy, hogy sugarai merőlegesek a Föld forgástengelyére, ezért ilyenkor a nappal és az éjszaka hossza ugyan annyi ideig tart (azaz 12-12 órán keresztül van világos és sötét). A Föld mindkét féltekéjén így van ez, azzal a különbséggel, hogy amíg az északi féltekén tavaszi-, addig a déli féltekén ilyenkor van az őszi napéjegyenlőség (ez utóbbi nálunk szeptember 22-én lesz). Ettől a naptól kezdve egészen a nyári napfordulóig, június 22-ig napról napra egyre többet élvezhetjük a napsütést, azaz növekszik a világos órák száma.
Ebből a fény-nyerésből adódóan van az a szokás Európában, hogy a nyári időszámítás szerint március utolsó vasárnapján (idén ez 25-re esik) helyi idő szerint 2 órakor 1 órával előre kell állítani az órákat, hogy október utolsó vasárnapján majd 1 órával visszaállíthassuk...

A csillagászati tavasz kezdete
A napéjegyenlőség egyben a csillagászati tavasz kezdete is az északi félteke évszakai szerint. Az ókori római naptárakban ilyenkor volt a "természetadta" újév kezdete , ami helytálló is, mert ilyenkor tényleg minden megújul; kizöldül a fű, a fák, virágot bontanak a legelső virágok, kék az ég, melegen süt a nap, megkezdődnek a munkák a földeken és a böjti szelek kifújják a tél minden maradványát még az emberek lelkéből is. De minderről majd április elsején írok bővebben.

A Kos
A napéjegyenlőség egyezményes jele a kosszarv, mivel a nyugati asztrológia szerint a Nap ekkor lép be a Mars által uralt, tüzes Kos jegyébe, ami az első jegy a zodiákusban, így ezzel egy új asztronómiai év is kezdődik.

Mint, ahogy a természetben a nap ereje, fénye és melege ilyenkor hirtelen megerősödik, ami által a növények-állatok is új erőre kapnak, a kos jegyű emberekre is ez az aktvitás, hirtelenség, vitalitás, tűz jellemző. Nem kerülik ki a konfliktusokat, szeretik a harcot (akárcsak a jegyet uraló Mars), de nem viselkednek sportszerűtlenül. A kos szarvai rég óta az erő, a bátorság, a hatalom szimbólumai.

Nursiai Szent Benedek
Március 21. a bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe is.

A Benedek név a latin Benedictusból ered, aminek jelentése ’áldott’.

Szent Benedek életéről, szellemi tanításairól az őt példaképként tisztelő I. (Nagy Szent) Gergely pápa írt Dialógus című művében.
Benedek 480 táján született az itáliai Nursiában (ma Norcia) jómódú, nemesi családban. Ikertestvére Szent Skolasztika volt, aki testvérénél is istenfélőbb volt, egész’ fiatalon apáca lett. Benedeket szülei Rómába küldjék tanulni, de a városban dúló züllöttség és léhaság nagyon elkeserítette, ezért három év múlva otthagyta az egyetemet és az Örök várost is.

Magányra vágyott és a tökéletes lemondást kereste, így Subiaco mellett egy barlangban húzta meg magát és remeteként élt. Három évig élt itt egyedül, böjtölve, sanyargatva önmagát, amikor először egy pap, majd egy pásztor bukkant rá, végül elterjedt a híre, hogy egy remete él a hegyen. Az emberek felkeresték, tanácsokat kértek tőle, élelmet hoztak neki, majd kérték, hogy jöjjön vissza a városba és legyen a kolostoruk apátja. Benedek olyan szigorú rendi életet diktált, hogy a szerzetesek meggyűlölték és meg akarták mérgezni. Az apát azonban egyes történetek szerint megáldotta a halálos italt, és a méreg kígyó formájában kúszott ki a serlegből, mások úgy tartják, egy holló mentette meg, aki a mérgezett kenyeret mindig kivette Benedek kezéből.

Benedek végül visszatért Subiacóba, ahol tanítványok gyűltek köré egyre nagyobb számban. Egy idő után minden rendű és rangú szülők küldték a keze alá fiaikat, hogy Benedeknél nevelkedve készüljenek a szerzetesi éltre.

525 táján Benedek Monte Cassinoba költözött; 40 napig böjtölt, igét hirdetett és számos embert térített keresztény hitre. Kolostort épített, itt dolgozta ki és írta le a szerzetesi élet szabályait a „Szent Regulát”. Ennek lényege, hogy akik hozzá igazodnak, mondjanak le minden vágyukról, életüket az imádságnak, a tanulásnak és a munkának szenteljék, miközben közösségi életet élnek közös elöljárójuk irányítása alatt. Ez a szabályzat annyira átfogó és meggyőző volt, hogy Nagy Szent Gergely pápa kötelezővé is tette minden kolostorban, sőt az egész római egyházban is.
A Szent Benedek által alapított Bencés-rend az első katolikus szerzetesrend, a kereszténység egyik legősibb szerzetesközössége.
Magyarországon öt helyen (Bakonybélben, Budapesten, Győrben, Pannonhalmán és Tihanyban) vannak működő bencés rendházak.

Benedek a tanítás mellett betegeket és szegényeket ápolt és gyámolított, alamizsnát és ételt osztott, a lelki szenvedőket vigasztalta, sőt, úgy tartották, hogy képes volt olvasni az emberek gondolataiban és a halottakat is fel tudta támasztani.
Nevéhez sok-sok csodatétel is fűződik.

Védőszent
1964-ben VI. Pál pápa a nyugati szerzetesség alapítójaként és az európai szellemiség alakítójaként Európa védőszentjévé nyilvánította. Ő a patrónusa a szerzeteseknek, a mezőgazdasági munkásoknak, az olasz barlangkutatóknak, a mérnököknek, az építészeknek.
Betegségben, különösen mérgezéskor és a haldoklók is hozzá fohászkodtak.

Művészeti ábrázolásokon könyvet, kettétört kelyhet és szitát tart a kezében (állítólag gyerekkorában imádsággal javította meg az általa eltört rostát), általában megjelenik reguláinak első szava: ”Ascolta”, azaz ’halljad’. Jelképe egy csőrében cipót tartó holló.

Időjárásjóslások, szokások, mondások

• Gergely napja, ha jó, hideg, szeles, sokszor van hó,
  Sándor József, Benedek, jönnek a jó melegek.
• Ha Benedekkor fényes az idő (vagyis felhőtlen, kék az ég), akkor bő termésre, hosszú, meleg nyárra és jó esztendőre számíthatunk.
• Ha ezen a napon dörög az ég, száraz lesz a nyár.
• Benedek ereszti ki a zsákból a szárnyas rovarokat.

Zsírt és fokhagymát szenteltek ezen a napon, aminek gyógyító erőt tulajdonítottak. Ezzel a fokhagymával kenték meg a gyermekágyas asszonyokat és a kereszteletlen csecsemőket, hogy ne érje őket rontás és a lidércet is ezzel lehet legjobban elűzni a háztól.
Az ekkor vetett fokhagyma szép és nagy gerezdű lesz. A hagymát mindenféle gyógyszerként alkalmazták (nem csak) ezen a napon, de erről esszét majd később.

Világnap
1999. november 18. óta az UNESCO közgyűlésének döntése szerint március 21. a költészet világnapja.
2006. óta pedig a Down-szindrómával élőké is.

Forrás: Kristin. E. White: Szentek kislexikona, katolikus.hu, wikipedia, Ezoterikus kalendárium
A kép eredetijének forrása az eu.art.com oldal.
 

A nyugati Egyház naptárai szerint már a 10. század óta március 19. Szent József, Mária hitvesének, Jézus nevelőapjának, a názáreti ácsmester ünnepnapja.

Szent József és az Ősök
Bár a Biblia szerint József volt a gyermek Jézus gondviselője, mégis csak egy-két helyen olvashatunk róla az evangéliumokban.
József kapcsán Máté evangélista hosszasan ismerteti írásában a Dávid és Ábrahám ősatyáktól eredő családfát. E szerint József a dávidi, Mária az ábrahámi vonal leszármazottja volt.
Ez azért lényeges, mert a zsidó hagyományok szerint Dávid leszármazottainak "Isten ígéretén alapuló trónjogosultsága" volt, és így József fogadott fia, Jézus is a királyság örököse lett apja révén.
A másik ősatyától, Ábrahámtól származik Izrael, azonban neki nem volt királyi trónja. Az Ábrahámnak tett isteni ígéret az volt, hogy „rajta keresztül áldatik meg a föld minden nemzetsége”, azaz az ő családjában fog születni a Megváltó.
Ezen logika szerint tehát a Dávidtól származók örökségi vonalon a trón várományosai voltak, az Ábrahámtól származók pedig a Megváltó ősei. József és Mária révén így az egész sor Jézusban fejeződött be, akit „Krisztusnak” azaz ’Felkentnek’, ’Messiásnak’ neveznek.

Názáreti József az ácsmester
József Dávid házának egy elszegényedett vonalából származott, aki szegénysége miatt törzsének családjai között eléggé megvetett volt. Kevés vagyonkájából ő mégis a nála még szegényebbeket támogatta. Egészen fiatalon könyv nélkül tudta idézni a zsoltárokat és más ószövetségi könyveket. Soha senkivel nem vitatkozott, szerénysége és szelídsége miatt szerették, tisztelték az emberek.
Az akkori szokások szerint 18-24 éves kora között jegyezte el a nála fiatalabb Máriát. Még mielőtt a házasságkötés megtörtént volna, Mária csodás körülmények között áldott állapota került, ami megijesztette Józsefet. Álmában azonban egy angyal megnyugtatta, hogy a születendő gyermek a Szentlélektől fogant, hogy megszabadítsa majd a népét bűneiktől, és kérte Józsefet, hogy vegye csak feleségül Máriát, és vállalja a születendő gyermeket. József atyai szerepe végül abban nyilvánult meg, hogy a Jézus nevet ő adta az újszülöttnek. Jézus igazából Jósua, Jehosua azt jelenti ’Isten segítsége’.
Józsefnek még kétszer jelent meg angyal álmában; mikor figyelmeztette, hogy a heródesi gyermekgyilkosságok elől meneküljenek Egyiptomba és mikor már visszatérhettek Názáretbe.
József nem játszott szerepet Jézus nyilvános működésében sem, sőt a fiú 12 éves kora után már meg sem említik a nevét, amiből a kutatók arra következtetnek, hogy jóval az előtt, hogy Jézus tanítani kezdett volna, József már meghalt.

A József név héber eredetű, jelentése ’Jahve/Isten gyarapítson’. Magyarországon az 1700as évektől kezdve a leggyakoribb férfinevek közé tartozik.

Szent József az egyik „legfoglalkoztatottabb” védőszent
1870-ben IX. Pius pápa a Szent Család fejeként az Egyetemes Egyház védőszentjének nyilvánította őt, de emellett Szent József a jegyesek és az iparosok, kiváltképp a famunkások, az otthont alapítók valamint az egyiptomi menekülés nyomán az utazók és még számos ország (Ausztria, Csehország, Kanada, Mexikó, Belgium, Peru, Oroszország) védőszentje is.

Művészi ábrázolásokon általában a kis Jézussal és esetleg Máriával, öreg emberként kezében liliommal, vagy az ácsok valamely szerszámával látható.

Időjárásjóslások, szokások, mondások:

• József nap derűje, borúja, szele a következő negyven nap időjárását mutatja.
• József kedvessége jó év kezessége.
• Ha József napján derült, hőség hozzánk beül.
• Ha ezen a napon szivárvány látszik az égen, aminek széles sárga sávja van, az jó búzatermést, a széles piros sáv pedig bő bortermést ígér.
• József napja után már kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet.
• Ha József napján megdördül az ég, Péter-Pálkor jég veri a határt, akkor a borosgazdák örvendeznek, akkor igen jó bortermés várható.
• Amilyen az idő József-napkor, olyan lesz szénahordáskor Péter-Pálkor.
• A József-napi rossz idő sok halottat jövendöl az évre.
• Ha József napján fúj a szél, sok tűz lesz.
• Sándor-József a szegény ember ellensége (mert az e napok táján fújó erős szelek sok kárt tesznek, sokszor letépték a falusi házak tetejét.)
• József-napkor már az özvegyasszony ekéje is kinn van a földeken.
• József napja a fokhagyma, a krumpli és a kapor ültetésének napja.
• József napján tilos kölcsönt adni a földművelőknek, az ácsoknak, és a méhesgazdáknak.

Forrás: Kristin. E. White: Szentek kislexikona, katolikus.hu.
A kép eredetijének forrása a chaldean.org oldal.
 

A Sándor név a görög Alexandrosz magyar változataként az egyik leggyakoribb férfinév. Jelentése görögből ’embereket oltalmazó’, törökből fordítva ’akarat’.

Az első igazán meleget hozó nap; ki ne ismerné a rigmust Sándor, József, Benedek...
A tavaszi napéjegyenlőséggel egy időben érkeznek ők hárman, mint a napkeleti bölcsek és ajándékként zsákjukban hoznak madárcsicsergést, lágy szellőt, napsütést.

Zsákos gyökerek
Egyes kutatások szerint a régi szólás egy ókori hiedelemben gyökerezik, miszerint Aiolosz (Aeolus) a szelek istene a különböző szeleket egy barlangban őrizte és aszerint engedte el őket, ahogy azt a többi olümposzi istenség kérte; ha néha egy kis szellőt vagy szélvihart akartak küldeni a földre. Egy napon a bolyongó Odüsszeusz kötött ki Aiolosz szigetén, akit az isten barátságosan fogadott, majd mikor a hős újra készült útra kelni adott neki egy zsákot, amibe az ártó szeleket zárta. Odüsszeuszt az Ithaka felé fújó szelek vezették, ám meglátva otthona partjait a hosszú úttól kifáradt Odüsszeusz elaludt. Az egyik kíváncsi tengerész kinyitotta a zsákot, amiből a kikelő rossz szelek messzire elsodorták a hajót.

A zsákos történet magyar olvasatban
Egyszer egy hosszú tél után, Szent Péter egy zsákba kötve leküldte Sándorral a meleget a földre. Sándor ment, mendegélt, de nagyon elfáradt a meleg súlya alatt és, mert az országút szélén meglátott egy kocsmát, betért és iszogatni kezdett. Elfeledkezett arról, hogy mi is volt a feladata. Szent Péter utána küldte Józsefet, hogy keresse meg Sándort, akit csak nagy sokára talált meg a kocsmában. A bor mellett azonban ő is elfeledkezett arról, hogy miért is küldték. Szent Péter már türelmetlenkedni kezdett és Benedeket küldte utánuk. Ő is elakadt a kocsmában. Az emberek a földön csak várták, várták a meleget, egyre csak fohászkodtak Szent Péterhez, aki nem értette, hová tűntek a szentek a meleggel. Lenézett az égből, de a jámbor vándorokat sehol sem látta, nagyon megharagudott és Mátyást is utánuk küldte a földre. Mátyás hamarosan rájuk is akadt a kocsmában, mert jó kedvű dalolásuk már messzire elhallatszott. Bement hozzájuk, mire azok megijedtek, szedték is a sátorfájukat és siettek az emberekhez a zsák meleggel, és akkor hirtelen nagy meleg lett, minden jég megolvadt.

Akárhogy is volt, a lényeg, hogy március idusára általában azért eljön a várva várt TAVASZ!

Március
Ilyenkorra a napfénytartam folyamatos növekedésével felmelegedés is kezdődik, ami segíti a tél teljes visszavonulását, a tavasz begyűrűzését. Bár előfordulhatnak még meglepetések az időjárásban...

Az első tavaszi hónap a meteorológusoknak Tavaszelő, ősi magyar nevén Kikelet hava, a katolikus kalendáriumban Böjtmás hava (mert javában tart a Húsvét előtti nagyböjt), manapság csak Március, aminek elnevezése a latin Martius hónapnévből ered, vagyis Mars hadisten hava. (Martius jelentése ’harcias’.)

Az ókorban az év kezdő hónapja volt a tavaszi napéjegyenlőséghez igazodva, ami március 20-22 közötti időszakra esik). Rómában a tavasz-újévet a márciusi teliholdkor ünnepelték, a hónap jeles napjai pedig a hadi évadra való felkészüléshez kapcsolódóan teltek.

A római Mars isten kezdetben növényi termékenységisten, a mezők, erdők, a termés és a tavasz patrónusa volt, majd általános termékenységistenné vált és, mint ilyen a férfierő jelképe lett, akinek közösségoltalmazó szerepe is volt (akárcsak ’Sándor’). Így végül dominánssá vált a harcias, hódító oldala és később leginkább a háború isteneként emlegették.
Milyen nagyszerű is a mitológia, hiszen a Tavasz (Mars) isten és a Szépség (Venus) istennőjének közös gyermeke a kis Szerelem istenke (Amor, vagy Cupido).

Március 21-én a nap belép a kos jegyébe, aminek uralkodó bolygója ki lenne más, mint a Mars, aki sok tüzességet, vitalitást, szenvedélyt, erős akaratot ('Sándor') kölcsönöz a jegy szülötteinek…Ezzel elkezdődik egy új kör a zodiákusban is, de erről majd később írok bővebben...

Időjárásjóslások, mondások:

• Sándor napja ma vagyon, átbillegtem a fagyon.
• Ha Sándor napján szép az idő, jó termés várható.
• Ha a méhek sűrűn kitelepednek a kas, vagy kaptár szájára, akkor jó idő lesz.
• Ha ezekben a napokban süt a nap, akkor hosszú, meleg nyarunk lesz, ha borús az idő, akkor az ősz lesz hosszú és esős.

Érkeznek lassan haza a költöző madaraink is; a gólya, a fecske, ahogy a mondás mondja „Fecskét látok, szeplőt hányok”.

Véget ért a téli szobai munka, a szövés, fonás, kézimunkázás, megkezdődik a dolog a földeken, a gyümölcsösben, szőlőben. Régen, vidéken ezen a napon engedték ki először a méheket, hajtották ki először a nyájat a juhászok, vetették el a gabonát, zabot, árpát, a fehér babot.
Nálam hagyományosan a tavaszi nagytakarítás feladatai közül az ablakmosás, a kert, az erkély tavasziasítása zajlik mindig ezekben a napokban, hogy több fény jöhessen be a lakásba és kinézve zavartalanul gyönyörködhessünk a zöldülésben.

Forrás: wikipedia, mimicsoda.hu
A kép eredetijének forrása a pme200.blogspot.com oldal.

A Gergely nap március 12-i ünneplését I. Nagy Szent Gergely (Gregorius Magnus) pápára emlékezve IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban (604-ben e napon halt meg és temettek el Rómában I. Gergelyt). Ez a nap azonban mindig a nagyböjti időszakra esik, ezért 1969-ben az emléknapot áthelyezték szeptember 3-ára (590-ben ezen a napon szentelték püspökké I. Gergelyt). Ám a Gergely név népszerűsége és a már megszokott iskolai ünnepségek miatt (Gergely az iskolák, diákok patrónusa) azonban az emberek az eredeti helyén, március 12-én is megemlékeznek a NagyPápáról.

Gergely név sokfajta jelentése
Gregorius, azaz Gergely a grex ’nyáj’ és a gore ’prédikálni’ szavakból tevődik össze, így jelentve, hogy a 'nyáj prédikátora’.
Más értelmezés szerint Gregorius inkább az egregorius (egregius) ’kitűnő’ és a gore szó ’tanító’, vagy ’doktor’ jelentéséből ered, ami ebben az olvasatban ‚kitűnő tanító/doktor’.
De Gregorius jelenthet ’őrizőt’ is, aki Istent és a nyájat őrzi.

Gergely 540 körül született Rómában egy jóhírű, előkelő, gazdag családban (édesapja szenátor volt), ahol nagyon komolyan vették a kereszténységet. Édesanyját még életében szentként tisztelték, nagybátyjait (Tarsillát és Aemilianát) szentté is avatták. Ezért is írta róla egy középkori szerző, hogy "Gergely szent a szentek között", amit egész életével is bizonyított.

Az ifjú Gergely kiváló nevelésben részesült, sokáig tanult nyelvtant, retorikát, dialektikát és jogot. Kiváló eredményei révén alig 30 évesen Róma egyik legmagasabb közigazgatási tisztségviselője, prefektus lett. Bíróként az emberek és a világ tökéletlensége, igazságtalansága és szívtelensége nagyon elkeserítette, így annak ellenére, hogy nagyon sikeres és a leggazdagabb ember volt a városban, mégis inkább lemondott hivataláról és minden vagyonáról, és a szerzetesi életet választotta. A Caelius dombi palotájukat Szent Andrásról elnevezett kolostorrá alakíttatta át, és a szicíliai családi birtokait is hat monostor között osztotta fel.

A csendes szerzetesei életből II. Pelagius pápa zökkentette ki, mikor felszentelte a római egyház diakónusává, később pedig apokrisiariusak, azaz pápai nagykövetnek nevezte ki. Ezáltal Gergely feladata volt a pápa állandó képviselőjeként ott lenni a konstantinápolyi császári udvarban, és biztosítani az összeköttetést az Egyház nyugati és keleti része között. Hat év elteltével, a Rómába való visszatérte után, lemondott erről a hivataláról is és ismét visszavonult az általa alapított kolostorba, ahol hamarosan a rend apátja lett.

Gergely a Szent Benedek által megfogalmazott szabályokat tartotta a legalkalmasabbnak a monostori élethez, így ezt követve a keze alatt alakult ki a kora középkor legnevesebb szerzetesrendje.  Maga is önmegtartóztató, aszketikus életet élt, ami miatt egészsége megroppant, de szerzeteseit szigorú vallásossággal és kitartással tanította, irányította.

589-ben Itáliában megáradt a Tiberis folyó, és a levonuló szörnyű árhullám után pestisjárvány tört ki Rómában, ami megölte Pelagius pápát is. Az összegyűlt választási zsinaton egyhangúan Gergelyt nevezzék ki az elhunyt pápa utódának. Ő azonban tudta, hogy a megtisztelő hivatal elfogadása azt jelentené számára, hogy a hőn szeretett kolostori életet fel kell ismét adnia. Gergely ezért levélben kérte Maurikiosz császárt, hogy utasítsa el kinevezését, de Germanus, Róma prefektusa elolvasta a levelet, és csak a választás eredményét küldte tovább Konstantinápolyba, Gergely levelét visszatartotta. A császár így válaszlevelében megerősítette a római zsinat döntését, amit Gergely döbbenettel fogadott és nehéz szívvel vállalta a megbízatást. Végül 590. szeptember 3-án Róma püspökévé szentelték fel, így ő lett az első szerzetes a pápai trónon. Ennek megfelelően a főpapi palotában is igyekezett kolostori körülményeket berendezni saját maga számára.

I.Gergely Pápaként úgy beszélt magáról, hogy „Isten szolgáinak szolgálója” és e szerint is cselekedett.
Első pápai intézkedésével egy hatalmas körmenetre hívta Róma népét a halálos pestisjárvány ellen. A menet élén a papok misét mondtak, és mindenki imádkozott bűnei bocsánatáért, és isteni könyörületért a pestis ellen. A legenda szerint a Hadrianus császár mauzóleuma előtt elhaladó körmenet látta Szent Mihály arkangyalt, amint kivont kardjával az épület tetején állt, mutatva, hogy a járványnak hamarosan vége lesz. Azóta nevezik Hadrianus halotti emlékművét Angyalvárnak, és fohászkodtak Szent Gergelyhez az emberek járványok idején.

I. Gergely pápa megreformálta a katolikus egyház felépítését, elűzte a papi hivatásra alkalmatlan embereket tisztségeikből, helyreállította az egyházi fegyelmet, eltörölte a papoknak fizetendő temetési és szentelési illetményeket. Nagyszerű gazdasági szakemberként rendezte az egyházi birtokok pénzügyi és gazdasági irányítását megnövelve az egyház gazdasági erejét, és feltöltve a pápai kincstárat. A befolyt jövedelmet szétosztotta a szegények között.
Minden erejével azon volt, hogy mindennapi kenyeret adhasson a nélkülözőknek mind fizikailag, mind lelkileg. Gergely prédikációira mindig tömegek gyűltek össze, mert megpróbálta tanító szándékkal, érthetően, egyszerűen, az életből vett példákkal elmagyarázni a Biblia gyakran nehéz, bonyolult szövegét. Gyakorlata részekben mindmáig megőrződött a katolikus misékben.

Gergely volt az a pápa, aki az addig szájhagyomány útján terjedő egyszólamú latin egyházi énekeket, az úgynevezett gregorián énekeket összegyűjttette, és azokat a misék rendjébe beépítette.

Végül hosszas betegeskedés után, 604. március 12-én halt meg. Még aznap felravatalozták, és eltemették a Szent Péter Bazilikában. Földi maradványainak tiszteletét megtiltotta, de temetésére hatalmas tömeg gyűlt össze a bazilika körül, és az emberek egyöntetű felkiáltása végett azonnal szentté is avatták a nagy I. Gergely pápát.

I. Nagy Szent Gergely a „nép pápája”, ahogy a neve is mutatja, a középkor egyik legnagyobb hatású, mindenki által szeretett és tisztelt egyházi vezetője volt, akinek uralkodása alatt a népvándorlás zavarai közepette is meg tudott erősödni a keresztény vallás. Őt tartják egy személyben az utolsó ókori és az első középkori pápának.

Ő volt a középkor legkiválóbb írója, legolvasottabb teológusa is. Az ő művei a Regula Pastoralis a ’Lelkipásztori regula’, ami a a püspökök hivatali feladatairól szól.
A híres Dialógus című műve látomások, próféciák, legendák, csodák leírása, illetve itáliai szentek életrajzának gyűjteménye. Egyéb írásai még a Magna Moralia és Liber pastoralis curae.

A művészetben Gergelyt leggyakrabban teljes pápai öltözékben ábrázolták; tiarával a fején, kettős kereszttel a kezében és egy fehér galambbal, ami a reá szálló Szent Lelket szimbolizálja (úgy tartotta, hogy írásait a SzentLélek sugallta). Más képeken éppen ír, vagy olvas, esetleg az oltár előtt térdel.

Az iskolások és a Gergely-járás
IV. Gergely pápa, aki elrendelte I. (Nagy Szent) Gergely emléknapját, elődjét az iskolák patrónusává tette. Innen ered, hogy március 12-éhez Európa számos országában diákünnepségek, felvonulások kapcsolódtak.

Magyarország egész területén is ismert szokás volt a februári Balázs-járáshoz hasonló Gergely-járás. Ezt a napot az iskolai téli szünet utolsó és a mezőgazdasági munkák első napjának is tekintették.
Ilyenkor az iskolás gyerekek Szent Gergely vitézeinek beöltözve, felszalagozva, katonás rendben, néha lovon felvonulva járták az utcákat, hogy új diákokat toborozzanak az iskolába.
A szokás másik célja a Balázsoláshoz hasonlóan szintén az adománygyűjtés volt. A felvonulók bekopogtattak a házakba, tréfás bemutatkozásukat követően énekeltek, mondókáztak, amiért pénzt vagy ételt kaptak cserébe.

Időjárás- és termésjóslások Gergelynapon:
"Gergely napja ritka, ha jó. Hideg, szeles, sokszor van hó."
"Megrázza még szakállát Gergely", azaz, előfordulhat, hogy havazik e napon.

Gergely névünnepe egyben tavaszi félévkezdetnek is számított, sokfelé ezen a napon vetették el a búzát, rozst, a palántának való magot.

Gergely-naptár
Bár sok újítás fűződik Nagy Szent Gergely nevéhez, a ma is használatos naptárat azonban nem ő, hanem egyik azonosnevű utóda vezette be; XIII. Gergely pápa 1582. október 4-én. Erről később még írok bővebben.

Forrás: Kristin E. White: Szentek lexikona, katolikus.hu, Wikipedia.
A kép forrása a concordatwatch.eu oldal.

Egy „eladom a saját készítésű alkotásaimat” oldalon láttam először ezt az impozáns papírrózsát és rögtön tudtam, hogy ilyet nekem is kell alkotnom. Nem találtam igazán meggyőző leírást a készítéséről, ezért kísérletezésbe kezdtem. Ennek eredményét és néhány tanulságát megosztom most Veled, ha érdekel.

Hozzávalók rózsánként:

• egy kb. 10 x 10 es papírlap
• olló
• olvadó PVC ragasztó, vagy FolyékonySzög (ez utóbbi egy univerzális, nagy szilárdságú ragasztó, amit barkácsáruházban szoktuk beszerezni; az 50gos kb.500,- Ft.)
• a szárhoz hurkapálcika, vagy egy egyszerű száraz ágacska

Elkészítés:
A kiválasztott papírból kiszabtam egy kb. 10 cm x 10 cm-es négyzetet, majd legömbölyítettem a sarkait.
Az egyik oldal (szinte) közepéről indulva spirál alakban befelé (a négyzet közepe felé) haladva ollóval végigvágtam a papírt.
A spirál „kezdőcsücskét” lenyestem, majd innen (kívülről) indulva elkezdtem feltekerni, összesodorni a papírt.
Mikor végigértem, egyszerűen csak elengedtem a sodormányt, hogy „kiugorjamagát”.
A legalsó (a spirál legbelső) körlapocskáját beragasztóztam és hozzáillesztettem az egymásba forduló, feltekert ívek alsó éleit.
Végül kerestem egy kb. arasznyi hosszú száraz ágacskát, az egyik végét bekentem ragasztóval és rögzítettem rajta az elkészült rózsát.

Tanulságok:

• Szinte bármilyen papírból el lehet készíteni, a grammsúly nem számít a tökéletes végeredmény eléréséhez. Kipróbáltam könnyű gyűrt papírból és 180 gr-os kartonból is. A különbség csak annyi, hogy (értelemszerűen) minél nehezebb a papír, annál nehezebb összesodorni a rózsát.
• Az alapnégyzet mérete is tetszés szerint változtatható; természetesen minél kisebb, annál kisebb, minél nagyobb, annál nagyobb lesz a kész virág. Szerintem a 10-11 cm-es méret néz ki jól, de ez csak az én véleményem.
• A spirált, ha Neked úgy könnyebb, fel is rajzolhatod a papírra szamárvezetőként, de szerintem a spontán, minél girbegurbább vonalú rózsa lesz igazán természetes hatású. Ennek érdekében vágás közben még külön be is hullámosíthatod a spirálvonalat.
  (A fotón az egyszerűség kedvéért egy szimpla, tuningolás nélküli spirálvonalat láthatsz.)
• Minél szorosabban tekered fel a papírcsíkot, annál tömörebb lesz a kész rózsa (nem „ugrik” szét olyan nagyon). Ezt a műveletet nehéz minden darabnál egyformán csinálni, így biztos lesz kissé elnyíltabb, „tágfejű” és szorosabb „kisfejű” rózsád is, amitől még természetesebben hat majd a csokor.
• Érdemes gyorsan száradó és erős kötésű ragasztót használni, ami biztosan megfogja a szirmokat és rögzíti a virág fejét a szárhoz.
• Ha a minél természetesebb hatásra törekszel, érdemes egy séta alkalmával begyűjteni arasznyi, száraz botocskákat a rózsák száraihoz, de az egyszerű hurkapálca is megteszi.
• A szárat is tuningolhatod tovább; beszínezheted zsírkrétával, filccel, festékkel, vagy körbetekerheted (szatén)szalaggal.

Megjegyzés:
Az eredeti ötlet alapján (a megadott linken láthatóan) menyasszonyi csokornak, ajándénak, vagy egyszerű lakásdekorációnak is kiváló.

Itt a március, lassan begyűrűzik a tavasz is, úgyhogy nekiálltunk az évszakváltó lakásdekorációnak.

Az internetet böngészve jókis ötletek után, megtetszett egy fotó, amin kis fehér papírvirágok álltak egy vázában. Kicsit továbbgondoltam a készítést és kis munkával mutatós virágzó cseresznyeágacskákat alkottam a nappaliba.
Leírom, én hogy csináltam, de más színű, más textúrájú papírt, másfajta szár és levélmegoldást választva másmilyen kompozíciót is alkothatsz magadnak.

Hozzávalók virágonként:

• kicsi (5 cm átmérőjű) muffinpapír a külső sziromhoz
• (rózsaszín) gyűrt papír a belső sziromhoz
• vékony (gyöngyfűző) drót (kb. 7-8 cm)
• 3 db gyöngy
• olló, ragasztóstift, gombostű

és még száraz ágak és egy váza

Elkészítés:
A muffinpapírt egy körlappá egyengettem, majd félbe hajtottam. Ezt a felet is félbe, majd még egyszer félbe.
Az így kapott kis nyolcad felső ívét egy ollóval lekanyarítottam.
Kihajtogattam a papírt és az egyik szív formából kivágtam annyit, hogy csak egy kis fülecske maradjon.
Ezt a kis részt ragasztóztam be és illesztettem hozzá a szomszédos szívecskéhez, hogy egy térbeli kis kelyhet kapjak.
Így készítettem el a belső szirmot is, annyi különbséggel, hogy muffinpapír helyett egy 4,5 cm átmérőjű körlapot vágtam ki rózsaszín gyűrt papírból, azt hajtogattam, vágtam és ragasztottam.

Egy vékony drótból levágtam kb. 7-8 cmt és a közepére felfűztem egy gyöngyöt.
A drót két szárát összesodortam kb. 0,5-1 cm hosszan, majd mindkét szárra még 1-1 gyöngyöt felfűztem hasonló módon.

A fehér és rózsaszín sziromkelyhet egymásba illesztettem, a tölcsér csücskén egy gombostűvel csináltam két pici lyukat, ezen fűztem át a gyöngyös drót két szárát. Összesodortam a drótot és annak segítségével rögzítettem a virágot a száraz ágacskán.

A zöld levélkékhez igen egyszerű megoldást választottam; 6 és 10 mm széles, 15-20 cm hosszú szaténszalagokból masnikat kötöttem a virágok köré.

Huhhh, ezt jó nehéz volt megfogalmazni...(csinálni gyorsabb és egyszerűbb), de talán a fotók segítenek.

Ajánló:
Rengeteg papírból készíthető virágot találhatsz (magyar nyelvű leírással) Molnár Réka összeállításában.

Mielőbbi napsütéses, madárcsicsergős, szép Tavaszt és sikerélménnyel-teli alkotást kívánok!