Illatos-fűszeres húsgombócok

2012. február 12. - kreativiki

Most még a nagyböjt előtt lehet, dőzsölni, jókis húsos ételeket enni. Ez a recept nálunk a Szalonnás-sajtospuffanccsal karöltve a Fiúk nagy kedvence; megosztom Veled is, hátha lesz kedved elkészíteni a párodnak (nem csak) a szerelmesek ünnepére.

Hozzávalók:

  • 2 db szikkadt zsemle
  • 1 nagy fej vöröshagyma
  • 2-3 gerezd fokhagyma
  • kevéske (hidegen sajtolt repce) olaj
  • 150 g sajt (legjobb a füstölt)
  • 12 szelet bacon szalonna
  • 600 g darált hús (pulyka)
  • 1 csokor petrezselyem
  • 1 tk mustár
  • kb. ½- ½ kk pirospaprika, kakukkfű, rozmaring, bazsalikom, őrölt babér, borsikafű, őröltbors, ha pikánsra szeretnéd, akkor cayanne bors
  • 2 db tojás

Elkészítés:
A zsemléket langyos vízbe áztatom.
A hagymát és a fokhagymát apróra vágom, és olajon kissé megfonnyasztom.
Amíg hűl, felkockázom (kb. 1,5 x 1,5 x 1,5 cm) darabokra a sajtot.
A baconszalonna csíkokat hosszában félbevágom és 1-1 keresztbe fektetett „szalaggal” kibélelek egy 12 csészés muffinformát.

A darált húshoz hozzáadom a jól kinyomkodott zsemlét, a párolt hagymát, az apróra vágott petrezselymet, mustárt, a fűszereket (ízlés szerinti mennyiségben), végül a tojásokat, majd az egészet jól összedolgozom.

Egy fagylaltadagolóval (de nevezhetem rizskupacoló-félgömbölyű kanálnak is, de egy sima evőkanál is megteszi) 1-1 gombócot formálok a masszából, és mindegyik golyó közepébe belenyomok 1-1 sajtdarabkát. A gömböket a muffinkelyhekbe teszem a baconokra, majd a szalonnavégeket visszahajtom a húsgombócokra (becsomagolom őket). Az összehajló szalonnacsíkokat a gombócok tetején megtűzöm 1-1 fogpiszkálóval.

180°Cra előmelegített sütőben kb. 30-35 perc alatt megsütöm, majd még 10 percig a formában hagyom hűlni őket és a fogpiszkáló segítségével kiemelem a mélyedésekből.

Tejfölös-majonézes salátával, krumplipürével, vagy vegyes körettel tálalom.

Megjegyzés:
A férfiak (akik eddig kóstolták) imádják!

12 darabnál a köret nélküli, darabonkénti energia tartalom 400 kcal, szénhidrát 7 g.

A recept eredetijét a Nők Lapja egyik 2004-es számában találtam.

Szódabikarbónával a mitesszerek ellen

A mitesszerek nem feltétlenül a zsíros bőr velejárói; bármely típusú bőr nyitott pórusai, amik azért feketék, mert a piszok megül a kis mélyedésekben. Ezek a kis pöttyök begyulladva képesek átalakulni pattanássá, főleg akkor, ha valaki szakszerűtlenül próbál tőlük megszabadulni. A legegyszerűbb ellenszerük a rendszeres és alapos tisztítás. Ennek módozatairól és eszközeiről egész fejezetnyit találsz a bal oldali menüben, és mindjárt megtoldom e gyűjteményt egy újabb gyöngyszemmel.

Hozzávalók:

  • 2 egységnyi (például teáskanál) szódabikarbóna
  • 1 egységnyi kókuszolaj, vagy rózsa-, esetleg forralt víz

Ha érzékeny a bőröd tehetsz bele egy picuri (pár csepp) mézet is.

Elkészítés:
Egy kis tégelyben elkeverem a szódabikarbónát a kókuszolajjal.

Használat:
Hetente egyszer-kétszer (zsíros bőrnél lehet háromszor) a pépet vékonyan rásimítom az arcom azon részeire, ahol a tág pórusokban megül a por.
Én leginkább az orromra, a szemeim alatti területekre, az államra használom, de (nyáron mindenképp') bevethető a dekoltázs, esetleg a vállak fekete pöttyös részein is. Ha nem érzékeny a bőröd, akkor bőrradírként is használhatod akár a teljes testeden is.

Pár percig rajtahagyom a bőrömön, majd langyos vízzel leöblítem. (Én ezt praktikusan zuhanyzáskor szoktam megejteni; először felkenem a pépet, hagyom hatni, addig megmosom magam, majd végül lemosom a pépet is.)

Ekkora mennyiség (teáskanálnyi egységekkel számolva) nekem a heti kétszeri adagom.
Nem kell hűtőbe tenni, elég csak lefedni az edénykét a következő használatig.

Magyarázat:
Mindkét összetevő remek fertőtlenítő, baktériumölő tulajdonságú, így megelőzik a gyulladást, felülfertőződést.
A szódabikarbóna szemcséi eltávolítják az elhalt hámsejteket, így a bőr megújul, jobban tud lélegezni, a pórusok kitisztulnak.
A kókuszolaj enyhíti a bikarbóna "maró" hatását, hidratál.
Ha mézet is teszel bele, akkor az fokozza mindezt.

Ha mégis kialakult a pattanás akkor hasonló módon készíthetsz rá pasztát éjszakára:
Kevéske (kb. 1 kávéskanál) szódabikarbónát keverj péppé pár csepp kókuszolajjal, glicerinnel vagy (rózsa)vízzel.
Érdemes ilyenkor 1-1 csepp levendula, vagy teafa illóolajat is belecseppenteni.
Ezt a pasztát kend éjszakára a pattanásra, de csak arra. Reggelre remekül leszárítja.

 

Szagelnyelő légfrissítő házilag

Már korábban leírtam a nálunk remekül bevált légfrissítő srpay receptet. Ez a másik egy inkább kis, zárt terekben használható változat. Én elsősorban a kamramolyaim ellen és a mellékhelyiségben vetettem be, de ugyan úgy alkalmazható szekrényekbe, hűtőbe téve.

HOZZÁVALÓK

  • 1 edényke
    (az enyémek IKEÁs üvegmécsesek)
  • 1 evőkanál szódabikarbóna
  • 30-50 csepp illóolaj

ELKÉSZÍTÉS

Az edénykébe belekanalazom a szódabikarbónát, rácseppentem az illóolajat és elkeverem.

Leginkább levendulát szeretek használni hozzá, de mást, sőt keveréket is bevethetsz.

Erősebb (borsmenta, eukaliptusz) illóolajból lehet, hogy kevesebb csepp is elég.

HASZNÁLAT

Egyszerűen csak elhelyezem a adott helységben és, ha lankadni érzem az illatot, kicsit felkeverem. Ha már teljesen „kifulladt” az illat természetesen, lehet újratölteni.
Ha hűtőbe szánod, a szódabikarbónát inkább illók nélkül helyezd el benne.

AJÁNLÓ

A szódabikarbóna sokoldalú felhasználásáról és csodás hatásairól már írtam egy korábbi bejegyzésben.
Az illóolajok esetleges légfertőtlenítő, rovarriasztó hatásairól és veszélyességéről ITT és ITT már írtam.

A recept eredetijét a theburlapbag.com oldalon találtam.

Aszalt narancskarikák házilag

A karácsonyi vásárokban, de hobbiboltban és virágárusnál is láttam készen vehető, előrecsomagolt, dekorációs célra szánt aszalt narancskarikákat. Az állam is leesett az árukat látván; darabonként 100,-Ft körül kínálták őket...A házilagos narancsaszalás természetesen jóval olcsóbb, bár valóban, kell hozzá némi idő.

Ami fontos:

  • A kiválasztott narancs legyen mag nélküli, jó tömör és ne legyen vastag héja.
  • A szeletelést nagyon éles késsel, merőlegesen vágva, minél vékonyabban és egyenletesebben kell végezni.

Ahogy én csinálom:
Igyekszem minél egyenletesebben, szép vékonyan felkarikázni a narancsot.
Szeletelés után egy papírtörlővel felitatom a szeletkékről a lét és – aszalógép hiányában – egy sütőpapírral borított fémtálcára sorakoztatom őket.
A sütőpapír magába szívja a felesleges nedvességet, így a száradás elején nem penészednek meg a darabok.
A fém tálca jól vezeti a hőt, így gyorsítja az aszalódást.

A tálcát felteszem a jó meleg radiátorra és várok.
Fél-egy naponta megforgatom a narancskarikákat, hogy egyenletesen száradhassanak ki, ne „pöndörödjenek” meg féloldalasan.
Az aszaló munkamenet (a radiátor forróságától függően) több napig is eltarthat, de szerintem megéri kivárni; így energiát és pénzt is spórolhatunk.aszalas02.jpg

Ha sürgetőbb megoldásra vágysz, akkor, a már kissé kiszárad (kb. fél nap után) szeleteket, átrakhatod egy tepsire és be a sütőbe a legalacsonyabb hőfokra (ha nem légkeverős a sütőd, akkor az sem árt, ha kicsit nyitva hagyod a sütőajtót, hogy ne égjenek a narancskarikák). Így is eltart jóideig (pár órát) az aszalódás.

Felhasználási javaslatok, amiknek csak a fantázia szab határt:

  • Egy egyszerű tálkába halmozva más termésekkel szép téli potpourri.
  • A kiszáradt narancskarikák egy vastagabb tűvel átszúrva rafiával, vagy szalaggal fűzve szép és egyszerű dekorációs vagy karácsonyfadíszek lehetnek.
  • Hosszabb cérnaszálakra fűzögetve dekorfüggönyként kellemes téli hangulatot ad a szobának.
  • A narancsos hópehelyfüzérről már írtam.
  • A narancskarika fűzögetést tovább lehet kombinálni fahéjrúddal, csillagánizzsal, bogyókkal, más aszaltgyümölcs-karikákkal, gyöngyökkel is.
  • Remekül fel lehet dobni, vagy helyettesíteni vele egy egyszerű ajándékcsomagot.
  • Gyertyával kombinálva nagyon szép asztaldísz.
  • Ha már elhalványult az illata, pár csepp narancsolajjal bármikor fel lehet éleszteni azt.
  • Mindezt nem csak naranccsal, hanem például almával, vagy egyéb gyümölccsel is meg lehet tenni. 
aszalasfuggony.jpg aszalasgyertya.jpg

 

Narancsos hópehelyfüzér

Most, hogy leesett végre a hó jutott eszembe, hogy nem írtam egy télváró lakásdekorációs alkotásunkról; a narancsos hópehelyfüzérről.
Az alapötletet ez esetben is az oviból nyúltam…Elkészítése roppant egyszerű, jó móka a gyerekeknek és nagyon mutatós.

Hozzávalók:

  • fehér cérna vagy vékony fonal
  • (tompa) tű
  • (fehér) gyöngy
  • kozmetikai vattalabda
  • szárított narancs és almakarikák

esetleg még fahéjrúd, vagy csillagánizs, pattogatott kukorica, toboz, csipkebogyó, hajtogatott papírcsillag vagy bármi, ami a témában eszedbe jut

 

Elkészítés:
A cérnaszál végére rácsomóztam egy kis fehér gyöngyöt, hogy nehogy véletlenül lepotyogjanak a felfűzött darabok. (Ezt a műveletet érdemes minden gyümölcskarikánál megejteni, hogy nagyobb súlyuk miatt ne csússzanak egymásra.)
Ezek után szép sorjában felfűztük a vattalabdacsokat és az aszalékokat.
(A fotón fekete nyíllal jelöltem, hogy hogy lehet a gyümölcskarikákat együttállásra bírni.)

Mi végül a folyosón lógattuk fel az egyik átjáró ajtóra a különböző hosszúságú narancsos-almás hópehelyfüzéreinket, úgy, hogy áttetsző műanyag gombostűket szúrtam az ajtókeret felső peremébe, ezekre akasztottuk a füzéreket.

Tipp:

Február 6. Dorottya napja

Szent Dorottya (nevének jelentése ’Isten ajándéka’) fennmaradt élettörténete nagyon hasonlít Ágotáéra. Dorottya is a keresztényüldözések idején élt (300 körül) a kis-ázsiai Cezerea egyik előkelő családjában és a másik szent szűzhöz hasonlóan ő is egy római helytartót kosarazott ki, ami miatt szörnyű kínzásokra ítélték. A szenvedésekhez az adott neki erőt, hogy az Édenkert almái és rózsái várják majd halála után. Kínzói ezért gúnyosan kérték, hogy majd küldjön nekik azokból a gyümölcsökből és virágokból. Kivégzésekor egy angyal (vagy kisgyerek) jelent meg kosárral a kezében, amiben alma és rózsa volt, majd átnyújtotta a gúnyolódóknak. A csoda láttán azok közül is néhányan felvették a kereszténységet, persze, őket is kivégezték...

Az ábrázolásokon Szent Dorottya attribútumai (mondanom sem kell) a gyümölcsökkel és virágokkal teli kosár, rózsafüzér, vagy rózsaszál, néha pávatoll, ami arra utal, hogy a korbácsütéseket a pávatollak simogatásaként élte meg.

Ő is a 14 segítőszent egyike. Halála előtt imájában azt kérte, hogy akik Jézus és az ő szenvedéseire emlékezve közbenjárását kérik, megszabaduljanak minden bajtól, leginkább a szegénységtől, a szégyentől, a hamis vádaktól és a szenvedéstől. E sokakat érintő gondok- bajok miatt nagyon népszerű szentnek számított a középkorban; a szülő anyák mindig Szent Dorottyához fohászkodtak könnyű szülésért.

Dorottya, a „Tavaszi Rózsa”, csodája révén a kertészek és a virágárusok védőszentje. Emléknapján virágot és almát szenteltek a templomokban.

A népi időjárás megfigyelések szerint „ha Dorottya szorítja, Julianna, vagy Zsuzsanna tágítja”, vagyis ha Dorottya napján fagy, akkor Julianna (február 16.) vagy Zsuzsanna napján (február 19.) megenyhül az idő.

Ajánló:
További szentekről ITT olvashatsz.

Forrás: A keresztény művészet lexikona, Gert Richter-Gerhard Ulrich: Mitológiai és Bibliai jelenetek a művészetben, jelesnapok.oszk.hu,
A kép eredetijének forrása a larsdatter.com oldal.

Február 5. Ágota napja

Szent Ágota egy szép, előkelő görög családból, a szicíliai Catania városából származó lány volt, aki fiatalon szüzességi fogadalmat tett és a keresztényüldözések idején vértanúhalált halt. Az írások szerint 250 (valamely évében) február 5-én temették el, ezért emlékezik meg róla e napon a katolikus egyház.

Ágota (nevének jelentése: ’jó’) az ókori kereszténység leghíresebb szentjei közé tartozik, de Balázshoz hasonlóan az ő életéről és haláláról is csak a legendák maradtak fönn.

Története röviden úgy hangzik, hogy Quintianus római helytartó beleszeretett, de a lány visszautasította az udvarlását, aki bosszúból egy bordélyba csukatta, hogy a kerítőnő „átnevelje”, azaz fajtalankodásra tanítsa. Ágota azonban rendíthetetlen maradt, megtartotta szüzességét, ezért kegyetlenül megkínozták, majd levágták a melleit. Éjjel megjelent Szent Péter a börtöncellájában és begyógyította a sebeit. A nyilvánvaló csodát semmibe véve a helytartó tovább folytatta a kínzást, amibe Ágota végül belehalt.

Halálát földrengés kísérte, majd Szent Ágota vértanúságának első évfordulóján kitört az Etna, de Catania városa csodásan megmenekült, amit a szent tettének tulajdonítottak. Szent Ágotát azóta is földrengések, vulkánkitörések, tüzek ellen hívják segítségül, és ezen okból az ércöntők, bányászok egyik védőszentjeként tisztelik, nálunk a szerepét fokozatosan Szent Flórián vette át.

Ágota levágott és Szent Pétertől visszakapott keble kultuszának másik alapeleme, ami miatt a tizennégy segítőszent egyike; a mellbetegségekben szenvedők fordultak hozzá, de ő volt a szoptatódajkák és az anyatej védőszentje is.

Ábrázolásokon leginkább kezében tállal, azon két levágott mellével jelenítették meg, de attribútumai közé tartozik a harapófogó, írótábla, fáklya v. gyertya, kenyér, égő ház és egy zöld ág, aminek nem akadtam nyomára.

Magyarország több vidékén is kenyeret szenteltek e napon, ami feltételezem a sütéssel és tűzzel állhat összefüggésben, de ezt magyarázó konkrétumot nem találtam.

Ajánló
További szentekről ITT olvashatsz.

Forrás: Gert Richter-Gerhard Ulrich: Mitológiai és Bibliai jelenetek a művészetben, jelesnapok.oszk.hu, katolikus.hu.
A kép eredetijének forrása a wordpress.chatolicapedia.net oldal.

Csak egy kis nátha?

A minap lázasan, folyton folyvást folyó orral hoztam haza nagyobbik Lányomat az oviból. Mióta oviba jár, ilyen eset 1-2 havonta előfordul, így már ők is tudják a menetrendet; orrszívás, orrspricni, fülsapka, gyógytea, corizalya, prospan, illóolaj. Ezek nálunk jól bejött módszerek, megosztom Veled is, hátha Rajtatok is segítenek.

A „Csak egy kis nátha?” című kis füzetében Dr. Somi Ildikó írja le, milyen komplex, több szervre is kiterjedő betegséget okozhat az orrban pangó váladék. Ez a Hétfejű Sárkány betegség, aminek alapja egy régi francia mondás:
„A nátha az orrban kezdődik, és a tüdőben fejeződik be.” A betegség legfőbb tünete, a szűnni nem akaró orrfolyás és köhögés. A Hétfejű sárkány elnevezés lényege, hogy az orrban kezdődő hurutos betegség (gennyes orrfolyás), először az arcüregek felé halad (arcüreggyulladás), ide fészkeli be magát a kórokozó, szaporodni kezd és ennek hatására sok váladék termelődik. Utána jön a középfül (fülkürthurut, középfülgyulladás), majd az orrmandula (orrmandula megnagyobbodás, gyulladás), innen pedig a gége, a légcső és a hörgők felé halad a betegség útja (légcső, hörghurut).
A Hétfejű Sárkány elnevezés igencsak találó, mert a dolog lényege, hogy a teljes gyógyulás érdekében, a sárkány ártalmatlanná tétekéhez mind a hét fejével meg kell birkózni.
Erről bővebben olvashatsz a gyogysapka.hu oldalon.

Az egész ’ovitakony’-ügy alapja tehát, hogy az orrjáratok melegében a vírusok és baktériumok gyors szaporodásnak indulnak, amik az arcüregben és a füljáratokban további „sárkányfejek” kinövéséhez vezetnek. Ennek megelőzése érdekében az egyik legfontosabb az orr rendszeres és alapos kitisztítása.

Meg kell tanulniuk a gyerkőcöknek a helyes orrfújást!
Mintha az olyan könnyű lenne…Próbáltam én is az „orral fújassunk el vele egy gyertyát” tanácsot, de még jó, hogy előbb én próbáltam; megpörkölte a hajam… Van a tollpihe arrébb fújás is, de ez sem igazán vált be.

Végül csak annyit tettem, hogy látványosan becsuktam a szám és az ujjára fújtam az orrommal, majd kértem, hogy próbálja most ő. Hááát, így sem volt egyszerű, de a „szájon-be-orron-ki” előbb-utóbb csak sikerült mindkettőnek.

Elő az orrszívót, hogy a sok-sok váladék mihamarabb kiürülhessen!
Még, ha már megy is valamilyen szinten az orrfújás, akkor is fontos – szerintem – a leghatékonyabb eszközzel eltüntetni a járatokban megbújó bacistrutyit. Erre a legkiválóbb szerkezet az orrszívó; orrszi-porszi, ami egy műanyag cső, egyik végén egy porszívóra csatlakoztatható valamivel, másik végén egy kis orrba helyezhető szipkával.

A dolog első elgondolásra elég brutálisan néz ki, de egyébként nagyon nem az. Én is kipróbáltam, mielőtt a Lányaimon alkalmaztam volna; és bár belátom, nem egy felemelő érzés, de nem is fájdalmas; mondjuk úgy, némileg kellemetlen. A hatás viszont magáért beszél.

Tippek az orrszívó használatához:

  • Az első használatkor magamon mutattam be a Lányaimnak, mi is fog történni velük; ezt a bemutatót azóta is nagyon értékelik, így időnként újra rászánom magam.
  • Fertőtlenítésként éjszakára bedobom egy kis ecetes vízbe.
  • Éjszaka tompítani lehet a hangot, ha rádobsz a porszívóra egy vastag plédet, vagy a gép helyett te szívod meg a csövet (a trutyi megáll a szívókában, nem fog eljutni hozzád…).
  • Mindig tartok egy garnitúrát (szívócső és szipka) az utazós patikai készletemben, hogy, ha váratlanul tör ránk az orrfolyás azonnal, bárhol bevethessem. No, igen, ahol van porszívó…

Beszerzése igen egyszerű; bármelyik patikában kapható kb. 1.500,-Ft ért.

Van másik fajtája is az orrtakarító kézikészüléknek, ahol egy kis hálózatról, vagy elemmel működtethető motor végzi a szívást. Ez jelentősen barátságosabb; halkabb, kisebb méretű és nem kell hozzá porszívó. Azonban van némi hátránya is; a kisebb szívóerő, ebből adódóan a kisebb teljesítmény, és, hogy használatkor az egyik orrlyukat be kell fogni, hogy a másikból távozhasson a trutyi, ami igen kellemetlenné teszi a műveletet, a Lányaim nem is igazán kedvelik.
Ezt a szerkezetet használtam/om babakorukban, éjszaka, és, ha olyan helyre megyünk, ahol nincs porszívó.

Nekünk egy Pesztonka nevezetű ilyen konstrukciójú szerkezet vált be, de többféle létezik a palettán (írd be a keresőbe, hogy elektromos orrszívó, az Árgép felajánl majd rengeteg lehetőséget).
Beszerzése kicsit nehezebb; nagyobb bababoltokban (Budapesten például a Minimanóban) kapható, az ára kb. 8-10.000,-Ft körül van.

Váladékoldás orrspray-vel
Ha az alapos orrtisztítás után is „szörcsög” a gyerkőc, vagy be van dugulva az orra, a bentrekedt váladékot orrsprével a leghatékonyabb oldani. Erre a patikában számtalan márkájú termék létezik. Ezek azonban nem használhatók túl gyakran (max. naponta 3szor) és sokáig (3-4 nap) és könnyen kiszárítják a nyálkahártyát.
Tuti megoldás a házilag készíthető fiziológiás (0,9%os) sóoldat, azaz 2 dl forralt vízben oldott ¼ kávéskanál só.
Ezt lehet (patikában megvehető cseppentővel), vagy már nemhasználatos (orr)sprés üvegcsébe töltve alkalmazni.

Fülvédő oto therm gyógysapka
A náthás váladék a Hétfejű sárkánybetegségben már leírtak szerint az egész fejben elterjedhet, így a fülig is elérhet. Az itt begyűlt hurut könnyen okozhat eldugulást, ami nyeléskor és ásításkor a fül kattogásában nyilvánul meg, vagy fájdalommal jár. Melegítéssel ez a váladék oldódik és a járatokon át lefolyva, az orron át ki tud ürülni. Erre a legjobb megoldás – szerintem – az oto therm fülmelegítős gyógysapka.

Ez egy több méretben és színben is gyógyszertárban kapható (kb. 3-5.000,-Ft) pamut sapka, aminek a két oldalán 1-1 kis zseb található, ezekben 1-1 zselés anyaggal feltöltött „párnácska” található, amiket külön is be lehet szerezni a patikából újabb 1.700-2.000,-Ft ért.

Ezeket a betéteket kell meleg (60-70°C) vízben tartva felmelegíteni, majd a fülecskékbe csúsztatva a gyerkőc fejére tenni. Ezt praktikusan úgy szoktam megoldani, hogy egy kis fazékban felforralom a vizet, elzárom a gázt, majd beletéve a betéteket hagyom kb. 15 percig átmelegedni őket. (Így elkerülhető, hogy a tűzhelyen felejtve elolvadjanak a párnácskák és tönkremenjen az edény…

A fülmelegítést naponta többször is meg lehet ejteni, esetenként 20-20 percre.
A sapkát házon belül és kívül is lehet használni.

Gyógytea
Egyébként is, de betegen még fontosabb a rendszeres és sok folyadék fogyasztása. A – szerintem - legjobb nátha-megfázós elleni teakeverék hársfavirágból és bodzavirágból áll. Serkentik az anyagcserét, elősegítik a verejtékezést, ezáltal „kiűzik” a betegséget.
1-1 teáskanál gyógyfüvet ½ liter vízzel leforrázok, lefedve állni hagyom kb. 15 percig, majd leszűrve, némi mézzel „tálalom”.

Coryzalia
Ez egy homeopátiás szer, amit kifejezetten vírusos eredetű nátha kezelésére kifejlesztett homeopátiás komplex gyógyhatású szer. (Összetevői: Allium cepa ’vöröshagyma’, belladonna ’nadragulya’, Sabadilla officinalis ’tetümag, hunyor’, Kalium bichromicum ’kálium-bikromát’, Gelsemium sempervirens ’sárga jázmin’ és Pulsatilla vulgaris ’közönséges kökörcsin’)

A homeopátiás szerek a szervezet öngyógyító folyamatait hivatottak ösztönözi, bár sokak szerint ez „semmitérő varázslás”. Mégha csak placebó elven működik is a dolog, azaz látszatorvosság (amikor nem egy hatóanyag, hanem maga a tudat gondoskodik a gyógyításról) legalább nincsenek mellékhatásai.
Tapasztalataim szerint a célnak jól megfelel, még ha „csak” tényleg a tudatot stimulálja is.

Bármely patikában kapható; 1 doboznyi (40 darab) kb. 1.000,-Ft.
Meg kell jegyeznem, hogy homeopátiás szerek alkalmazása előtt és után fél órával nem szabad enni-inni (kivéve vizet), illóolajat is tartalmazó (mentolos, eukaliptuszos) cukorkát szopogatni, és intenzív illatú fogkrémet használni, mert ezek jelentős mértékben képesek befolyásolni a homeopátiás gyógyszer hatását.

Prospan
Kanalas gyógyszerekkel is ellát bennünket bőven a gyógyszeripar. Ebből is jópárat leteszteltünk és egy természetes alapú, borostyánkivonatot tartalmazó készítménynél maradtunk; a Prospánnál. Annál is inkább, mert egy kedves kis mese is tarozott hozzá Prospánkirályról, aki meggyógyította Roszkát és a barátait, akik megfáztak egy hógörgeteg miatt.

Illóolajak
Már a légfrissítő készítésnél is írtam, mennyire fontos ilyenkor (is) a beltéri levegő szellőztetése, fertőtlenítése. A házikészítésű légspricnimről olvashatsz egy korábbi bejegyzésemben.
Ilyen orrfolyós időben szeretem begyújtani az aromalámpát is. Feltöltöm az edényként vízzel és belecseppentek 5-5 csepp narancs és citrom illóolajat, és még 3 csepp levendula vagy fahéj olajat. Természetesen más, légfertőtlenítő hatású illóolajat is használhatsz, de tud, hogy gyerekeknek nem ajánlott, sőt veszélyes illók a bazsalikom, borsmenta, eukaliptusz és a rozmaring.
Éjszakára a párnájuk mellé teszek egy-egy zsepit, amire 4-5 csepp citrom, vagy citromfű illót cseppentek. Segítenek jobban aludni.

Ami fontos még:

  • Ha náthás-köhögős lett a gyerkőc, inkább pár napra betegállományba veszem, hogy ne terjessze a bacit, de leginkább, hogy minél előbb elbánhassak a Hétfejű sárkányával.
  • Ilyenkor (is) komoly gondot fordítunk a kézmosásra és patikában kapható Clarasept fertőtlenítővel mosunk kezet minden hazajövéskor és orrtisztítás után.
  • Ha nincs láz, igyekszünk legalább egy félórás sétára kimenekülni a levegőre.
  • Megelőzés céljából ősztől-nyárig a délelőtti ajtónkilépéskor 1-1 Propolisz, délután  C-vitamin (50 mgos) tablettát rágcsálunk el.
  • És természetesen igyekszünk minél több idényzöldséget, gyümölcsöt enni, jó sokat játszani, mozogni a friss levegőn és időben lefeküdni.

Egyéb:
Vírusos légúti betegségek megelőzésére és kezelésére alkalmas homeopátiás szer még a Vincetoxicum, amiről ITT írtam.
 

Február 3. Balázs napja

Ezen a napon a katolikus egyház Szent Balázs vértanú püspökre emlékezik, aki elsősorban a torok, a kikiáltók, énekesek, a fúvós muzsikusok, az orvosok védőszentje, de valamiért a takácsoknak és a szélmolnároknak is.

Ki is volt Balázs püspök?
Szent Balázs (Blasius) örmény születésű gyógyító volt. Életéről nagyon kevés konkrétumot lehet tudni, tettei leginkább legendákban és csodatételekben maradtak fenn.
Úgy tartják, olyan szelíd és szolgálatkész, példamutató életet élt, hogy a keresztények a kappadókiai Sebaste nevű városában (ma Törökországban fekszik) püspökké választották. Ő azonban a Szentlélek indítását követve (Diocletianus császár keresztényüldözése elől menekülve) egy hegyi barlangban rejtőzött el és remete életet élt. Itt a legnagyobb egyetértésben élt az állatokkal ezért az állatok oltalmazójaként is tisztelik (aki távol tartja a farkasokat a nyájaktól). A legenda szerint vadállatok őrizték, madarak hordták néki a mindennapi élelmet, ő pedig begyógyította a sebeiket, megvédte őket a vadászoktól.
Agricola római helytartó katonái végül megtalálták, és mivel nem sikerült hittagadásra kényszeríteniük, a szokásos megkorbácsolás után siralomházba zárták. Rabságában is sok-sok csodát tett, sok emberen segített, gyógyított meg.

A róla szóló legismertebb legenda szerint megmentette egy halszálkától fuldokoló kisfiú életét, ezért is tisztelik leginkább a torokbajok elleni közbenjáróként. (A legenda azonban halszálkát említ, nem betegséget, ami egyes gondolkodók szerint arra utal, hogy Balázs már a nagyböjt szentje, a hal ugyanis böjti étel és hamvazószerda (a Húsvét előtti nagyböjt kezdőnapjának) legkorábbi időpontja Balázs napja után következik.) Az asszony hálából ételt és egy szál gyertyát vitt neki, ami a későbbi Balázsolás fő motívumává és a szent attribútumává vált.
Egy másik történet szerint egyszer egy farkastól visszaszerezte egy özvegyasszony disznóját, aki hálából leölte a disznót és megvendégelte belőle Szent Balázst. (Emiatt vidéken, sok helyen ilyenkorra időzítették a disznóvágást.)
Ezt az özvegyasszonyt kérte meg halála előtt, hogy az emlékére minden évben áldozzon egy gyertyát.
Végül 316. február 3-án vértanúhalált halt; gerebennel (kenderrost-fésű) kínozták, majd vízbe dobták, de a kereszt jelére a víz visszahúzódott, Szent Balázs pedig sértetlenül partra lépett. Végül a rómaiak lefejezték.

Szent Balázst rendszerint püspöki öltözetben vagy palástban ábrázolják; pásztorbottal és keresztbe tett gyertyákkal; sertésfejjel (a disznócsodára utalva) és gerebennel (emlékezésül arra a vaskampóra, amivel a legenda szerint kínozták).

Balázsolás - Balázsáldás
A védőoltás bevezetéséig (XX. sz. eleje) rettegett és sok gyermekáldozatot követelő betegség volt a diftéria, azaz a torokgyík, így érthető, hogy Szent Balázsnak miért alakult ki évszázadokon át tartó, komoly kultusza.
Február 3-án az anyák a templomba vitték gyermekeiket, akiknek álluk alá a pap kétkeresztbetett (vagy egy „Y” formájút) gyertyát helyezett, és könyörgő imát, a balázsáldás szavait mondta el értük. Ez (volt) a Balázsolás.

Almát is szenteltek ilyenkor, mert a nép hit szerint az alma orvosság a torokfájásra.

Balázsjárás - Balázs a diákok patrónusa
Balázs napjához kötődik a balázsjárás szokása is a katolikusoknál, amikor „Balázs vitézei" (az iskoláskorú, fehérbe öltözött, fejükön korona-szerű csákót viselő kis legények) köszöntek be a házakhoz és daloltak, táncoltak, a háziak pedig megvendégelték a őket és adományokat küldtek (szalonnát, tojást, zsírt) a szegénysorban élő tanítójuknak.
Ugyan ez az adománygyűjtő szokás (Gergely-járás) kapcsolódik a március 12-i Gergely-naphoz is.

Balázs-napkor tartották a hagyományos disznótort is, ilyenkor került asztalra a Balázs-bor, amit ezen a napon szenteltek meg, de a bor mellett megszentelték a vizet, a kenyeret és a gyümölcsöt is.

Emellett 2007. óta február 3. a magyar Rejtvényfejtők napja is, mert e napon jelent meg 1957-ben a Füles első száma.
Ebből az alkalomból minden évben nagyszabású versenyt rendeznek az érdeklődőknek.
Minderről bővebb információt találhatsz a Rejtvényfejtők Országos egyesületének honlapján.

Forrás: Gert Richter-Gerhard Ulrich: Mitológiai és Bibliai jelenetek a művészetben, jelesnapok.oszk.hu, katolikus.hu.

A kép eredetijének forrása a billcherryjr.wordpress.com oldal.

Február 2. Gyertyaszentelő Boldogaszony napja

Elkezdődött máris a napév második hónapja, Február,
katolikus nevén Böjtelő hava, mert Hamvazó szerda (a húsvéti nagyböjt kezdete) általában erre a hónapra esik (2012-ben ez február 22.),
vagy a régi Székely-Magyar naptár szerint Jégbontó hava,
másként Télutó, bízva benne, hogy márciussal valóban eljön majd a tavasz is,
esetleg Halak hava (február 21-e és március 20-a között a Nap a Halak jegyében jár).

A hónap latin neve Februarius a szabin „februm”, azaz ’tisztulás’ szóból ered. Februa, azaz „Engesztelő” volt a római Mars isten anyjának, Junónak egyik mellékneve. Ahogy Juno Februa adott életet Marsnak, úgy követi a februárt Mars hava, a március.
Az ókori Rómában február volt az év utolsó hónapja, amikor Februus isten tiszteletére ünnepségeket tartottak, égő fáklyákkal járták körül a várost, és vesszővel igyekeztek egymást a bűnöktől megtisztítani. A keresztények pedig ezen a napon gyertyás körmeneteket tartottak.

Február 2. gyertyaszentelő Boldogasszony, régi nevén Mária megtisztulása, Jézus Krisztus templomi bemutatásának emléknapja a keresztény ünnepi naptárban.
A zsidók törvénye szerint gyermekszülés után 40 napig (igen, ez az a bizonyos 6 hét...), amíg a tisztulás tartott, a nők nem mehettek be a templomba. Egy másik szerint pedig minden elsőszülött fiút Istennek kellett szentelni, ezért Jézust a szülei (bár Mária szeplőtlenül fogant, így nem volt szüksége tisztulásra), az idő eltelte után felvitték a templomba, hogy kimutassák, Jézus Istennek szánt áldozat. A gyertya erre is emlékeztet, hiszen leégve önmagát emészti el.
Erre emlékezve a katolikus templomokban ezen a napon gyertyát szentelnek. Ez a szentelt gyertya Jézus Krisztust, az önfeláldozó szeretetet, az asszonyi termékenységet és a megújuló élet ki nem oltható lángját jelképezi.
(A Gyertya szimbolikai jelentéséről tervezek egy különálló, hosszas bejegyzést.)
A régi időkben egészség és szerencsevarázsló eszközzé vált. Az e napon szentelt gyertyát minden család hazavitte, ahol ládafiában, vagy kék szalaggal átkötve, a falra akasztva tartották, vagy a házi oltárban kapott helyet.
Ez a nagy becsben tartott gyertya végigkísérte a vidéki ember egész életét;

  • Leginkább vihar idején gyújtották meg, hogy távol tartsa a villámcsapást és a jégverést.
  • Égett, ha beteg volt a családban, a mielőbbi gyógyulásért.
  • A haldokló kezébe adták, hogy a gyertya fénye vezesse át a lelkét az örök életbe.
  • Esküvő alkalmával is égett a nászéjszakán az ifjú pár mellett. (Erre utal a „tartja nekik a gyertyát” kifejezés is.)
  • A kismamák szobájában is ott volt egészen a keresztelőig, "nehogy a Pogánykát a gonoszok kicseréljék".
  • Beépítették az új ház falába is, hogy védje azt az elemi csapásoktól.
  • A nagy ünnepeken; húsvétkor, karácsonykor is ezt a gyertyát gyújtották meg.

Mint minden jeles naphoz, ehhez is kötődik jópár időjárásjósló mondás:
Gyertyaszentelő melege, sok hó és jég előjele,
Gyertyaszentelő hidege, kora tavasznak hírnöke,
Gyertyaszentelőn, ha havaz, nem messze van már a tavasz,
De ha fénylik, drágaságot rémlik.

A néphagyomány szerint a medvék gyertyaszentelő Boldogasszony napján merészkednek elő barlangjukból és, ha a napsütésben meglátják az árnyékukat, akkor az arra utal, hogy hosszú lesz a tél, ha viszont az idő kevésbé jó nem látszik a medve árnyéka, akkor a tél már nem tart sokáig.
Idén, bár a napsütésben meglátta árnyékát a maci, a csikorgató hidegben mégsem bújt vissza barlangjába, így azt remélhetjük, hogy bár kemény lesz a tél vége, hamarosan mégis kitavaszodik.
Ezért is mondogatták ilyenkor, hogy "Inkább farkas ordítson be az ablakon, minthogy kisüssön a nap".

Hogy honnan ered a „medvejóslás”, annak nem akadtam nyomára, csak annyit olvastam ehhez kapcsolódóan, hogy az ősmagyarok számára a medve a legfőbb állatistenség volt, akit az akkor még természetszerűleg összekapcsolódó vegetációs ciklus, és a holdváltozások uraként tiszteltek. Téli álmából való február eleji ébredése, valamint az, hogy ekkor hozza világra bocsait, a természet föltámadásának, a tavasz eljövetelének jelképévé vált.

Nem mellesleg február 2. A szerzetesek világnapja is.
1997-ben II. János Pál pápa nyilvánította ezt a napot szerzetesek világnapjává, amikor az egyház azokat a papokat és apácákat ünnepli, akik a világon katolikus szerzetesként élik az életüket.

Forrás: Czárán Eszter: Világnak virága, Magyar Néprajzi lexikon, bloglap.hu, jelesnapok.oszk.hu.
A képek eredetijének forrása a jootix.com és a bookbelle0819.blogspot.com oldalak.

Ajánló:
Egy nagyon érdekes doktori disszertációt találtam éppen Mária tisztulásának ünnepéről és a gyertyaszentelés szertartásáról.

süti beállítások módosítása
Mobil