Ezerrel érik a cseresznye (is), de a Lányok nem mindig akarják "csak gyümölcsként" megenni. A probléma megoldása érdekében kerestem valami könnyű és gyors, de gyümivel teli sütireceptet.
Egyik kedvenc oldalamat kattintottam fel, a smitten kitchent, ahol gyönyörű képekkel illusztrálva  kaphat kedvet a Látogató egy-egy recept megalkotására. Az oldal menüjében ráadásul különböző csoportosításokban (évszak, zöldség-gyümölcs, ország, és egyéb kategóriák (olcsó, glutén-mentes, gyors, vegetáriánus) böngészhetünk a receptek között.

Itt találtam egy eredetileg almával készült torta receptjét, amit kicsit átalakítottam (cseresznyésítettem, cukortalanítottam, fűszereztem, négyzetesítettem), megsütöttem, aratom a babérokat és most megosztom veled is...

Hozzávalók:

• kb. 500 g gyümölcs
• 3 db tojás
• 100 g (barna nád) cukor
• 1/2 kávéskanál fahéj
• 2 csepp citrom illóolaj, vagy kevéske friss, facsart citromlé
• csipet só
• 150 g (rizs)liszt

Elkészítés:

A gyümölcsöt előkészítem; mosom, magozom.
A tojásokat a cukorral habverővel habosra keverem (míg el nem kezd világosodni). Fűszerezem egy kis fahéjjal, citrommal és egy csipet sót is teszek bele, ami kihozza az ízeket.
A lisztet apránként, fakanállal keverem a tésztába, majd a gyümölcsöt is óvatosan beleforgatom.
Egy (18 x 23 cm-es) tortaformát kibélelek sütőpapírral és abba öntöm a sütimasszát.
180°C-ra előmelegített sütőben kb. 50 perc után egy tűvel (vagy hegyes hurkapálcával) megszúrva ellenőrzöm, hogy jól átsült e a süti. Ha igen, kiveszem és némi hűlés után szeletelve tálalom.

Megjegyzés:

• Az eredeti almán és az én leírt cseresznyés változatomon kívül bármilyen kissé savanykás, bogyós, vagy bármilyen más gyümölccsel (meggy, ribizli, egres, eper, áfonya, szeder, stb.) el lehet készíteni.
• Az eredeti receptben az almaszeletek kerülnek először a formába és azokra folyik rá a massza, de jobbnak láttam a cseresznyét belekeverni a tésztába, hogy biztosan körbevegye és összefogja a tészta.

Június, vagyis Nyárelő (a nyár kezdete a június 21-i napforduló, amiről majd akkor írok bővebben),
ősi magyar nevén Napisten hava
a népi kalendárium szerint Szent Iván hava
az asztrológiában a Rák hava (bár a nap csak június 22-én lép be a rák jegyébe).

Elnevezése ebben az esetben a római mitológiából ered.
Nevét Junóról (Iuono) a rómaiak főistenasszonyáról kapta, aki a főisten, Jupiter nővére és egyben felesége is volt.

Ő volt az istenek közt a királynő és, mint a legfőbb női princípium, a házasság és a születés istennőjeként az ő feladata volt az erkölcsi tisztaság és a női termékenység biztosítása.
Emellett férjével együtt Róma városának és az egész biodalom védelmezőjének (Juno Monetának) is tekintették; a Capitoliumon több templomot is építettek neki(k), legfőbb ünnepe pedig a március 1-jén tartott Matronalia volt, amikor a nők férjeiktől, rokonaiktól ajándékokat kaptak.

Érdekességképp' említem csak, hogy a Junó temploma melletti pénzverő műhely is a „Moneta" jelzőt használta a neve előtt, sőt az általuk készített érméket is így nevezték. Ebből eredeztetik a pénz szó angol 'money' kifejezését is.

Juno olyannyira tisztelt istennő volt, hogy a rómaiak minden hónap újholdjának napját neki, a Hold istennőjének szentelték. (A Hold a rák asztrológiai jegyének uralkodó bolygója, ami a női erőt képviseli...már alig várom, hogy erről is írhassak bővebben.)

Szülei az őserők; Saturnus (Kronosz) és Ops (Rheia),
Testvérei: Ceres (Démétér) a növények és az anyai szeretet istennője, Vesta (Hestia) a családi tűzhely védelmezője, Neptunus (Poszeidón) tengeristen, Plútó (Hádész) az alvilág istene és Jupiter a főisten voltak.
Alakja megegyezik – valamivel híresebb - görög kolléganőjével, Hérával és hasonlatos az egyiptomi Íziszhez is, akik szintén főisteni feleségek.

Szent állatai:

• a ludak, akik hangoskodásukkal figyelmeztették Róma lakóit a lopakodva támadó gall ellenség közeledésére, akik ezáltal (hála érte Junónak) időben meg tudták védeni a várost.
• a páva, aminek kiterjesztett farka a csillagos égboltot jelképezi, aminek szintén Junó a királynője, hiszen általa fénylett a hold, a csillagok az éjszakai égbolton.

Szent növénye a termékenységet szimbolizáló, sokmagvú gránátalma.

Időjóslások, mondások:

• a júniusi eső koldusbotot nyomhat a gazda kezébe
• Medárd (június 08.) ha tiszta, derült, a nyár már szinte sikerült,
  ám, ha esik az eső, negyven napig kell esernyő
• Margit napi (júni 10.) esőcsepek 14 napig peregnek
• János (júni 12.) esője rossz termés előjele
• János-napi zivatar negyven napig elvakar
• ha száraz a nyár eleje,bő esőt hoz Szent Víd (júni 15.), szavamra, ezt elhidd!
• ha a kakukk megszólal Szent Iván napja (júni 24.) előtt, olcsón mérik majd a gabonát
• ha Szent Iván napján eső esik, úgy mind mogyoró, mind pedig dió kevés lészen, így tehát dió helyett sültalmát ehetünk
• Péter-Pál (júni 29.) napsütése gazdag betakarítás reménye

A föld ilyenkor ontja már bő terméseit; sorra érnek a gyümölcsök, hajtanak a zöldségek. Balog Béla szerint „ilyenkor miért főznénk, mikor a Nap sugarai a legjobb étkeket készítik nekünk?"

Forrás: Vojtech Zamarovsky: Istenek és hősök a görög-római modavilágban, SzabadFöld kalendárium, wikipedia
A kép forrása a latinviafables.blogspot.hu oldal.

Mostanság a szokásosnál is sűrűbb az életünk; nagy a jövés-menés erre-arra; ovi, nagyik, dédi, családi ünnepek, ovis fellépések, különórák, vendégek és még sorolhatnám...

Még az ovibajárás kezdetén készítettünk egy könnyen átlátható egy hétre vonatkozó öröknaptárat a Lányokkal, hogy - leginkább Ők - mindig tudhassák, hogy mikor ki jön hozzánk, vagy mi hova készülünk menni.

Hozzávalók:

• 7 db (ruha)csipesz
• zsinór
• gyöngyök, fagolyók, vagy bármilyen más "távtartó"
• kis papírok és rajzeszköz
• 1 db bármilyen fityegő figura

Elkészítés:
Egy-egy kis virágmatricára felírtam a napok kezdőbetűit (kezdetben azért, hogy én ne kavarodjak össze, de mára már a NagyobbikLányom is tisztában van a jelentésükkel) és felragasztottuk őket a csipeszekre.
A zsinórra felfűztük a gyöngyöket és egymástól kicsit távolabb rácsíptettük a csipeszeket is.
A madzag két végét a könyvespolc két tartó karjára feszítettük ki.
A lényegesebb napi eseményeket kis papírkákra rajzoltam amiket a megfelelő nap csipeszébe fogattunk.
(A dolognak ez a része természetesen egy folyamatos feladatot jelent.)
A kis Micimackó figurát az aktuális naphoz akasztottuk.

Használat:

• Minden vasárnap (vagy kicsit később) elkészítem a hét eseményeit ábrázoló papírkákat és a helyükre illesztem.
• Ha menet, azaz hétközben jön egy-egy új program, vagy változik valami, akkor azt értelem szerűen igyekszem mielőbb a csipesznaptáron is megjeleníteni.
• Minden reggel a kis Micimackó "átsétál" nálunk (általam) a következő csipeszre, jelezve, hogy mely' napra ébredtünk.

Tipp:

• Nálunk a különböző "alapprogramoknak" különböző színű papírkái vannak. Az ovis eseményeket rózsaszínre, a családiakat narancssárgára, a vendégeket sárgára, a különórákat kékre rajzolom.
• A már egyszer megrajzolt események céduláit egy kis borítékban gyűjtöm a következő aktualitásig, így nem kell folyton újat alkotni.
• Természetesen egy csipeszen több kis kép is helyet kaphat, a napi programnak megfelelően.
• A naptártól függetlenül minden hét elején meg szoktuk beszélni a ránk váró, a közeljövőben teljesülő eseményeket.
  A reggelizőasztalnál "jövőbelátóan", a vacsoránál a "múltbanézően" beszéljük át az aznapot, így a Lányok könnyebben - kevesebb hisztivel - veszik a változásokat.

Nem is értem, hogyan nem írtam eddig a BögrésSütiről...
Ha váratlan vendégek toppannak be, esetleg a Család csak úgy enne valami sütit, vagy éppen nem jut eszembe semmi uzsiravaló; egyszóval, ha gyorsan, különösebb hozzákészülés nélkül kell finomat alkotni, akkor jöhet a JollyJoker recept.

Még egy jó dolog benne, hogy nem kell semmit méricskélni; alapegység 1 bögre...

Hozzávalók:

• 1 egész tojás
• 1 bögre tej
• 1 bögre liszt
  (nálam ez fehér tönkölybúza, vagy rizs, esetleg kukorica, de lehet rétesliszt is, vagy ezek keveréke)
• 1 sütőpor
• 1/2 bögre (barna)cukor
• 1 csipet só
• 1 bögre valami például:
  darált mák, dió, mandula, kakaó, kókuszreszelék,
  darabolt csoki vagy csonthéjasok, aszalékok,
  darabos (kicsit előáztatott) zabpehely, müzli,
  vagy ezek keveréke…

• 30 g olvasztott vaj
  (200 g-os tömbnél ez kb. 1 ujjnyi, a margarinnál segítenek a csomagoláson berajzolt vonalak.)

Esetleg még kevéske: fűszer (fahéj, szerecsendió, kardamom), vanília esszencia, likőrök

A bögre mérete legyen kb. 2,5 -3 dl

Elkészítés:
A nedves (tojás+tej) és száraz (liszt+sütőpor+cukor+só+valami) anyagokat külön-külön összekeverem.
A tejes tojásba apránként dolgozom bele a lisztes keveréket, végül a vajat.
Kivajazott, és morzsával megszórt (kb. 18 x 25 cmes) tepsibe öntöm.
A tetejét kókuszreszelékkel vagy kakaóval meghintem.

Közepesen meleg sütőben 15-20 perc alatt megsül.

Kockákra vágom, tálalom és örömmel nézem, ahogy pikk-pakk elfogy...

A legtutibb variációm:

• ¾ bögre kókuszreszelék ¼ bögre darabolt mandulával, tetején kakaóporral.
• ¾ bögre mák és ¼ bögre kókuszreszelék némi (1-2 marék) aszalt vörösáfonyával, tetején kókuszreszelékkel
• 1 bögre (durvára) darált dió csokidarabokkal, kakaóval meghintve

Bátran lehet kísérletezni az alapanyagok variációival, majd még én is sorolom a bevált kombinációkat.

Megjegyzés:

• Az arányokat nem jó nagyon túllépni, mert morzsalékos, szétesős lesz a kisült süti.
• Ha zabpelyhet, vagy müzlit keverek a sütibe, azt a tojásos tejben pár percig hagyom felpuhulni.

Megérkeztek a Fagyos Szentek és hozták is az esős lehűlést…Érdekes dolog, de évszázados tapasztalat is, hogy az évnek ebben a május idusi időszakában a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, sőt sokszor fagyot is hoz, ami a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkreteheti. A vidéki, paraszti, gazdálkodós emberek életében érthető, ha erős a szorongás e három Szent miatt, de vajon kik voltak ők?
Érdekes módon alig találtam nyomukat; a Szentek kislexikonában meg sem említik őket, a Magyar Katolikus Lexikonban is szűkszavúan írnak róluk. Nagyon mostohán bánik velük a sors, még az sem biztos, hogy valóban éltek és az egyház is törölte őket a naptárból ….

A hagyomány szerint a keresztényüldözések idején (a 3-4. században) élt a három szentéletű férfi, akik sok ókeresztényhez hasonlóan hitükért haltak vértanú halált...

Szent Pancratius (3.század vége-304.), azaz Pongrác
Pongrác jómódú, pogány családból származott, de nagy vagyont örökölve korán árva lett. Nagybátyja vitte Rómába, ahol Kornél pápa által felvették a keresztséget. Pongrácot a Diocletianusi keresztény üldözéskor elfogták, és május 12-én a Via Aurelia mentén lefejezték.
Ő is a 14 segítőszent egyike.

Szent Servatius (4.század eleje-384.), Szervác
Legendája szerint ősei SzűzMária rokonságához tartoztak. Szervácot Jeruzsálemben szentelték pappá, majd egy angyal tanácsára Tongersba (Németalföld) ment, ahol 7 év után püspökké szentelték. Egész életén át az ariánus hitvallást követők ellen harcolt.
Mikor Rómában járt, látomásban Szent Pétertől kapott egy ezüst kulcsot, hogy mindenkinek, aki kéri, kinyithassa a mennyek ajtaját.
A legenda szerint a szabadban lévő sírját soha nem lepte be a hó. Később templomot emeltek fölé, ami búcsújáró hellyé vált ahol sok beteg meggyógyult, ezért leginkább lábbajok, köszvény, hirtelen halál esetén, illetve patkányok, egerek ellen kérik oltalmát és segítségül hívják szerencsés kezdet vagy termékenység érdekében is.
Ábrázolásokon főpapi ruhában jelenik meg kezében kulccsal, 2 angyal között állva, akik könyvet és pásztorbotot tartanak, a lábánál egy sárkánnyal utalásként az ariánusok elleni harcára.
Emléknapja május 13.

Szent Bonifatius (?-303.), Bonifác
Annyit tudni csak róla, hogy egy ismert, jómódú római asszony vagyonának kezelője és egyben a szeretője is volt. Vidám életet élt, szeretett szórakozni, finom bort inni. Később a pár megbánva a paráznaságot, bűnbocsánatot remélve elhatározták, hogy Bonifác a vértanúk holttesteinek felkutatására indul, az asszony pedig szétosztva vagyonát, a szolgáit felszabadítva apácaként vezekel.
Bonifác éppen akkor ért Tarsus városába, amikor néhány hithű keresztényt kínoztak szörnyűbbnél szörnyűbb módokon. Látva társai szenvedéseit Bonifác bátorította őket, hogy a kínzások, amiket Istenük iránti szeretetből elszenvednek, csak ideig-óráig tartanak, és rövidesen az örök boldogság örömébe jutnak, ahol együtt örvendezhetnek az angyalokkal és Jézussal. A bíró látva Bonifác tettét még borzasztóbb szenvedéseknek vetette alá, míg végül május 14-én lefejezték. Rómában, a Latinnak nevezett út mentén temettek el.
Ez a Bonifác nem összekeverendő egy másik Szent Bonifáccal, aki 672-73 között született Wessexben (Anglia) és 754. június 5-én halt vértanú halált Dokkumban (ma Hollandia).

Népi megfigyelések, hagyományok, mondókák…

• "Sok bort hoz ám a három ác,
  Pongrác, Szervác, Bonifác,
  ha felhőt egyiken se látsz!"
• "Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz"
• "Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász!"
• "Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök,
  hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtök!"

Van még egy fagyos Fityfiritty, Orbán (május 25.), akinek a nevéhez szintén sok népi bölcsesség kötődik. A szőlősgazdák figyelték leginkább az Orbán-napi időjárást, mert:

• "Ha Orbán nevet, a szőlő sír."
• "Ha Orbán napja esős, savanyú lesz a bor, édes, ha tiszta az idő."
• "Ha Orbán napja szép, bő lesz az esztendő."

A várható májusi fagyok miatt a kényesebb, hidegre érzékeny növényeket (uborka, paradicsom, bab) csak a fagyosszentek után ültették.

A májusi lehűlés jelenségét nem csak Magyarországon, hanem Ausztriában, Németországban és Lengyelországban is megfigyelték. Már a rómaiak is a „kísérteties” Lemuria ünnepet május 9. és 13. között tartották. Az ünnepség a halottak ártó szellemeinek kiengesztelését szolgálta a termés védelmében.

De nem mindig a fagy okozza a május közepi károkat…

• 1636-ban körmenetet tartottak az esőért és 1682-ben is kiapadt a kutak vize a száraz meleg időjárástól.1712-ben azonban özönvíz szerű esőzés terítette be Magyarországot, akárcsak 1735-ben és 1839-ben is.
• 1841-ben kisült a gabona, ahogy hőség volt május közepén, 1912-ben és 45-ben, majd 1968-ban is (Kalocsán 34,1°C-t mértek).
• 1978-ban tényleg fagyot hoztak a szentek (Szombathelyen -2,8 °C volt) 2011-ben pedig megdőlt a hidegrekord; -4,2°C-ra süllyedt a hőmérséklet.

A három, szegény jelképes szent emléknapja egyszerűen csak balsorsú helyen áll a naptárban és ők is áldozatai az ilyenkor betörő sarkvidéki ciklonnak ami a hirtelen változó kártékony időjárást okozza.

Megjegyzés: 8 évvel később ÍGY láttam a Fagyos 3 Szentet és a tavaszi nagy lehűlést...

Forrás: jelesnapok.hu, Jacobus de Voraginr: Legenda Aurea (mek.niif.hu), Magyar Katolikus Lexikon, Szabadföld Kalendárium.
A képek eredetijének forrása a saints.sqpn.com, a heiligen.net és a jelesnapok.oszk.hu oldalak.

Május, vagyis Tavasztutó,
ősi magyar nevén Pünkösd, azaz ’Ígéret’ hava,
a 18. századi nyelvújítók szerint Zöldönös,
az asztrológiában Ikrek hava (bár a nap csak május 21-én lép be az ikrek jegyébe).

Elnevezése természetesen a görög mitológiából ered; Majáról (jelentése ’anyácska, dajka, bába’) a termékenység istennőjéről, vagy férfi párjáról Maiusról (’nagyobb, idősebb’) nevezték el.
Nyelvtani szempontból maior, maius a latin magnus, azaz ’nagy’ melléknév közép- és felsőfoka, és a növekedést fejezi ki.

Maia (a római mitológiában Maia Maiestas) egy kevésbé ismert, alacsonyabb rendű istennő volt a görög mitológiában, Hermész (Mercurius) anyja, a termékenység, a virágzás, a jókedv, a játékos öröm istennője.
Atlasz titán és Pléioné Ókeánisz tengeri nimfa hét lánya közül ő volt a legidősebb, a legszebb és a legszégyenlősebb. Testvéreivel, a nimfákkal (másnevükön pleiaszok) együtt Árkádiában éltek, a Külléne hegyen, ezért néha hegyi istennőknek is nevezték őket.
Maia, aki Zeusz szeretője volt Külléne barlangjában adott életet a főisten fiának, Hermésznek, aki az istenek hírnöke, a pásztorok, utazók, kereskedők, súly- és hosszmértékek istene, az ékesszólás, irodalom, az atlétika és a tolvajok védelmezője. Ezek mellett közismert volt furfangjáról és ravaszságáról.

Egy kedvenc történetem Hermész első csínytevéséről szól, aki alig, hogy megszületett, még azon a napon ellopta bácsikája, Apollón marhacsordáját. A nyomokat úgy tüntette el, hogy hátrafelé vezette be az 50 tehenet egy barlangba, így azok fordított nyomokat hagytak maguk után. Útközben mellesleg talált egy teknőst, akit megölt, a belsőségeit kiszedte és a páncélra ráerősítette az egyik tehén beleit. Így született meg a líra nevű húros hangszer. Végül, mint aki jól végezte dolgát, visszabújt a pólyába.
Másnap Apollón számon kérte Maián a fia gaztettét és követelte vissza az állatokat, de az anya természetesen nem hitte el, hogy újszülöttjének köze lett volna a lopáshoz. Az istenek hangos vitába keveredtek, amibe Zeusz is beszállt, de egyszer csak egy lágy dallamot hallottak; Hermész játszott a líráján. Apollónt azonnal rabul ejtette a hangszer finom hangja, és Hermésznek adta egész csordáját cserébe a líráért. A kis istenke beleegyezett a cserébe, így lett Hermészből pásztor, Apollónból pedig a líra mestere.
Később a furulyát is az isteni hírnök találta fel, aminek csodálatos hangja ismét meggyönyörködtette Apollónt. Újra üzletet ajánlott a gyereknek, így Hermész megkaphatta Apollón varázserejű aranypálcáját a kerükeiónt, ami a szárnyas saru mellett Hermész egyik attribútuma lett. Apollón tanácsára Hermész megtanulta a jóslás művészetét is. Erről a különleges figuráról még szeretnék bővebben is írni a Tarot kártya kapcsán, mert Crowley paklijában ő képviseli a Mágus lapját.

Egy másik mitológiai történet is kötődik a májusi virágbaboruláshoz;
a régi görögök ugyanis úgy gondolták, hogy akkor virágzik ki a föld, amikor Perszephoné, az alvilág királynője fellátogat a földre, szerető édesanyjához, Démétérhez, a termés és a termékenység istenasszonyához, aki a viszontlátás örömére kivirágoztatja a mezőket, erdőket, termőföldeket és vadonokat.
Ez a mese úgy kezdődött, hogy Perszephoné, a gyönyörű, fiatal leányka barátnőivel együtt táncolt, énekelt, virágokat szedett a réten, egyszerre azonban megnyílt a föld és a mélységből Hádész, az alvilág főistene érkezett tüzes szekerén. Elrabolta Perszephonét, levitte magával az alvilágba és feleségül vette. Perszephonénak ez nem is volt olyan rossz, mert a halottak istene jó férjnek bizonyult, és a királynői hatalom is tetszett az istennőnek.
Anyja, Démétér azonban gyászba borult amiért elszakították tőle kedves leányát. Bánatában egyszeriben elhervadtak a virágok, kiszáradtak a patakok és a kutak, a nap sugarai elé felhők költöztek. Démétér felment panaszt tenni az Olymposzra régi szeretőjéhez, Zeuszhoz. A főisten magához hívatta Hádészt és Perszephonét is, hogy béküljenek ki Démétérrel. Végül a közös boldogság kedvéért megegyeztek abban, hogy Perszephoné az év egyik részében királynőként éljen Hádész mellett a holtak birodalmában, az év másik részében azonban jöjjön fel a felvilágra édesanyjához. Démétér megígérte, hogy amikor a lánya mellette lesz, akkor kivirágoztatja a földet, kizöldíti a vetést, sugárzó, meleg napfény teremt, és hagyja, hogy eláradjon a szerelem az emberek között.
Minderre a legkiválóbb kezdetnek a vidám Maia istennő hónapját találták, ezért tehát évről évre májusban kezdődik a virágzó derű, ami után, ha már ősszel betakarították a termést, és az emberi élet biztonsítva van, Perszephoné visszatérhet alvilági férjurához, jöhet a zord idő.
Azóta is, pedig sok-sok évszázad múlt el, a május a szerelem és vidámság hónapja. A fiatal fiúk ilyenkor fácskát ültettek a leányok ablaka alá májusfaként, az emberek táncolni, mulatozni, együtt enni-inni kimentek a rétre majálisozni.

Muszáj beszúrnom ide a görög szerelemhez egy újabb mesefilm a Herkules egyik sántítva passzoló, de annál tutibb betétdalát Megara előadásában...

Az ókori rómaiaknál a május az engesztelő és tisztító szertartások böjti időszaka volt a tavaszi megújulás részeként. Rómában tilos volt ilyenkor új ruhát ölteni, házasságot kötni, és házaséletet élni. Ekkor takarították ki a templomokat, mosták le az istenszobrokat előkészületként a nyárközépi nagy ünnepekhez.
A legjellegzetesebb római ünnep a május közepén tartott Lemuria, a ’holt lelkek engesztelőnapja' volt, amikor kákából készült babát dobtak a vízbe, hogy megóvják a gabonatermést az ártó szellemektől (akárcsak nálunk a kiszebábot a tavasz kezdetén).
Május 23-án Flora istennőt köszöntötték a rózsák fesztiváljával, május végén pedig a napokig tartó földszentelés ünnepségsorozat az Ambarvaliaval, a mezők körüli körmenettel, állatáldozattal és vészelhárító varázslatokkal zárult.

A hónap szinte minden napjára jut egy ünnep, vagy emléknap

május 1.: A munka ünnepe, a munkavállalók szolidaritási napja
május 2.: A papi hivatások világnapja
május 3.: Nemzetközi sajtószabadság napja
május 4.: A magyar Tűzoltók és Szent Flórián napja
május 5.: Esélyegyenlőség napja, Európa nap
május 6.: Jászok és Kiskunhalas napja, és a magyar Sport napja
május 7.: Asztma világnapja
május 8.: Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold napja
május 9.: Az Európai Unió Ünnepe, a Győzelem napja
május 10.: A Mentők és a Madarak és fák napja Magyarországon
május 11.: Miskolc ünnepe
május 12.: Pongrác fagyosszent napja és az Ápolónők nemzetközi napja
május 13.: Szervác fagyosszent napja és az Egészség és Biztonság nemzetközi napja
május 14.: Bonifác fagyosszent napja
május 15.: A Fővárosi Állat- és Növénykert kezdeményezésére az Állat- és Növényszeretet Napja Magyarországon, valamint a Család nemzetközi napja és a Szlovákiai magyarok emléknapja
május 16.: Telefonos lelki-elsősegély szolgálat napja
május 17.: Távközlési világnap, a Telefonos lelki-elsősegély szolgálat napja, valamint az AIDS áldozatainak világnapja
május 18.: Internet és Múzeumi világnap, valamint a földtani természetvédelem napja
május 19.: A Tömegtájékoztatás világnapja
május 21.: Szeged Napja és a magyar Honvédelem napja
május 22.: a biológiai sokféleség (diverzitás) nemzetközi napja
május 24.: az európai nemzeti parkok napja
május 25.: Orbán napja a szőlőművesek, kádárok és kocsmárosok patrónusáé
május 29.: Hősök napja
május 31.: Nemdohányzó világnap

Mozgó ünnepek a hónapban:
május első vasárnapja: Anyák napja, (az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Ausztriában május második vasárnapján ünneplik)
Anyák napja utáni első hétfő: Anya Nélkül Nevelkedő Gyermekek Napja
május utolsó keddje: Nemzetközi Tejnap
május utolsó szerdája: Kihívás Napja
május utolsó vasárnapja: Gyermeknap, A magyar hősök emlékünnepe
Húsvét utáni 50. nap: Pünkösd napja (ez valamikor május 10-e és június 13-a közé esik).

Megjegyzés:
Az egyes szentekről és fontosabb jeles napokról majd külön-külön írok a konkrét napjukon.

Forrás: Supka Géza: Kalandozás a kalendáriumban és más érdekességek, Hegedüs Géza: Fontatlanságok, Wikipédia
A képek eredetijének forrása a thepoeticlandscape.com, az evorodisa.hubpages.com és a turningpointgallery.com oldalak.

Nemrég' Kiskunhalason jártam és a Garbai Sándor utcában a Grande Mediterrán Cukrászdában ettem egy gigantikus méretű és isteni finom fagyit, pedig köztudott, hogy nem vagyok oda a fagylaltokért. Csak szuperlatívuszokban tudok beszélni az említett cukrászda jeges költeményeiről. A fenséges ízeken túl az alapanyagok valódiak, a választék nagy, az ár alacsony, a gombóc dupla méretű, a kiszolgálás gyors és kedves.
Ha a környéken jársz, próbáld ki!

Az egyik gombóc, amit ettem náluk a diós-mézes-körte volt, ami még külön meg is ihletett.
Itthon uzsonnára el is készítettem a Lányaimnak túrókrémes változatban; nagy sikere volt.

Hozzávalók (3-4 adag):

• 150-200 g (házi) túró
• 2-3 tk tejföl
• 1 jó marék dió
• 1 kisebb méretű (puha, édes) körte (például Vilmos)
• méz ízlés szerinti mennyiségben

Elkészítés:
A túrót krémesre keverem a tejföllel és egy kevés mézzel.
A diót nagyobb, a körtét kisebb darabokra vágom és az édes túrókrémbe keverem.

Tipp:

• Túró helyett joghurtba keverve is nagyon finom, könnyű és tápláló uzsonna.
• Körte helyett természetesen más idénygyümölcsöt is lehet belekeverni, dió helyett másik magot.
• Jobb szeretek inkább egy nagyobb adagot bekeverni és, ha esetleg nem fogyna el rögtön, akkor lefedve a hűtőbe tenni.

Tápanyagtartalom:
A fenti mennyiség 4 adagra elosztva, adagonként kb. 125 kcal-t és 7,5 g szénhidrátot tartalmaz.
 

Nagyon élvezem az étel és szépség receptek kreativikisítését, egyszerűsítését, egészségesítését. Nemrégiben egy fürdőszobában felkeltette az érdeklődésemet egy neves kozmetikai cég arclemosó tonikja, aminek fő összetevői a zöld és fehér tea mellett a kamillakivonat és rózsavíz voltak. Ezek mellett sajna tele volt még kerülendő, korántsem szépítő anyagokkal…A cég a leírásban vállalta, hogy sminkeltávolításra is képes a méregdrága termék. A krémmánia oldalon utánanéztem a pontos összetevőknek és ott olvastam jópár véleményt is, ahol a használók csalódottan írták, hogy a tuti teás lemosó csípi a szemet, az érzékeny bőrt, ragad és a festéket sem szedi le rendesen…

Meg kell jegyeznem, a gyári termékekbe muszáj beletenni olyan anyagokat, amik biztosítják a jó megjelenést, az eltarthatóságot és egyéb az eladás szempontjából fontos összetevőt még ha ezek az egészségünkre nézve nem is ártalmatlanok. Az otthon készülő kencéket ellenben azonnal fel lehet használni (nem kell napokat állniuk raktárban, majd a polcon) és még az sem nagy baj, ha kicsit bizarr a kinézetük, csak legyenek hasznosak és egészségesek.

Ilyen elvekkel vezérelve kísérleteztem ki az alábbi Zöld teás arclemosót, ami számomra nagyon bevált.

Hozzávalók:

• 1 evőkanál fehér, zöld és kamilla teafű egyenlő arányú keveréke
• 150-200 ml forró víz
• 50 ml rózsavíz
• kb. 1 evőkanál tej
• 2 kávés kanál jojoba, vagy mandulaolaj

Elkészítés:
A teafüvekből egyenlő mennyiségeket összekeverek egy zárható (nem fém) dobozban.
Ebből az illatos keverékből egy evőkanálnyit egy bögrébe teszek és leforrázom 1,5-2 dl forró, de nem lobogó vízzel, majd egy kis tányérral lefedve 10-15 percig állni hagyom.
A teát leszűröm és, ha egy kicsit már lehűlt hozzáöntöm a rózsavizet.
A tejben elkeverem az olajat, majd alaposan elvegyítem az illatos teában. A lé egy kicsit csúnyácska lesz mindettől, de ez nem von le a hatékonyságából...

Tárolás:
Feltétlenül hűtőszekrényben kell tartani ezt a lemosót. Nekem napi kétszeri használattal 3-4 nap alatt fogy el, de az eltarthatósága is kb. ennyi idő.

Használat:
Minden használat előtt jól felrázom az üveg tartalmát, hogy elkeveredjenek az alkotórészek.
Hűvöskés időben jobb’ szeretem kicsit felmelegíteni a lét mielőtt az arcomra kenem, úgyhogy ilyenkor kiöntöm belőle az egyszeri arctisztításhoz szükséges mennyiséget egy kis pohárba, amit forróvizes tálba állítok egy időre.
Meleg időben egyszerűen csak egy-két átitatott vattapamaccsal áttörlöm az arcom, hagyom kicsit megszáradni, majd megint áttörlőm.
Nem szükséges lemosni - én hagyom rajtam megszáradni -, mert a jojoba olaj a nap és egyéb külső támadások ellen védő, lélegző réteget képez a bőrön. Ha Neked úgy jobb, végül langyos vízzel le is öblítheted.

Magyarázat
A receptben felhasznált gyógynövényeknek most csak a kozmetikai jelentőségét sorolom fel, a belsőleg (teaként fogyasztva) kifejtett jótékony hatásaikról majd később bejegyzek bővebben.
Fehér tea (feldolgozatlan tearügyek és a nagyon friss levelek ) és Zöld tea (feldolgozatlan tealevél): tele vannak antioxidánsokkal, vitaminokkal és ásványi anyagokkal, ezáltal megakadályozzák bizonyos bőrrákfajták kialakulását, megelőzik a pattanások kialakulását, ráncosodás és öregedés ellen is hatékonyak. Koffeintartalmuk frissítő hatású.
Kamilla: antimikrobiális (baktérium és gombaölő), fájdalom és gyulladáscsökkentő hatású, gyógyítja, megnyugtatja, valamint tisztán tartja a bőrt, elősegíti a sebgyógyulást.
Rózsavíz: önmagában is remek bőrápoló; sejtregeneráló, hámosító, hidratáló hatású, és isteni az illata.
Tej: ebben a receptben leginkább az olaj emulgeálása miatt szükséges, de önmagában is kitűnő bőrtisztító, ápoló anyag.
Jojoba (vagy mandula) olaj: minden bőrtípus kiváló bőrápolószere, emellett a smink festékanyagának jó oldószere is.

A felhasznált anyagok minden bőrtípushoz megfelelővé teszik a lemosót; emellett sebes, problémás, pattanásos, kipirosodott, vagy vízhiányos, öregedő bőrre kiváló.

Tipp:

• A fehér tea helyett is tehetsz a főzetbe zöldet, ilyenkor 2:1 arányban a kamillával.
• Használhatsz nyugodtan könnyebben beszerezhető hidegen sajtolt növényi olajat, például extra szűz olívát.
• Fehér és zöld teát zacskózott (nem filteres), kimért formában tea, gyógynövény, vagy bioboltokban lehet beszerezni, de használhatsz jó minőségű filteres teafüvet is.
  A fehér teából (minőségtől függően) 50 g kb. 8-900,-Ft, a zöldből ugyanennyi kb. 5-600,-Ft, a kamilla 3-400,-Ft. Ekkora mennyiségű teafűből rengeteg főzetet lehet alkotni.
• Rózsavizet készíthetsz is magadnak, ahogy ITT leírtam, de bioboltokból, webshopokból, vagy keleti (arab és indiai) élelmiszer-, fűszerboltokból is beszerezheted 100 ml kb. 7-800 Ft.
• Ha úgy érzed, szárítja a bőröd, tegyél a lemosóba egy kicsit több olajat és ne felejtsd el az üveget használat előtt mindig jól felrázni!

Szent György, akinek emléknapja április 24. (néhol 23.) a Római-birodalom katonája és keresztényüldözés egyik mártírja volt, akit leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismerünk és sajnos sokkal többet nem is nagyon tudhatunk róla…

Georgios 270 körül született egy előkelő, keresztény családba, a Római Birodalom Kappadókia nevű tartományában (Kis-Ázsiában). Apja katonai tehetségét örökölve már egészen fiatalon százados, majd pár évvel később pedig magas rangú helyőrségparancsnok lett Diocletianus császár szolgálatában. A császár azonban a keresztények ellen fordult, üldözni kezdte őket. 297-ben rendeletet hozott, mely szerint az államigazgatásban dolgozó keresztény vallású tisztviselőknek választaniuk kellet, vagy a pogány isteneket imádják, vagy lemondanak hivatalukról. György ez utóbbit választotta, ami miatt börtönbe vetették, és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, 303. április 24-én (más források szerint egy nappal korábban), 28 éves korában kivégezték a palesztin Lydda-Dioszpoliszban. Tiszteletére sírja fölé templomot építettek.

A sárkányölés története
A Legenda aureában leírtak szerint Líbia Sylena városának falai előtt elterülő tóban élt egy förtelmes szörny, aki mérgező leheletével megfertőzte a levegőt és félelemben tartotta a város lakóit, akik nem tudták őt legyőzni. A polgárok elhatározták, hogy naponta feláldoznak egy-egy juhot, hogy így megbékítve tartsák távol a várostól a sárkányt. Egy idő után a juhok elfogytak, ezért kénytelenek voltak naponta egy embert küldeni maguk közül áldozatul. Sorsot húztak, ami alól senki sem vonhatta ki magát. Egyszer aztán a király leányára esett a választás (Antiochiai Szent Margitra), aki sírva vett búcsút szüleitől és a város kapuja elé vonult. György lovag éppen akkor lovagolt arra és meghallván, hogy mi a lány bánata, megígérte, hogy Isten nevében megmenti őt. Jött is az éhes sárkány, hogy felfalja újabb áldozatát, de György keresztet vetett, fölpattant a lovára, és zászlós lándzsájával olyan súlyos csapást mért a sárkányra, hogy az a földre zuhant. A királylány övével áthurkolta a szörny nyakát és, mint egy szelíd kutyát úgy vezette be a városba. A rémült embereknek azt mondta, hogy csak akkor öli meg a sárkányt, ha keresztény hitre térnek. A király és népe természetesen elfogadta a feltételt, megkeresztelkedtek, György pedig kihúzta kardját és megölte a sárkányt.
A városban építettek egy templomot, aminek az oltáránál forrás fakadt. Ennek vize meggyógyított minden beteget, aki csak ivott belőle.

A sárkányölő ősi mondája a 11. században fonódott össze a kezdettől fogva nagy tiszteletnek örvendő Szent György vértanú alakjával, aki így a keresztény lovagok példaképe lett és minden hitben élő emberé a gonosz elleni küzdelemben.

Ábrázolásokon lovagi vértezetben, karddal, pajzzsal, lándzsával és fehér alapon vörös keresztet ábrázoló zászlóval láthatjuk leginkább fehér lován ülve, ahogy éppen megöli a sárkányt. Néhol a háttérben a megmentett város és a királylány is megjelenik. Más alkotásokon pedig egy másik lovag-szenttel, Szaloniki Szent Demeterrel jelenítették meg, például a magyar Szent Koronán is, ahol mellettük még jelen van két orvos-szent is; Szent Damján és Szent Kozma.

A legelfoglaltabb védőszent
Szent György a keleti és nyugati egyházban is a legnépszerűbb szentek közé tartozik; a hitetlenek ellen hívták segítségül.

A tizennégy segítőszent egyike, mert halála előtt azt kérte, hogy akik az ő nevében fohászkodnak majd betegségek, járványok (leginkább pestis, lepra) idején Istenhez, azok megmenekülhessenek. Ezért az ispotályok védőszentje is.

A lovagok, lovaskatonák, fegyverkovácsok, és a vándorlegények, városok, várak, templomok védőszentje volt, ma már a cserkészeké és a rendőröké is.

Több ország (például Anglia, Grúzia, Oroszország, Portugália, Aragónia) és város (például Isztambul, Genova, Velence) patrónusaként is tisztelik.
Az angoloknál Oroszlánszívű Richárd ajánlotta magát és harcosait Szent György oltalmába, mikor keresztes hadjáratot indított a Szentföldre és ettől kezdve minden angol uralkodó az ország védőszentjének tekintette. A brit katonák és tengerészek egyenruhájának tervezésekor a lovag-szent címerképeit vették alapul, és a lobogójukon, Union Jacken is Szent György vörös keresztje szerepel.

Több lovagrend védőszentje, így az angol Térdszalag rendé és a magyar alapítású Szent György Lovagrendé is. Ez utóbbi lovagjainak célja a jellemes élet hirdetése karitatív tevékenységekkel.

Megjegyzés:
A régi magyar naptárakban Áprilist Szent György havának is nevezték, ahogy azt már megemlítettem a hónap első bolondos napján.
A sárkányokról pedig a 2012-es kínai újév első napján írtam.
Más szentekről pedig ITT találod az írásaimat.

Forrás: Kristin E. White: Szentek kislexikona, A keresztény művészet lexikona.
A kép eredetijének forrása a piousfabrications.com oldal.

A hétvégén úgy alakult, hogy volt egy szabad estém, és úgy döntöttem az időt a szépülésnek szentelem.

A rituálét egy alapos arcgőzölős tisztítással kezdtem, majd avokádós pakolással az arcomon kellemes, illatos, lazító, bőrápoló fürdőt készítettem magamnak, így:

Hozzávalók:

• 1,5-2 dl (kecske) tej, vagy tejszín
• 1 evőkanál méz
• 1-1 teáskanál jojoba és mandulaolaj, de ez lehet kókusz, olíva vagy más hidegen sajtolt növényi olaj is.
• 8-10 csepp illóolaj, ami nálam most 1 csepp rózsa, 3 csepp jázmin, 1 csepp szantál és 4 csepp levendula volt.

Elkészítés:
A tejet, vagy tejszínt meglangyosítom, elkeverem benne a mézet, az olajokat és az illóolajcseppeket, amit aztán a kád jó meleg vizébe zuttyantok.
Mindezek után 15-20 percre elmerülök az illatos, kényeztető fürdőben.
A vízből kilépve már lehet érezni a szépítőszerek jótékony hatását; a selymes, illatozó bőrfelületet és az ellazult, nőiségének örvendő lelkiállapotot.

Tipp:
Természetesen, más bőrápoló hatású illóolajat is használhatsz, például

• Kifejezetten (de nem csak) stresszoldó, nyugtató, görcsoldó illó: bergamott, citromfű, geránium, jázmin, kakukkfű, kék és római kamilla, levendula, mandarin, muskotályzsálya, narancs, narancsvirág, keserűnarancs, rozmaring, rózsa, rózsafa, szantál, ylang-ylang.
• Afrodisztikus illók: geránium, jázmin, pacrózsa, szantál, ylang-ylang.

Várandósság, epilepszia és alacsony vérnyomás esetén NE: geránium, kakukkfű, rozmaring.

A választásban segíthet az illóolajokról készült összefoglaló táblázat A-K és L-Z, vagy a részletes leírás. A felsorolt illóolajoknak más jótékony hatásaik is vannak, amit felhasználás előtt érdemes átolvasni.

Magyarázat:
Az illóolajokat nem szabad tisztán a fürdővízbe cseppenteni, mert olaj lévén nem tudnak elkeveredni a vízben, a felszínen maradnak és kicsíphetik a bőrt. Ezért minden esetben valamilyen, vízzel keverhető vivőanyagban kell őket oldani. Erre kiváló a tej és a méz.

Tej (legtutibb a kecsketej): a benne található Q10 koenzim, több mint 70 telítetlen zsírsav és sok ásványi anyag révén külsőleg használva ápoló, puhító, tisztító, nyugtató, gyulladáscsökkentő hatású. Könnyen behatol a bőr mélyebb rétegeibe és jól fel is szívódik. Kíméletesen hámlasztja a bőr elhalt felső rétegét és segíti az új bőr képződését. Lúgos kémhatású, így visszaállítja a bőr normál PH-értékét, mindennapi használattal sem szárítja a bőrt. Kiválóan alkalmas bőrallergia, ekcéma és kiütéses bőrpanaszok enyhítésére.
Méz: kis mennyiségben alkalmazva hidratálja, tisztítja, táplálja és puhítja a bőrt.
Növényi olajok: hasonló anyagként az illóolajok tökéletesen keverhetők bennük. Kiváló bőrápoló hatásúak.
Illóolajok: a Hozzávalók közt felsorolt illók illata belélegezve hangulatjavító, a nőiesség érzetét fokozó, afrodisztikus, külsőleg alkalmazva bőrápoló hatásúak.

Kleopátra módszere
A történészek szerint (a fennmaradt írásokból következtetve) Kleopátra korában az erős napsütés miatt általános volt a bőr kiszáradása és gyors öregedése, ami ellen a királynő hasonló fürdőt véve védekezett.
Titkos receptje szerint mézet és illó olajokat oldottak fel egy liter forró szamártejben. Ezt a keveréket öntötték a testhőmérsékletűre melegített fürdőbe, amiben Egyiptom királynője naponta 15 percre megmártózott.
Fürdés előtt tengeri sóval és tejpéppel dörzsölték át a testét, hogy a hatóanyagok eljuthassanak a bőr legmélyebb rétegeibe is.

A kép eredetijének forrása a handmadeathomestead.com oldal.